Váci Hirlap, 1924 (38. évfolyam, 1-53. szám)

1924-11-02 / 46. szám

2 VÁCI HÍRLAP Vácon veit benzint a repülőgép Hétfőn estefelé érdekes jeleneteknek toltak azok szemtanúi, kik a csípős októ­beri időben a dunaparton jártak. Naponta megszoktuk, hogy reggel 8 és este 5 óra felé a budapest—bétsl hidroplán nagy ber­regéssel elröpül városunk szélén, a Duna medre fölött, de eddig nem volt eset arra, hogy a bécsi repülőgép úszva, a hullámo­kon, légcsavarjával segítve magán, érkezzék a Kompkötó-sziget felől. Hétfőn Így jött meg és a sétálók nagy ámulva látták, mint hajtja magát előre a viz színén s hagyja el a két hajóállomást is nagy berregés közt. Már azt hitték, hogy igy jut le Buda­pestig, mikor a Bolhavárnál elállóit a lég­csavar nagy lármája és a hidroplán a hul­lámok játéka lett. Kis motorosunkon figyel­mesek lettek rá, csakhamar az apró „Vác“ nyilaebesen a Bolhavár felé tartott s alig felt bele negyedóra, a kicsi vizi alkotmány húzta felfelé a monstruózus repülőgépet, végül kikötött vele az átkelési állomásnál. A gépből négy idegen utas, egy volt pilóta- főhadnagy és a vezető pilóta lépett ki. Az összesereglő közönség csakhamar meg­tudta, hogy a 17 mázsás gép Becsből ren­des időben indult, de már Hamburgnál kénytelen volt a levegőből a Dunára szállni, mert motorja hibásan működött. Az osztrák várostól vizen tefle meg az utat nyolc óra alatt a hidroplán, azt gondolták, elérik Bu­dapestet, de a Bolhavárnál teljesen elfo­gyott a benzin. Az utasok a Kúriára men­tek szállásra, a gépmadárban a pilóta-fő­hadnagy aludt egyedül, kinek Nagy Sándor föszámvevö, a révátkelés főintézője 12 kilo benzint adott. A főhadnagy szerint, ki szí­vesen vállalkozott másnap, hogy néhány vácit a kedves figyelőiért leszállít gépén Budapestre, ez elegendő volt további út­jára. Másnap reggel hét óra előtt egyedül indult el a főváros felé. A levegőbe nem mert felemelkedni, mert motorját nem javí­tották ki s igy az egész utat Hainburgtól Vácon át vizen tette meg a hidroplán. Filo plébános beiktatása a kultuszminiszter jelenlétében A váci hívők kedvelt káplánját, Filo Jó­zsefet a megyés püspök kunszenlmiklósi plébániára nevezte ki. A beiktatásra leuta­zott Klebelsberg Kunó gróf vallás- és köz­oktatásügyi miniszter is. A megyés püspök képviseletében Goszmann Ferenc felszen­telt püspök jelent meg nagy kísérettel. Az ünnepi beszédet Goszmann Ferenc püspök mondta, a ki beiktatta az uj egyházközség plébánosát. Ezután Filó plébános elmondta a templomban az első prédikációja. Az ün­nepi szentmisét Goszmann püspök celeb­rálta, A szertartás után a plébánián volt ünnepség, a melyen Klebelsberg kultusz- miniszter is beszédet mondott s kifejezte örömét, hogy a katolikus és református egyház papjai részéről a testvériségnek és az együttműködésnek az az készsége nyil­vánult meg, a mire ma feltétlenül szüksége van a magyarságnak. Beszéde további ré­szében az iskolák képviselőihez fordult a buzdította őket, hogy lankadatlanul gyujsák a lelkekben a művelődés és hazaszeretet világosságát. Délben bankett volt, a melyen a miniszter az üdvözlésekre válaszolva, pohárköszöntőjében a magyar papság nagy munkájáról szólott és a község keresztény lakosságának üdvére és boldogulására ürí­tette poharát. A beiktatáson a szomszéd községek Is képviseltették magukat. Egy hadiárva szavalt az apja, a többi hős emlékszobra előtt A kis Szokolya is megelőzte Vácot a hősi halált halt katonák emlékének meg­örökítésében. A községháza elölt ma már egy oszlop áll, rajta az elesett szokolyaiak nevével, egy katona zászlót ölel magához. A szép emlékmű leleplezése vasárnap ment végbe igen nagy közönség jelenlété­ben. A kormányzót Baross József alispán képviselte. Szírikovics József megnyitója után Karafiálh Jenő nemzetgyűlési képvi­selő mondott ünnepi beszédet. Könnyekig megható jelenet volt, mikor Lakati Erzsiké állott a szobor talpához. Alkalmi költemény­ben mondotta el, hogy ő még nagyon ki­csi voll, mikor édes apja sok hős társá­val elment a háborúba és nem jött vissza. Megtanult olvasni és ime, itt találja apja nevet is felirva. A kis hadiárva meghatóan könyörgöíí, hogy a sok hős apa a jó Isten­nél járjon közbe és enyhítse az árvák, a szegély magyar nemzet szenvedéseit. Nem maradt szem szárazon a költemény szava­lása alalf, melynek szerzőjét Fridrich Sán­dorban sejtjük. Majd Nagy István ref. espe­res megáldotta, Fridrich Sándor nógrád- verőcei plébános megszentelte az emlék­művet s koszorúkkal borilotíák el talpaza­tát. A turisták nevében Miltényi Aurél vá­rosi tanácsos szép beszéddel helyezte le a megemlékezés virágait. Az ünnepély után nagy társasebéd volt. Kéményseprőink . . . A cimet már nem is kell tovább foly­tatni, mindenki tudja, mi következik. A ke­reskedelmi miniszter néhány hete állapí­totta meg kérelmükre, hogy ezenlúl egy kémény seprésének ára 2500 korona lesz, most ők újra kérvényeznek s már a város­nál fekszik írásul*, melyben 3000 koroná­ban kérik egy seprés árát megszabni. Ka­póra jött ennek a mindig visszatérő kére­lemnek az elintézésére a vármegye alis­pánjának rendelete, melylyel a vármegye községeiben 14 arany fillérben szabja meg ezentúl a kéményseprés árát. A város úgy gondolkodik, hogy ha ez a 14 arany fillér falun, a hol kevesebb mellékes munka akad, mint a városban, elég a mester és alkalmazottjai megélhetésére, a város la­kosságát sem terhelheti meg, ezért a köz­gyűlésnek azt fogja javasolni, hogy Vácon is 14 arany fillér legyen januártól a kémény- seprés dija. Gólözön VSE —NTE 8:1 (0:0). Egyik legszebb győzelmét aratta a sportügyiét, a mikor a rákospalotai NTE csapatát oly nagy gól­aránnyal verte. Az ellenfél elég jó csapat­tal állott fel, csak a második félidőben tört le s Slál, Dudás és Kovács révén 8 gólt kaptak, mig ők csak egy gólt tudtak a váciak kapujába juttatni. SAC—VÁC 6 : 0 (0:0). Csúfos vereség érte a váci Atlétikai klubot Soroksáron. Tiz emberrel állott ki, melyben öt tartalék volt. Mindennek dacára erősen ellentálltak a kerület első helyen álló soroksári csapat­nak. A második félidőben a pártoskodó biró Juscsákot és Paulikot kiállította s igy a megmaradt 8 játékos teljesen kedvét szegve, lelört s hat gólt kaptak. A Törekvés vigestéje Mulatságos, kacagtató műsort állított ösz- sze Schiller Fernnc, a saját műveiből a Törekvés műkedvelői részére, a melyet november 15-én, szombaton saját helyisé­gében, saját színpadján adnak elő. Orgona és egyházzenei hangverseny lesz székesegyházunkban Városunk közönsége bizonyára emléke­zik még az öt évvel ezelőtt a székesegy­házban tartott orgonahangversenyre. Oly áhitatosan szép est volt ez, hogy azóta minden oldalról gyakran jutott kifejezésre az az óhaj, hogy bárcsak ismét hallhatnák gyönyörű, hatalmas orgonánkon felbúgni az orgonairodalom remekeit. Az orgona­hangverseny célja kettős : egyrészt áhitatos, felemelő hangulatba ejti a hallgató lelkét, másrészt bemutatja, hogy mily rengeteg hangszint tud hatalmas hangszeréből elő­varázsolni az, a ki annak igazi művésze. Alkalmunk lesz hallani, hogy mennyire igaz a mondás, hogy „Az orgona a hangszerek királynője“ A hangverseny november 17-én este 5 órakor lesz. Ez alkalommal Vadas Gábor országoshirű orgonaművész, a pécsi zenede tanára fog az orgonán játszani. Öt hatalmas müvet fog bemutatni; az egyes orgonaszámok közt pedig egyházi énekmü­vek szerepelnek.Tekintve a hely szentségéi» figyelmeztetjük a közönséget, hogy a tem­plomban beszélgetni, tetszést nyilvánítani tilos. A ritka hangverseny bevételét a hatal­mas orgona tiszlitására, hangolására és javítására fordítják. A műsor, mely egyszers­mind belépőjegy is, külföldi mintára készül, melyből a hallgató néhány sorban tudomást szerez az előadott művek tartalmáról és szerzőik életéről. Műsoros jegyek novem­ber 8-ától kezdve előre válthatók: Schu- macher-drogériában, Meiszner Rudolf és Ottó József üzletében, hangverseny napján pedig a székesegyház ajtajánál. Gyermek súlyverseny a kiállításon Kedves jelenete volt a kiállításnak, mikor a váci Stefánia-egyesület, a mely a kiállí­tási aranyérmet is nyerte, tejkonyháját mu­tatta be, a melyet már február 1 óta vezet s végzi ott csendben áldásos munkáját, Dr Estefányi Irma íöorvosnő vezetésével vasár­nap délelőtt 11 órakor a kiállítás helyisé­gében fáradhatatlan elnöknője, gróf Peja- tsevich Albertné jelenlétében gyermek súly­versenyt rendezett, a mely alkalommal 3 kis gyermek, hét, hat és három hónapos mintababák névszerinti Szilágyi Béla, Nat- kovicz Dezső és Gyergyai Miklós nyerték el a I. II. III. cukorból, szappanból és gríz­ből álló dijakat, a melyeket a nemesszivű grófnő osztott ki a Stefánia helyiségében. Lámpaernyő, művirág és battikianfoiyann a nöegyletben A váci jót. nőegylet november 15-én Tra- gor Hermine és Nóra úrleányok vezetésével lámpaernyő, művirág és battiktanfolyamot fog nyitni. Felkéri az érdeklődőket és a tanfolyamban részt venni óhajtókat, hogy e hó 10-én a tanfolyamra szükséges kel­lékek és más ügyek megbeszélésére az ovoda helyiségéban 5—7 óra között meg­jelenni szíveskedjenek. A tanfolyam heíen- kint két napon és pedig kedden és pénte­ken 3—5-ig és 5—7-ig lesz. * Érdekes végrendelet foglalkoztatja Vác város közönségét. A napokban elhunyt Sz. Károly közismert gazdálkodó, kinek utolsó kívánsága az volt, hogy koporsóját szelelóhelyekkel és telefonnal szereljék fel, mert onnan ellenőrizni akarja végrendele­tének legfontosabb szakaszát, hogy hozzá­tartozói csakis Leopoldnál szerezzék be a textil és divatcikkeket, mert otí lehet a leg­jobban és legolcsóbban vásárolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom