Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)

1925-06-21 / 45. szám

Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 45. szám. Vác, 1925 junius 21. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: | j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben egy hóra......................1^222 í Feielős szerkesztő és Saptuiajdonos Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar). Telefon 17. Egylíes"ámyáí|r! .' J ^2000 X BERCSÉNYI DEZSŐ | Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el | I díjszabás szerint Vác barátai a Szépészeti Bizottság utján befolyást nyernek a város modern fejlő­désének irányítására Budapest rajongói, kik soha a legnagyobb forróság idején sem hagyták el a fővárost, háború előtt valóságos egyletbe tömörültek és útmutatásuk alapján fejlesztették a ma­gyarság legnagyobb városát világvárossá. A vásártér sivár képe, a haladni vágyás, vágyakozás a szép, nyugalmas otlhon után, megferemielte Vác szépészeti bizolfságát. Túlzás lenne az öreg város rajongóiról beszélni, de hogy szereljük, kik kenyerünket itt keressük, kik kenyerünk nagy részét itt fogyasztottuk és talán uj generációkat gyö­nyörködve néztünk felnőni — az egészen bizonyos és szeretelünkböl adódik, hogy minél modernebbnek, kedvesebbnek kíván­juk látni és átadni azoknak, kik hasonló Önzetlen szeretettel eltelve tovább fejleszteni kívánják. A képviselőtestület csütörtöki közgyűlése egy lelkes, szép megnyilatkozás után bol­dogan mondta ki, hogy akarjuk és kívánjuk a haladást, erre pedig egy szépészeti bi­zottság irányítását várjuk. Másokat a politika apró praktikái, vagy a kisvárosi élet földre húzó intrikái foglalják el, minket a szebb jövő. A konzervatív város képviselőire alig lehetett ráismerni, oly eruptiv volt az óhaj: teremtsük meg, a mi Vácot kiemeli a szür­keségből, a maradiságból. Huber József dr. mintha pontosan eltalálta volna, mikor keli jönnie szép gondolatával... Erről az emlékezetes, haladást jelentő városi közgyűlésről adunk itt kimerítő tudó­sításunkban számot. A vásártért nem igy gondoltuk ! Három hónapja nem ült együtt a város képviselőtestülete. A tárgysorozat mégis sovány programot igér, de a városatyák nyárelején teljesen szokatlanul nagy szám- ben gyűltek össze, mire aligha van példa. A megnyitó Hiszekegy után Huber József áll szólásra. A közvélemény — úgymond — a Váci Hírlap hasábjain nyilatkozott meg, midőn feltárta fájdalmas sebét: a vásártér beépí­tését. Nemcsak a cikk volt érdekes és ér­tékes, de következő számában a polgár- mester és Täuber tanácsos felvilágositó intervjúja, melyekkel a szónok nem volt megelégedve, mert az abban hangoztatott „nem lehet“-tel szép vásárterünket igy, mint ma tervezik, elrontani nem szabad. Ezt a teret mi régen nyaralóknak, kertes szép házaknak szántuk. Lehetetlen, hogy a pol­gármester ne tudna az épiteni szándéko­zókra hatással lenni: —- Ha szobakonyhás házat akarsz épiteni, ne csúfíts a vásárte­ret, menj a végekre! Ismerteti, hogy mily szomorú perspektívát nyújt ma a vásártér. Olyan házak kelnek ki belőle, melyeket soha sem tudna megengedni. Ezeket a polgármester meg tudná akadályozni. Kéri, hogy alakítsák meg a város szépészeti bi­zottságát. Ne legyen több 4—5 tagnál, de ezek a világlátoltak sorából, a kik szeretik Vácot. Ezek ügyeljenek fel a középületekre, parkokra, minden tervezésre és hiszi, hogy áldásos működéssel a városnak méltó kön­töst fognak tudni adni. Huber dr. beszéde őszinte hatást váltott ki, gyakran helyeseltek, a szépészeti bi­zottságról szóió ifidilványt pedig viharos éljenzéssel tette magáévá a közgyűlés. A poiyármeafer válaszol — Szivemből beszélt Huber József ba­rátom — mondja az éljenzés el ültével a polgármester. — A vásártér beépítéséről ugyanúgy ábrándoztam én is, mint ö. De annak parcellázása olyan rettenetes időkre esett, mikorra teljesen lerongyolódott az ország, a városok, falvak népe. Neki nincs módja az építkezést megszorítani, mert nincs épitkezési szabályrendeletünk. Kor­látozás csak annyi, hogy a Széchényi-utcá- ban emeletes házak építendők s a ki telket vásárolt beljebb, az öt év alatt beépíteni tartozik. A Csányi-telepen sem tartották be a szépészeti követelményeket, a miniszteri tervlől nem volt szabad eltérni, igy kerül­hetett az csak 8 millióba. Ma is roppant lakásínség van, az építőipar válságban, le­hetetlen nekem az építési engedély kiadá­sát megtagadnom. Szomorúan látom, hogy a Vásártér elhibázott dolog, de remélem, hogymég javitanijludok. Felsőgödazérl szép, mert fásítva van. Még ebben az évben,ígérem hogy lerakatom a járdaszegélyköveket a vásártéren, megszűnik oda a szeméthordás, fásitjuk. A Csányi-ut 28 méter széles, ab­ból 12 métert kél—három soros fásítással látunk el, a terebélyesedő fák néhány év múlva eltűntetik a sivárságot és úgy fog ez a terület festeni, mint a dunai korzó, vagy a székesegyház szép szegélyes fasora. A vásártéren kiszakítottunk az építendő postapalota mellett egy holdat. Nem adtuk el, valamikor ide városháza jöíi. Ezt beke­rítjük,- befásitjuk, ligelté varázsoljuk. A Flórián- és Sas-utcák közt lesz a polgári iskola. Beláthatatlan ideig nem tudnak épít­kezni. Az iskola (eljes telektulajdonjogának fentartása mellett ezt is fásitani akarjuk. Ha ezt a programot megvalósíthatjuk, a kétségbeejtő kép enyhülni fog. A szépé­szeti bizottság megalakilását pedig nagy örömmel fogadom. De kérem a város la­kosságai, legyen türelme, annyit tudok csak végeztetni, a mennyi költség áll ren­delkezésemre. — Egy év alatt több történt, mint más­kor öl év alatt! kiált fei Podhorányi József. — Ígérem, folytatta a polgármester, min­dent előveszek. Rideg ez a válasz, a mit most adtam, de mást nem tehetek, ha sze­gények vagyunk, nem tudunk díszes háza­kat építeni. — Sürgősen meg kell alkotni az épitke­zési szabályrendeletet ! — szól Huber. A hangulat csendes volt. Nem tudtak szabadulni attól a gondolattól, hogy a vá­sártérnek szépnek kell lenni. Modern, egész­séges városrészt várnak oda . . . Kisváciak is kérnek Még egy interpelláció. Sáfár Béla kéri, hogy a Fokíövi- és Duna-utcákat rendez­zék és kövezzék. Erre a poigármeslernek az volt a válasza, hogy a városnak megvan a kövezési programja. Előbb kell a Petróczy- és Eszterházyutcáikat, mint legfőbb for­galmi útvonalakat, helyre hozni, azután me­hetnek rendezni kisebb utcákat. Isi'A mi most már ezután jött a tárgysoro­zaton, azon gyorsan siettek át. Elparentái- Ják Rózsahegyi Gyulát, helyére Kohn Sala­mon póttag kerül. Az októberi vásár, Dunapart Bejelentették, hogy az idei októberi vásárt ll-ike helyett 18-án tarthatják meg alispáni engedélylyel. A dunaparíi korzón sebesen hajlani tilos. Ezt már 1923-ban kimondták, de most másik szabályrendeletet kellett készíteni. Kemény Bertalan azt kérte, hogy egy rokkanttal ellenőriztessék a forgalmat. — Nem keli! mondja a polgármester — mikor polgármesterségem első napjaiban lovaimmal arra ügettem, a rendőrség azon­nal felírt. Majd a rendőrség fogja ellen­őrizni. A miniszter rendeletét tartsa meg ! A belügyminiszter a közoktatásügyi mi­niszterrel együtt a főispán utján felhívta a városokat, hogy a műemlékeket védjék. A közoktatásügyi miniszter javittalta a siket- némaintézeteí és párkányait leverette. Fel­írnak a miniszterhez, hogy állíttassa helyre a régi képét a város e történeti neveze­tességű épületének. — Tartsa meg a miniszter is rendeletét! mondják kis ellenzékieskedve a városatyák és a polgármester az elnöki székből ismétli. Adakozzunk! Megtagadták Adamecz Ferenc, Malovecz Lajos, Apory János, özv. Engeimann Gyuláné, Blaslcó Julia illetőségét, László Lajosét, Szilágyi Gézáét és Virsing Győző községi kötelékbe való felvételét kilátásba helyezték. A parlamenti muzeum meg akarja venni Kossuth Lajos ereklyéit gr. Kreith Béla örököseitől. Egy milliót adnak rá. A József- szanatóriumegyesület szintén egy milliót kap. Termann Antal kiváló hegedűművé­szünk évente ötszázezret, mig éretlségit nem tesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom