Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-08-26 / 62. szám
VÁCI HÍRLAP 3 MAGYAR TURISTA EGYESÜLET Váci Osztálya kirándulásai Augusztus 30. Diósjenő—Fultánkereszt. Gyaloglás 3 óra. Indulás reggel 8-kor csángóval Diósjenőig. Szeptember 6. Drégelypalánk —Drégelyvár. Gyaloglás 4 óra. Indulás reggel 8-kor az állomásról. Vezető : Báskay Dezsőné. Szeptember 8. Nagyszáli kilátóhoz. Gyaloglás 4 óra. Indulás reggel Va^-kor az állomástól. Vezető: Nagy László. Szeptember 20. Kisgöd—Horányi csárda—Szentendre—Dömörkapui vízesések. Gyaloglás 5 óra. Indulás reggel 7-kor vonattal az állomásról. Vezető : Laffer Irma. Szeptember 27. Nógrád—Berkenye — Szendehely —Vác. Indulás reggel 8-kor vonattal az állomásról. Gyaloglás 4 óra. Vezető : Kövi István. Kétszer égett Ke a házuk Csornádon özv. Krizsan Jánosné és fivére háza kigyullad! s a szalmatető elégett annak dacára, hogy a tüzet, a melyet valószínűleg gyermekek gyújtottak föl azonnal észrevették. Az elöljáróság és a községi kovács fáradozásának sikerült a tüzet legalább lokalizálni, a mit az idő is megköny- nyitett, a mi nagy szerencse, mert, ha a leégett ház közvetlen szomszédságában felhalmozott rengeteg szalmakazlakba is belekap, elpusztul az egész falu. A szegény özvegy iránt, kinek sok holmija pusztult el a padláson, általános a részvét azért is, mert 24 év óta nem volt tűz a községben s akkor is épen az ő haza égett el és annak dacára most sem volt biztosítva. ISKOLÁKON YVE IT, ha azi akarja, hogy tartós jó munka legyen, köttesse PESTVIDEKI NYOMDA KÖNYVKÖTÉSZETÉBEN Kossuih-tér 5 szám alatt műasztalos--műhelyt nyitottam a Káptalan-sorház utcai helyiségében. Vállalom az elsőrendű műbútorok, háló, ebédlő, úriszoba s egyéb bútorok és épületmunkák, valamint mozi-, kávéház- és üzletberendezések készítését részletfizetésre is. Pontos kiszolgálást és garanciát vállalok minden elkészített árúmért Tisztelettel Vass Latos 5 műbútorasztalosmester A fényesen átalakított Mátyás király kávéházban Budapest, Rákóczi-Út 19 sz. VARJAS te jesen uj magyar nótákkal kezdett augusztus 20-án Meleg vacsorák 2 Elsőrendű italok 2 kosztos gyermeket (gimnazistát, vagy polgaristát) jó házból jó házba vállalok. Cim: Diadal-tér 1. szám. Hol legyen az új pálya? Mull heli cikkünkre kaptuk a következő levelei. Tisztelt Szerkesztő Ur! A Váci Hirlap legutóbbi számában megjelent „Hol legyen az új pálya ?“ című cikke rendkívül meglepett s eszembe jutott az ez irányban folytatott sok évi küzdelem, a mit végigfolytalíunk nemcsak én, de városunknak egy két, a sport érdekét szivén viselő embere is. Régóta halljuk már azt, hogy „Hol legyen az új pálya?“ és igen sok felelet is hangzott el erre, de ezeket a feleleteket nem hallották meg soha s hagyják tovább kiáltani: „Hol legyen az új pálya ?“ Ha visszaemlékszik kedves szerkesztő úr a régi pénteki disznópiac területére, a volt gyakorlótéren, amit vasárnap a sporlegye- sületek fotballpáíyának használtak fel, akkor az is eszébe juthat, hogy azt a területet a város testnevelési bizottsága megkapta az összes váci sportegyesületek céljainak felhasználására. Nagy örömet hozott ez sporlköreinkbe. Megindult a buzgó adako zás, megindult a pálya építése s egyszerre csak leütölí a bomba: visszavette a tulajdonos a pályát Nem volt pálya, elhangzott a szózat: „Hol legyen az új pálya?“ Nagy sokára adott a város egy telket. Ismét megindult a gyűjtés, de a munkálat megkezdése addig húzódott, amig a város visszavette a telket. Újra végigzúgott a városban: „Hol legyen az új pálya?“ Néhány hónap múlva új lelket adott a város. Ismét' megindult a gyűjtés, egyesületek szerény filléreiket adták át, csakhogy végre pályához jussanak. Megkezdték a pályaépítést, de pénzhiány miatt abba hagyták. Ekkor már félő voit, hogy ismét elveszi a város, azért egyesületeink közösen felajánlották, hogy saját költségükön felépitik,nem maguknak, hanem a város testnevelési bizottságának, ahol minden egyesület s levenlecsoport szabadon sportolhat. Elutasították, kimondták, hogy ezt a pályát nem használhatják egyesületek, hanem csak leventék. Hát az egyesületi tagok nem leventék s azok nem ugyanazt a célt szolgálják mint a leventék? A mikor a város átadta a telket, tudtommal egyesületek céljaira adta át. hisz azért kértek azoktól is pénzadományt, amit meg is kaptak. No de hát ez mellékes! Fő, hogy ismét nincs pálya s azon kell gondolkoznunk, hogy „Hol legyen az új pálya ?“ Ugyan van ra felelel, amit a kedves szerkesztő úr volt szives ajánlani a testnevelési bizotiságnak. Nagyon helyes az ajánlat s igazán köszönettel tartozhatnak a pályanélküli egyesületek ezért a gondolatért, de lenne szives talán olyan módozatot is mutatni, hogy a test- nevelési bizottság a legrövidebb idő alatt úgy megszerezhesse azt a telket, hogy azt többé vissza ne vehessék s ha megszerezte, akkor engedje meg, hogy egyesületek is játszhassanak azon. Amig ezt az újabb ideát megvalósítják, addig én is bátorkodók egy ajánlatot tenni a pályanélküli egyesületek érdekében, tekintve, hogy szept. 6 án megkezdődnek a bajnoki mérkőzések: Jelöljön ki a város a Szent István-téren egy területet csali folballpátya céljaira, ahol a pályanélküli egyesületek lejátszhalják bajnoki mérkőzéseiket. Nem lesz akadálya az sem, hogy marha- vásártér. Ahogy évekkel ezelőtt elfértek a disznópiacon, úgy most is elférhetnek Helyesen válaszol a takarékos és okos háziasz- szony, ha el akarják téríteni: „Ne fáradjon ! . . . Én kávémat mindig csak a „kávédaráSó“>va£ ellátott „Valódi Franck“-kal főzöm. Csak azt adja nekem“ a marhapiacon. H ez se sikerül, akkor kár tovább hangoztatni a pályakérdést, mert már is elment sok szivvel-lélekkel munkálkodó sportembernek a munkakedve. Alár is elhagyják az egyesületeket s ha ez még továbbra is így tart, akkor az egyesületek is szétzüllenek, a fiatalság nem a sporttelepeket, hanem a korcsmát fogja látogatni, mert egy egyesületben (mint a hogy egyesek szeretnék) elhelyezkedni nem tudnak. És ha ez megtörténik, akkor vállalják a súlyos erkölcsi felelőséget azok, akik oly könnyen elhallgatták évtizedeken át, hogy: „Hol legyen az új pálya?“ Tisztelettel Egy elcsüggedt sportember. Hozzászólás „Vác — nyarat ló város“ című cikkünkhöz Kapluk a következő levelet: Nemcsak a Váci Hírlap legutóbbi számában olvastam, hanem már több mint két évtized óta olvasok a Váci Hírlapban arról a dicséret- méltó igyekezetről, amellyel Vácot nyaraló- várossá akarjuk megtenni. Hála Istennek, a természett gondoskodott az ehhez szükséges előfeltételekről, de bizony, ha mi magunk nem becsüljük meg azt, amink van, akkor hiába várjuk, hogy Vác egy varázsütésre nyaralóváros legyen. Nem akarok ezúttal a Vácon uralkodó közmondásos portengerről, sem a kifolyó bűzös csatornákról és hasonló, idegent ide csábitó propagandaeszközről beszélni, hanem csak azt az egyet kérdezem, van-e tudomása a város vezetőségének arról, hogy éjszakánkat a város pöcegödreil kimerítő lajtok (legalább is a íelsővárosban) tartalmukat a Duna szélétől 1—2 lépésnyire a Dunába ereszük ? Amint ez más dunamel- léki helyiségekben is igy van, a lakosság vízszükségletét a Dunából szerzi be és minthogy a váci kutak ivóvize nagy mész és vastartalmánál fogva alig élvezhető, népünk a Duna vizét ivóvízül is használja. Ezek után nyilvánvaló, hogy Vácon aránylag miért oly kedvezőtlenek a közegészségügyi viszonyok. Ha tehát azt akarjuk, hogy Vác igazán nyaralóváros legyen, kezdjük el a legelemibb közegészségügyi szabályok betartásánál, mert addig kár a tervezett villamos vasúiért és az uj széles korzóért. Amerikában tudvalévőén úgyszólván egyik napról a másikra keletkeznek városok, de ott a legelső feladat a kanális és a vízvezeték. Vác közel ezeréves város, de még mindig nem tartunk itt. Vádiak szintén egy barátja.
