Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)

1925-10-07 / 73. szám

Ára 2000 korona. 39-äk évfolyam. 73. szám. • Vác, 1925 október 7. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik heftenkint kétszer szerdára és vasárnap Előfizetési ár: I ] Szerkesztőség és kiadóhivatal: HeSyben egy hóra ..... 15000 K ] Felelős szerkesztő és Saptulajdones j Csáky-ut 4 ss. (iparudvar). Telefon 17. Vidéken egy hóra 20000 K DERCSÉNYI DEZS© Hirdetések és nyiittér milliméter soronkint Egyes szám ára .......... 2000 K | díjszabás szerint MEGÉPÍTHETJÜK A VÍZVEZETÉKÜNKET! Tizenkétmilliárdot kaptunk az amerikai kölcsönből Az amerikai Speyer-bankház által nyúj­tói! magyar városi kölcsön háromnegyed része megérkezett, Vác város közönsége nevében Krakker Kálmán dr, polgármester fel vei te, gyümölcsözőig elhelyezte: most már beszélhetünk vízvezetékünk megépí­téséről. Vác város kívánságát, hogy egy millió aranykoronát, vagyis kétszázezer dollárt adjanak a kölcsönből, a pénzügyminiszter teljes egészében honorálta, a mi feltűnő, mert más városok hiteligényét alaposan leszállították. Abban is előnyt láthatunk, hogy Vác kölcsönét a törvényhatósági vá­rosokéval egyidöben utalták ki. Nem érdektelen, mily körülményesen Le­hetett a milliárdokhoz hozzájutni. Először közjegyzői okiratot kellett Fárnek László dr. előtt kiállítani, ehhez hozzáfűzni a vá­rosi képviselőtestület határozatát és Pest- megye törvényhatóságának jóváhagyását. Budapesten a Pesli magyar kereskedelmi banknál, mint a Speyer bankház magyar- országi képviselőjénél, be kellett mutatni az aláírásokat, majd Vargha államtitkár előtt személyesen aiá kellett Írni az okmányt. Erre kapott utalványt a polgármester 150,000 dollárról a Nemzeti Bankhoz, a hol azután, anélkül, hogy a nagy összeget látta volna, intézkedhetett, hogy azt teljes egészében Ír­ják át az Angol magyar bank giro szám­lájára. Mert a 150,000 dollárt, a váci kölcsön háromnegyed részét az Angol-magyar bank kapta meg, mint a mely a fővárosi pénz­intézetek között legelőnyösebb kamatozást biztosiíotta. Az Angol magyar bank a mil- liárdokat 11,25 százalékra kamatoztatja a betét napjától, a kamatokat havonta átutalja Vác város közpénztárának, az egész ösz- szeg pedig bármikor a város rendelkezé­sére áll, vagy részletekben is felvehető. Nem érdektelen megírni, hogy az igy el­helyezett hatalmas összeg naponkint mint­egy hárommillió kamatot hoz. Jövő hét folyamán esedékes még a köl­csönből 30,000 dollár, melyet teljes egé­szében a váci pénzintézetek kapnak meg. A két milliárd papirkoronáért Vácon 12 százalék kamatot fizetnek pénzintézeteink, melyek természetesen szintén garantálták, hogy azt bármikor visszafizetik, ha a város­nak szüksége lesz a milliárdokra. A mint eddigi tudósításunkból is kilel- szik, a város 800,000 aranykoronát kapott, mert az egy milliós kölcsönből húsz szá­zalékot levontak. E húsz százalékban tizen­nyolc az árfolyamveszteség (82-es árfolya­mon ment szét a kölcsön Amerikában) két százalékot pedig a költségekre fordítottak. A kölcsönt negyven félévi törlesztésre kapta város 11.75 százalék kamat mellett, mely­ben már a törlesztési összeg is benfoglal- tatik. Erre fedezetül lekötötte a város for­galmi adójutalékát és a kereseti adóból várható jövedelmét, mely 1924 évben 2600 milliót tett ki, ez évben sokkal nagyobb összeg lesz. Az amerikai kölcsö?i törlesz­tésére^évente 1400 millió szükséges, igy a város két legfontosabb bevételi forrásából még másfélmiiliárdja marad az amortizálás után a városnak’, a melyből talán, ha szö­késén is,-adminisztrálhat. Közel tizenkétmilliárd papir korona áll tehát a város vizvezeték megépítésére, a mely célra vette fel a város-a millió arany­koronás kölcsönt és a lakosság örömére nem optimista vélemény, hogy vízvezetékünk két éven belül megépülhet. ZarkasElemér tervei vízvezetékünkre már készen várnak a kivitelre. Az előmunkála­tokon tehát régen tűi vagyunk, most már arról lehet szó csupán, hogy a teljes vízmű megépítéséhez szükséges összeget hol vegyük ? M^rt az eredeti tervek szerint kétmillió arany korona kellelt volna a váci vízvezetékhez, de azzal, hogy csupán a város kétharmadában, az alsó és felsőváros kivételével, lesz kötelező a vizvezeték be­szerelése a lakásokba, az építési költségek kevesebbedtek ugyan, de még igy is aligha lesz elegendő húszmilliárd a munkákra. A pénzügyi bizottságnak és a tanácsnak az a terve [a polgármester kezdeményezé­sére, hogy árúhitelt vesz igénybe méltá­nyos kamat mellett és már is biztosíték van arra, hogy a legnagyobb értéket, a hetven vagyon szükséges vascsövet a víz­hálózathoz ily formában megfogja kapni. Kora tavaszszal megkezdik a vizmü épí­tését, valószínűleg Zarka Elemér ellenőr­zése és szakfelügyelete aialt. Uj kereseti eshetőségek nyílnak meg a váci iparnak és a vizvezeték megalkotásával a város fejlődésére mérhetetlen perspektíva is. Vác a vízmüvével lép a modern városok sorába, várva várja tehát városái szerető minden polgár, hogy mielőbb viz dijak fize j téséről beszélhessünk! Az elmaradt újságokat a váci postán kell reklamálni A váci postahivatal főnöksége azt a figyel­meztetést közli a közönséggel, hogy ha előfizetett újságja nem érkezik meg, mindig a váci postahivatalhoz forduljon reklamáció­jával és soha sem a kiadóhivatalhoz, mert az onnan elintézés végett úgyis Vácra ke­rül vissza. A váci újságok elmaradását is a postahivatalnál kell bejelenteni. Az újság- reklamációért semmiféle dijat nem kell fizetni. VÁCI I> HK/lMÉllON Vác eredete Irta : Rcmellay Gusztáv Evek múltak el, mik alatt az ifjú király, kit elcsábita gaz tanácsai által az undok lelkű Vid, folytonos küzködésben élt derék bátyjaival, kik mégis készek voltak kibékülni vele, midőn engesztelődést színlelve nyujtá oda jobbját az álnok király. Gaz tervet forralt ez bűnös agyában, orgyil­kosán akarta megölni azokat, kiket nem tudott legyőzni nyílt csatában, hol mellettük állt a nép többsége. Az ocsmány bűn színhelyéül a szekszárdi zárda lön kijelölve, — itt mulatott a király s itt bátyjai is, kik mit sem gyanítva a gaz terv felől, keltek föl az esti ebédről, leme- nendők, mint mindig szokták, a szentegyházba, hogy hálaimát mondjanak a nap dicső urának. A csarnokban, merre elmenniök kellett, az apátra bukkantak, ki elhalványulva állt útjokba, kérve őket: futnának el, mert odább gyilko­sok várnak, kiket Vid, a cudar lelkű tanács­nok rendelt oda. — S miként tudod te ezt ? — kérdé a da­liás László. — Uram! a csarnok ablaka a szomszéd apácazárda kertjébe nyílik, alatta esti imát végezve ült egy apáca, ki hallgatá s tudatta velem a gaz tervet. — Vidd e nőnek hálámat addig is, mig jobb idők fordulva reánk, magunk tolmácsol­hatjuk azt — mondá László testvérei nevé­ben is. A mint tova száguldtak ők, az ifjú apácát kereste föl az apát. Ah ! de halványan s halál­lal küzdve lelte ezt cellájában, hol következő gyónást tevének a haldokló sápadt ajkai: — Uram, szent atyám! meg kell gyónnom e vég percben, hogy bár csak az égi vőlegény­nek esküdtem szerelmet, nem tudtam elfojtani szivem hevét s ernyedetlen lánggal imádtam egy deli leventét. — Nem tudtam ki légyen ő, midőn meg­szerettem ; a váradi harcjátékban tudtam meg, hogy László ő, a király nagybátyja s mert éreztem, hogy kívüle nem fogok soha mást szeretni s őt bírhatni nem lehet reményem : ide, e szent falak közé hoztam be keblem fájdalmát. — Elölte az életerőmet, sorvadás emészté most ifjú éltemet . . . tegnap kissé a szabadba mentem ... a lócánál, mely a csarnok ablaka alatt van, összerogytam s oh, hála néked ke­gyes ég ! ott ülve meghallám a gaz tervet s megmenthetem őt a tőr elől, mit ellene bérlett a gaz Vid. — Atyám ! érzem, hogy közelit a jégkarú halál, légy te utolsó akaratom végrehajtója> tétesd érckoporsóba testemet s ha eljön a hű szolga, engedd elvitetni oda, hol szüleim s testvéreim nyugszanak. * * * Ismét több év tűnt el. Salamon elveszté

Next

/
Oldalképek
Tartalom