Váci Hirlap, 1924 (38. évfolyam, 1-53. szám)

1924-03-30 / 15. szám

2 VÁCI HÍRLAP A tegnap emberei //. Az utolsó görög. Öt török öt görögöt gyömöszöl örökös örömök közt, Föld bömböl, dörömböl ; öt görög hőn könyörög. Nem Filopoeménről, a dicső Hellasz öregségének kései gyümölcséről akarok ez alkalommal megemlé­kezni, nem arról a jeles hadvezérről szól énekem, akit Plutarchosz szerint egy római utolsó görögnek neve­zett. Ebben a visszaemlékezésben Szíko bátyánkról, az utolsó váci görögről, lesz szó. Itt ismét ki kell je­lentenünk, hogy Sziko bácsi nem azonos azzal az utolsó váci göröggel, akit Rákosi Viktor még ő előtte temetett el sipuiuszi könnyelműséggel. Ami görögünk valósággal és visszavonhatatlanul az utolsó görög volt. Csak a fia következett még ö utána, de az nem itt élte le életét, az meghalni jött csupán haza. Most amikor az emlékezet köd-anyagából meg­akarom építeni alakját . . . S míg reá emlékszem, elhal ajkamon A gúny; eszembe jut gyermekkorom . . . (Reviczky Gyula,) A fiúval együtt róttunk néhány osztályt a derék piarista atyáknál, aztán múltak a gondtalan évek, az öreg barátja és hivatalfőnöke lettem : íaciiis senesci- mus annis, — miként Ovidius mondja, — zajtalanul jönnek az évek és az ember csak akkor veszi eszre, hogy öregszik, amikor már öreg. Már a gyermekkor gondtalan éveiben gyakori ven­dég voltam a görög egyház akkor nagynak tűnő ud­varán és amikor megjelent a hosszú hajú és bozontos szakálú szentendrei pópa, segítettem a református vallásé egyházfinak a harangot húzni s részt vettem mise után az agapén, a pogácsából álló szeretet-lako- mán, mely az ősegyház nálunk kipusztult szokásának emléke. Nem tudom a keleti egyház színpompás hit­tételeire vagy politikai megbizhatlanságukra vonatko­zik-e a régi közmondás: graeca fides, nulla fides. Nagyon találó a görögre, rácra, hogy nincs hite, hű­sége, mert egyik macedón-görög származású, vadrác- sak gúnyod gör. kel. vallásé iskoiatársunk, aki kosz- tos úeákuk volt, elsőnek hagyta el magas bírói tisztet, hogy Szentendre szülővárosát, fölnevelő magyar hazá­ját megtagadva, deresedő fejjel Beigrádban keresse jövő boldogulásának útját. Úgy tudom, hogy a fele­sége is rácba oltott görög leány, a szentendrei pol­gármester leánya volt. Plutarhosz is görög volt, azért idézi a jellemző gürög közmondást: Ahová nem éréi az oroszlán bőre, ott hozzá kell varrni a rókáét. (Lyszandrosz.) De nem a mi Herosztrateszünk kétes értékű dicső­ségét akarom most zengeni, hanem Sziko bátyánk víg eseteiről akarok megemlékezni. Izidor, Koszt« és egyéb becéző neve mellett a Sziko illett reá a legjobban. Talán még a balkáni ősi hazából hozta magával a szikofanta rossz értelmű (füge-finánc, pubiikánus és vámo ) epitetonját, díszítő jelzőjét (ep. ornans.) Eredeti foglalkozása a kelme- kereskedes volt, de erre meg ifjú korában ráunt és fölcsapott a takarékba könyvelőnek. Kereskedelmi szaktudása egy hajítófát sem ért. Úgy írta a számokat, mintha rostából öntötte volna és így nem volt meg­bízható a munkája még az alapműveleteknél sem. A tartozási összeget gyakran irta a követelési rovatba s még neki állt feljebb, ha szidás érte: — Jó ez kérlek, csak más rubrikába került. Hanem memóriája bámulatos volt. Csak 24 órára szólt, de arra az egy napra szinte tévedésmentes volt az emlékező tehetsége. Ha az ember felhívta pl. a betéti könyv lapszámát, ő egész biztonsággal vágta rá a számösszeget, csak abban nem volf bizonyos, hogy kivét vagy betét volt-e ? Ismerte minden ember vagyoni viszonyait, tudta, hogy mikor vette a házát, mennyi csirkéje van, hány hektó bora termett; de ez a tudása sem volt értéke­síthető, mert nem volt megbízható, az embereket ösz- szetévesztette egymással és értékeikkel; — Hát nem maga a Helenabay Péter uram? Tu­dom már! Maga kosdi ember, a reformátns templom mellett van a háza, amelyik három év előtt leégett. — Nem ismer a tekintetes úr? Hisz én vittem át az edényemmel a Kisdunan, mikor tavaly a bogdányi búcsúra mentek a nagytakaréki urakkal. Nagyházú Péter vagyok, a tótfalusi révész. — Lám mégis igazam volt, tudtam, hogy Péternek hívják. Ennyire megbízható volt az öreg Sziko memóriája. A rész etekre és nevekre pontosan emlékezett, csak „összekompro mittälta*. (Befejezése a következő számunkban). Ki raeveaiések az államrendörségen j A magyar kír. áliamrendőrség státus- rendezése most van folyamaiban a belügy­minisztériumban s ezzel egyidejűleg nagy előléptetések is lesznek. Értesüléseink sze­rint talán rnár a hét folyamán megjelennek a kinevezések. E szerint Panajolh —Fejér Gyula dr. rendörtanácsos,hivatalvezető rend- őrföíanácsos lesz, Sáfár Elemér, Schweng Ede dr. és Schadl Jenő rendőrkapitányo­kat rendőrianácsosokká nevezik ki. A sporteg^let búcsúzik elssökétöB A Move váci sportegylet választmánya, február 18-án tartod ülésében elhatározta, hogy dr.Csányi László emlékét jegyzőkönyv­ben megörökili es a jegyzőkönyvnek kivo­natát dr. Csányi Lászlónak megküldi. A szép levél így szól: A sötét végzet kezének érintésével ismét lesújtod Magyarországra, gyászbaboriíott vele minden magyart, de mindenekközöít legfájdalmasabban érintetle Vácot és vele a Move váci sportegyesületet. Azonban a megdicsöült Istenhez térő lelke közöttünk maradt és e gyászban magasra emel mindannyiunkat.Elhaló lelke sóhajtása, egy íiszlult lélek parancsa marad számunkra, i Hozzája méri gyengeségünk összefogása j magyar nemzeti kötelesség. Ezt a sport j egylet kötelességének is fogja tartani az | utolérhetetlen gondolata szerint. E gyász- ! bóí fakadó szellemi virág, a „kudus ' nak lelkünket megindító, szivünket tépő, de szivünkbe vésed történeti fejezete, melyet ápolni nem felejtünk el soha. Nagy halot­tunk! Megmérhetetlen fájdalmunk minden magyart egybefogó szent érzésével takarjuk be dobogni megszűnt, örök iánggal égó szivedet. Ez aaion neked őrök megnyugvást, iühonhagyotíaidnak szent vigasztalást, ne­künk példáid után szüntelen cselekvést! Glóriás alakod örökké elődünk lebeg! Emlékedet örökre szivünkbe zárjuk! Két előadás a spírsli^sreusról Vasárnap és kedden délután szűknek bizonyult a főgimnázium nagyterme. Oy sokan iparkodjak a legdivatosabb témák egyikéről, a spiriíizmusról szóló előadást meghallgatni, hogy öl órára valósággal ve­szélyes tolongás volt ott. Wolkenberg Ala­jos dr. egyetemi tanár állott a pódiumra és a szónoki készség minden fegyverével, a 26 év óta tartó kutatásai alaposságával gyönyörködtette hallgatóságát, mely lenyű­gözve hallgatta a kiválók között is kivaló vitázó!. Angol, francia, olasz nevek csak úyy ömlöttek szájáról és a dátumokat, me­lyen egy egy nevezetes spiritiszta esemény történt, beteve tudta. Nagy élvezetet szer­zett hallgatósága egy részének. Azérí csak egy részének, meri a tömöd sorokban sok tiszteletreméltó polgár ült, a ki most hal lőtt talán először spiriíizmusról. Mindkét napon Bán Marion helyettes igazgató mon- > dott köszönetét az előadónak. A szövőgyár ©zárkái Az első magyar szövő kölögyár feljelen­tést tett a rendőrségen, hogy drága anyag­ját ismét lopják ismeretlen {ellesek. A detektívek megindilotlák a nyomozást és három helyen házkutatást is tarloltak, mely eredménnyel járt, Több, mint egy milliói érő pamuíot szedlek össze. Egyik helyen a házkutatás alkalmával megtalálták a hen­germalomnak sok zsál.jáí is Míg a szövő­gyárban dolgozó asszony künn operál!, férje, ki malomnak kocsisa volt, a zsákokat lopta el. A szövőgyár és a hengermalom szarkái ellen megindították a büntető eljárást. Nyilt-tér A záróra már régen éjiéi után két órakor van, de ezt a városi villamos telep nem respektálja és az áramszolgáltatást éjfél­kor megszünteli, meri ebben az időben már kevés, fogyasztó van. A kocsmárosok és vendéglősök iparíársulata most a pénz­ügyi bizottsághoz, mint a villamos mű ve­zetésével megbízódhoz fordult, hogy vál­toztassa meg az áramszolgáltatás rendjét és adjon éjfél illán két óráig áramot. A bizottság ebbe nem ment bele, de nem zárkózott ei az elöl, hogy ha a vendéglő­sök az éjfél utáni áram termelési árát meg­fizetik, ad továbbra is világítást. A vendég­lősök erre is hajlandók voltak és most folynak arra nézve a tanácskozások, hogy milyen összeget fizessenek az áramért. Valószínűleg a hét elején megegyeznek és április elsejétől éjjel két óráig lesz vilá­gítás. Ed örömmel fogadják azok is, kik az éjféi utáni vonattal térnek haza Buda­pestről s eddig mindig pokoli sötétségben botorkálták végig a várost. Ha nem is tel­jes, de mégis lesz utcai világításunk is a vendéglősökkel történt megegyezés után. & iottsaSä hírei V. Törekvés—Gik. 1 : 1. Az elmúlt vasár­nap a másodosztályú bajnokságért küzdött a Váci Törekvés Sportegylet a Gödöllői Ifjúsági Körrel. Egyenlő ellenfélnek bizo­nyult mind a keílő. GSC—VRE 6:0. Ugyancsak a Il-od osz­tályú bajnokságért küzdött a Váci Remény­ség csapata a Gödöllői Sport-Clubbal, de gyönge ellenfél volt. Léiartó gardákat érdekli A polgármester annak közlésére kérte fel lapunkat, hogy a tavaszi lószemle Vácon április 4-én és 5 én lesz. Minden lótartó gazda köteles lovát a szemlére elővezetni. Április 4-én a felsővárosi és felső kültelki lovak vezeíendők elő a Rakóczy térre. Áp­rilis 5-én a többi városrész és alsó kül­telki lovak vezetendök elő. Miklósy színtársulata húsúéira jön Vácra Mildósy Gábor színigazgató Gyöngyösről értesítést küldött lapunknak, hogy bériet- csináiásra titkára április 2 án érkezik Vacra, a társulat pedig április 10 én kezdi meg előadásait. Hol lesz az idén a színház, még maguk sem tudják. Az igazgató azt írja, hogy azért halasztották tavaszra váci látogatásukat, mert az öszszel bíztatást kaptok, hogy tavaszra a városi filmszínház helyiségében játszhatnak. Most azonban megkaplak a tanács határozatát, mely sze­rint a mozi helyiségét nem adják át. Sze­retnének a Kúrián játszani, de a tulajdo­nosok szóba sem akarnak állani, marad ' tehát a Pannónia színjátszó helynek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom