Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-04-05 / 26. szám
VÁCI HÍRLAP A tegnap emberei XIV. A váci virtus megtestesítője. így fogta fel mindenkor a derűs és könnyebb oldaláról az életet. Kenyérkereső foglalkozását csak mint műkedvelő űzte, noha volt üzleti érzéke, de hiányzott hozzá a kitartás és nyugodtság, a nyomda vezetését rábízta a faktorra, ő pedig nagy ünnepség keretében megülte a váci nyomdászat fennállásának századik évfordulóját-és részt vett nyomtatványaival a kiállításokon. Az 1879. évi székesfehérvári országos kiállításon érmet is kapott. Élénk társadalmi szerepet játszott. Mint választott képviselő gyakran hallatta szavát a városháza tanácstermében. Részt vett a politikai életben is, gróf Ráday Gedeonnak ő volt a választási elnöke. Nagy tevékenységet fejtett ki mint az Ipartársulat elnöke. Tagja volt a Takarékpénztár felügyelő bizottságának. Cserháti írói név alatt 1873-ban a Vácz című lapot szerkesztette. A vallás és közoktatási miniszter 1883-ban az ipariskolák szervezése ügyében kormánybiztosi segéddé nevezte ki. Annak is érdekes története van, hogy miként jutott az Ipartársulat elnöki székébe. Rátermettségét, kiváló képességeit, szónoki tehetségét mindenki elismerte iparostársai körében, de még sem akarták maguk fölé emelni, mert nagy tudása, gazdag tapasztalata és egész úri mivolta szálka volt többek szemében. Aztán közbe játszott a politika is. Furfangos eszközökhez kellett tehát nyúlni. Titokban többféle szavazó lapot nyomatott. Az ellenpárt emberei közül aztán fölkeresett néhányat és hiúságát legyezgetve, szidta az ellentábor vezetőit: — No, az már még sem járja, hogy ilyen érdemes embert, aminő maga, mellőznek. Lássa, mi elismerjük az érdemeit, jelöltük is a magunk listáján. Adok is belőle néhányat! Persze, hogy megnyerte az ügyének, mert a legbuzgóbb terjesztője volt a maga körében a maga nevével kinyomott szavazó cédulának, melynek mindegyikén rajt volt az ő párthiveinek a neve. A terjesztők persze mind kibuktak, de ő és társai egytől-egyik bejutottak a vezetőségbe. Mikor 1881-ben felállították a csendőrséget, eladta nyomdáját és beállt katonának. Mint próbacsendőr kezdte és — ez fényesen rávilágít tehetségére — mint ezredes fejezte be katonai pályafutását. Mielőtt azonban tiszt lett, vizsgát kellett kiállnia. A vizsgatárgyai között a fizika, chemia. matheinatika is szerepelt. Az Az apósánál többször találkozott az akkor vőlegény sorban álló mérnök sógorával, akit megkért, hogy ezek rejtelmeibe bevezesse. Föl is kereste a leendő sógorát és megmutatta neki, hogy mit kívánnak a vizsgán ? Oly sok és oly nehéz volt az anyag, a vizsgát tevő pedig eddig más pályán működött és már öreg, 33 éves férfi volt, úgy, hogy a mérnök nem bízott a vizsga sikeres letételében. Ezt meg is mondta az apósnak. Mikor aztán a vizsga fényesen sikerült, az após megmondta neki : — Károly azt hitte, hogy nem fogja letenni a vizsgát, mert olyan nehéz. — Hja, apáka! Ami másnak nehéz, az nekem köny- nyü — felelte rá nevetve. Félév múlva már hadnagy volt. Elöljárói és fölebb- valói szeretetét és megbecsülését annyira kiérdemelte, hogy csakhamar a fővárosba került és a csendőrségi főparancsnok segédtisztje lett. Itt aztán alkalma nyílt irodai szolgálatában veleszületett ügyességét kimutatni és eddigi tapasztalatait is érvényesíteni. Azonnal szerkesztett egy kalendáriumot a csendőr altisztek számára az összes hasznos tudnivalókkal, rendeletekke! és utasításokkal. Közölte benne szakavatott tollal megírt érdekfeszítő nyomozásait, adta a csendőrséget illető törvények népszerű ismertetését sat. Ezt a hézagpótló kézikönyvecskét évtizedekez át kiadta, mert az összes őrsök és altisztek szerették és megvették. A sors keze később messzire elvetette szeretett szülővárosától, de évenkint hazajött néhány hétre rokoni és baráti látogatásra. Legfőbb vágyódása volt nyugalmas napjait itthon, szeiettei körében leélni, de csak meghalni jött haza. Csak néhány hónapot töltött nyugalomban és tárral cserélte föl a jóféle váci vinkót. Jó humora és a bor még halálos ágyán sem hagyta el. Mikor a diakonissza-testvér megérkezett Budapestről a betegágyához, ő már öntudatlanul habzsolta a borsodót, de egy lucidum intervallumában felcsillámlott még az ő elpusztíthatatlan jókedve, mert a kövér ápolónőt megpillantva, így évődött vele : — Minek jött maga lelkem ? egy bajból kettőt csinál : még itt szüli meg gyermekét az én ágyamban. A jó kedv napfénye derült még ekkor is lelkére, mint ahogy egész életén át tipukus képviselője volt a váci vidámságnak. Kedves egyénisége mindenkor megmarad azok emlékében, akik közelebbről ismerték. A VÁCI HSUC/ll* legteözeletobi száma a nagyiét miatt fyusvét- vasárnapján felenlK meg. Mikor kell kársai a íboíizokat ? A kereskedelmi minisztérium, hogy az üzletek zárórája körül folyton megújuló vitákat egyszersmindenkorra kiküszübölje, a kérdést országosan rendezni óhajtja. A minisztérium tervezete szerint a rőfös-, rövidáru , vas-, festék-, üveg- és egyéb iparcikk- árusitó kereskedés az azokhoz tartozó irodai és raktári helyiségekkel együtt este 6 órakor zárandó, szombat kivételével, a mikorra a zárórát este 7 órában állapították meg. A fűszer-, és vegyeskereskedések, szatócsüzletek és általában minden túlnyomóan élelmiszereket vagy állami egyedáru- sági cikkeket árusiló bolt, úgyszintén a különleges cukorka- és gyümölcskereskedések a téli féléven át, októbertől márciusig este 7 óráig, a nyári félévben, áprilistól szeptemberig este 8 óráig maradhatnak nyitva. A minisztérium rendelettervezete az üzletek nyilási idejét is szabályozza és e- szerint az iparcikkeket árusító kereskedők télen reggel fél 8 óra előtt, nyáron reggel fél 7 óra eiött nem nyithatók ki. A fűszer- és vegyeskereskedések, a túlnyomóan élelmiszereket, vagy állami cikkeket árusító boltok, valamint a különleges cukorka- és gyümölcskereskedések télen reggel fél hét órakor, nyáron fél hat órakor nyithatók. A püspökhatvaniak ismét nyertek dijakat A püspökhatvaniak a márciusi országos tenyészállalkiállitáson részivettek. A kiállításra csak 7 kis bikát vittek, mert a 7 nagy tenyészbikát januárban a monori és biai járások községei vitték el. A kis bikáknak is sikerült elnyerni az OMGE II. és III-ik diját, valamint a Becker és Melichar-gépgvár liszteletdiját: egy vas szakekét, valamint Esszényi magtenyésztő cég tiszteletdiját: 2 q nemesitett burgonyavetőmagot. A kiállításon jelen volt József főherceg régi ismerősökként üdvözölte a püspökhatvaniakat Lelki gyakorlatok miatt a tanárok nem fogadnak A nagyhét három első napján a rendi lelkigyakorlatok miatt a főgimnázium igazgatósága és tanárai nem fogadnak. Vácon a lelkigyakorlalokal dr. Tifz Antal rendfőnőki s. titkár tartja. Császár és üíomédiás Reménység műkedvelői gárdája f. hó 9-én, 12-én és 13-án este 8 órai kezdettel a „Császár és Komédiás“ 4 feivonásos drámát adja elő. A darab zenéjéi Wolkóber János A polgármester előterjesztése Vác közkórházának építésére Krakker Kálmán polgármester e héten küldötte el felterjesztését Vass József népjóléti miniszternek a közkórház építésére. Megállapítja bevezetésében, hogy ma egy közkórház 10 milliárdon alul meg nem építhető s arra Vác város közönsége nem is gondolhat, hogy ilyen nagy arányú vállalkozásba kezdjen, mert minden gondolatát ma a vízvezeték létesítése foglalja le. Lesz-e vízvezetékünk, vagy ismét eltolódik megépítése : etlől függ a város jövő fejlődése. A közkórház azonban létesülhet, mert az irgalmas rend régi társházát, mely előbb is kórház volt, e célra felajánlotta és abban 4 milliárd költséggel 76 ágyas közkórház létesíthető. Arra kéri a minisztert, hogy ezt az összeget teljesen a népjóléti minisztérium fedezze. A berendezés költségeit vállalja a város, az irgalmas rend, a váci járás és a munkásbiztositó pénztár, melyek e célra alig költenek kevesebbet, mint a mennyivel a népjóléti miniszter épit, A város régi kórházának modern felszerelését adja, a műtöberendezéssel egyetemben és vállalja a közkórház vízellátását. A járás községei hajlandóknak nyilatkoztak minden ötezer lélek után egy-egy ágyala- pitványt tenni, mely ma ötvenmilliót jelent egy alapítás után. Az irgalmasrend is vállal terheket, valamint amunkásbizíositó pénztár, mely súlyos betegeit itthon ápoltathatja. A város ezen kívül kötelezi magát az irgalmasrend házában levő qyengeelméjűek eltartására. E célra felajánlja az egész régi városi kórházat. A Schuszter-alapítvány kétszázezer koronája teljesen elértéktelenedett, ez nem jöhet számításba. A miniszter segítsége nélkül beláthatatlan időkig nem lesz Vácon közkórház s az a terv, hogy beteghullámtörö gátak épüljenek a főváros környékén, nélküle meg nem valósítható. Ezért a város közönsége nevében kéri a minisztert, hogy még ez évi költségvetésébe vegye fel a váci közkórház létesítésére szükséges milliárdokat. Hasznos madár lett a varjú A magyar madártani központ húsz évi kísérletezés után a varjúk hasznossága melleit döntött. Kimutatták ugyanis, hogy a varjak begyében sokkal nagyobb százalékban találhatók pajorok, rovarok és csimaszok, mint közhasznú magvak és gyümölcsök. Karcag nemrégiben engedélyt kért a föld- mivelésügyi minisztériumtól a kártevő mezei madarak irtására s az a miniszteri leirat, a melyet erre kapott, kimondja, hogy a varjak nem károsak a vetésre, sőt a ro- varpuszlilássa! hasznot hajtanak. A minisztérium a Tiszántúlra vonatkozóan mégis megengedi a varjak irtását azzal a megoko- lással, hogy a román határon túlról állandóan hatalmas falkák özönlenek át s igy a kelleténél több a varjú. Ugyanezt megtehetné Vácra is, meri a közeli trianoni haKözkívánatra prolonctáSva Szombaton, április 4-én 7 és 9 órakor Vasárnap, április 5-én 5, 7 és 9 érakor A fehér apáca Városi Film színit ás Igazgató VÁRÓ ANDOR Q tagú zenekar KÖV1 ISTVÁN vezetésével i t a íi u i löcji varjú juh a i. Husvét vasárnap Tom Mix, Alice Terry, Hanton Hovarro egy műsorban MOTAURI iÄ tengerek faunja) A főszerepben L.han Gish, az „üt a boldogság felé“ hősnője G. Rado Ilona hangversenyénekesnő betétdarabokat énekel ■ a) Olasz utcai dal b) Ave Maria Húsvéthétfőn Ä kereszténység époszs S&Ln QUO VADIS? e.YsV,"
