Váci Hirlap, 1924 (38. évfolyam, 1-53. szám)

1924-09-14 / 39. szám

ára 1S00 korona. 38-iK évfolyam. 39 3 3S&ÍSj Vác. 192 4 szeptember 14. VÁCI Politi&ai és társadalmi hetilap, megjelenik vasárnap Helyben egy hóra 7000 T'Vidéken egy hóra 9000 K.j ^lelős szerkesztő és laptulajdonos j Szerkesztőség é, kiadóhivatal : C«áky-ut 4 (Iparudvar) Egyes szám ára 1500 korona. Dercsényi Dezső > Telefon 17‘ Hirdetesek és nylltter Millimeter soronkmt Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk e) díjszabás szerint. Csendes nyitás után élénk érdeklődés a közügyek iránt Tizenöt városatya volt a fehér teremben, mikor Krakker polgármester megnyitotta a közgyűlést. Kevesen vagyunk, nem lesz­nek szétágazóak a vélemények, hamar hazamehettünk — jósolgatták és mutogat­tak Perlusz Mártonra, kinek be volt kötve a feje, torka (Az átkos párbajmánia ! évc- lődtek vele) ö sem fog sokat beszélni, rö­vid közgyűlésünk lesz. A mint alább iáí- haíó, alaposan csalódtak, mert régen nem volt annyi vitázás, mint csütörtökön és rég volt oly hosszú közgyűlés, mint a legutóbbi. a leggazdagabb wapos“ A polgármester nem hozta a nemzetgyű­lésből azt a szokást, hogy nem illik inter­pellációkra válaszolni. Neki kettő volt el­intézetlen: Füle Kálmánnak azt válaszolta, hogy a Rákóczi és Rózsa-utcák csatornái­nak rendbehozatalát elrendelte, a hordó- hiíelesiíésre vonatkozólag pedig, hogy Ki­rály István napídijasí a budapesti tanfo­lyamra küldötte és még ebben a hónapban megkezdődik a hordók hitelesítése, ha e javitásba küldött mérőeszközöket vissza­kapják. Perlusz Mártonnak volt egy újabb inter­pellációja: A pénzügyminisztériumban úgy mondják, hogy Vác a leggazdagabb város és elismerik, hogy első helyen áll az adóz­tatásban. Most kézbesitik az ált. kereseti adóról szőió fizetési meghagyásokat és igazolva iálja ezt a mondást. Oly horribilis adókat vetnek ki aranykoronában, hogy megbénítják az ipart és kereskedelmet. Csak a maga iparágát veszi például s ha ott a nagy kereseti adót behajtják, úgy Vácon 4—5 ezer koronával fog drágulni a hús, mert ennyi esik egy kiiogramra. Azt kéri, hogy lépjen közbe a polgármester az adózás mérséklésére s inkább a város ve­zetőit, kik törődnek a polgársággal, mond­ják ki ezért gazdagnak, ne a lakosságot! — Köszönjük a bókot! szól oda Täuber tanácsos, már Nagy András támogatja Per­lusz szavait, hogy békében 30—35 korona adóvai megelégedtek egy váci iparosnál, most 150—200 koronát követelnek, ez egyenlő a íönkremenéssel. A polgármester: Vesztett háborúk után mindig nagyobb az adó, ez régi, szomorú tapasztalat. Az adófelszólamlási bizottság azért ül össze, hogy a méltánytalanságokat kiküszöbölje. A pénzügyigazgatóság a leg­magasabb adót kéri, hogy legyen miből engedni. A bizottság melleit olt lesznek az ipariestület kiküldött szakemberei, hiszi, hogy azokat meghallgatják, de különben ő is közre fog járni, hogy az adóarányositás megtörténjék. Miután az örök fájdalmat, az adót a fe­lebbezési tárgyalásig elintézték, rátérhettek a tárgysorozatra, mely a szokásos beje terhesekkel kezdődőit. A tfögsmmáziiam osztállyá A szüreti napot október elsejétől Sza­ndijuk — mondja Kiss főjegyző. — Talán a jövő októbertől! vág közbe Zsoldos Károly, a ki jói tudja, hogy a váci határban ez idén aligha lesz mit szüretelni. Az árvatári pénzeket — mindössze 24 millióról van szó — a váci négy pénzinté­zetnél helyezik e! ez idén is kamatozásra, Schüler Henriknek, a váci állampénztár fő­nökének megígérték, hogy visszahonosiíása esetén váci polgárrá avatják és a szoká­sos dijakat neki elengedik. Egy hang: Viszonzásul a váciakat ne rója meg nagy adóvai! A főgimnázium párhuzamos első osztá­lyának történetét a Váci Hírlap bőségesen ismertette. Röviden most a polgármester bejelentette, hogy a második első osztály tandiját, mintegy 36 milliói, átengedte a püspök a hiányok fedezésére. Úgy hiszi, hogy a városnak alig 1—2 milliót kell majd pótolnia. Egyébként az az örvendetes ese­mény is történt, hogy a püspök úr a város képviselőjét is meghívta a főgimnáziumi bizottságba, beleszólása lesz tehát ennek gazdasági ügyeibe, melyen eddig kívül ál­lott, bár jelentős anyagi áldozatot hozott. Végül szép szavakkal aposztrofálta, hogy a mennyit költ a képviselőtestület a város első kulturintézetére, annyival nő kultúránk és az erkölcsi nagy haszon mellett a város polgársága nagyobb anyagi előnyhöz is jut. Nagy helyesléssel fogadlak a bejelentést, öröm volt nézni, hogy a kulturkérdésben, mint mindig, egy volt a képviselőtestület. ÍMimdenben aranykorona ! Most Nagy Sándor íőszámvevő referálta, hogy ezentúl a vámon, a réven és a hely­pénzben aranykoronát kell fizetni. De mert a révpénzt a közeli Visegrádnak nagyobb összegben állapította meg a miniszter, in­dítványozza, hogy kérelmezzék azoknak megemelését. Perlusz Márton felhívja a figyelmet, hogy az alsó város főutcai kövezete rettenetesen rossz. A polgármester ezt el is ismerte, de csak ennek a részlelnek megjavítása sok száz millióba kerül. Miből ? kérdi. Nem adtak rá választ, talán majd a pénzügyi bizottság kiokoskodik valamit, hogy meg­javíthassák. Egyébként Perlusz másik in­dítványát, hogy a csavargözös dijainak fel­emelését ne kérjék, elfogadja, mert a kis motoros kifizeti magát. (Vájjon a szigeíség községei küldenek e hála iraíot a Csáky- uíra ezért, vájjon olcsóbban fogják-e adni a tojást, meg a csirkét, hogy olcsóbban jönnek át a csinos kis „Vác“ cal ?) Kik Tíe&íek telket , a líásárítéreirs ? A városi bábák ezentúl évi 1,200,000 ko­rona fizetést kapnak. Tudomásul vették,, hogy 285 milliót utalványozott a miniszter a városi tisztviselők fizetésére, melyet visz- sza kell fizetni. (Ne gondolják a városban — mondja a polgármester —. hogy a tiszt­viselőnek jó a sora. Békében a polgár- mester 600 koronát kapott, most 200 ko­ronát és ily arányban leszállt a többiek fizetése is. Az élet meg hogy megdrágult!) Örvendetesen szaporodik a felparcellá­zott vásártér vevőinek száma és a kirakott téglarakások azt mutatják, hogy építkezni is akarnak, Legutóbb a következők vásá­roltak: Bartoss Ferenc 107 öieí ölenkiní 60 ezerért ott levő házához. Jerger Ferenc 110 ölet 70 ezerért, Ungi István 107 ölet 70 ezeréri, Ritzl Ferenc 215 ölet 80 ezerért, Szenorieska Ferenc 185 ölet 80 ezerért, Waldmann József í75 ölet 90 ezerért, Alán- tini Aníainé 236 öieí 60 ezerért, Ferenczy Ferenc 209 ölet 60 ezerért, Szeníirmay Emi! 270 ölet 80 ezerért, végül Barabás Mihály 263 ölet 100 ezerért ölenkint veit meg. Az árak természetesen a beépítendő teiek fekvése szerint változnak. Mindeze­ket a képviselőtestület hosszú, hosszú név­szerinti szavazásokkal vetie tudomásul. (Podhorányi József zsebórával a kezében ellenőrizte, hogy egy-egy névszerinti sza­vazás mennyi időt vett igénybe.) 85 rciiSEiá 22 iisasekra Senki sem gondoita, hogy az iparokta­tásnál nagy érdeklődés mellett szélesmedrű megbeszélés folyik le. Täuber íanáesos adta a számokat: a váci ipariskola 23 mil­lió bevétel mellett 85 millió kiadással jár ez idén, tehát 61 millió hiány. A 85 millió­ból 71 millió a tanszemélyzet dijazása, mert az órákat egy arany koronával szá­mították, de a tantestület nem hajlandó másfél arany koronán alul tanítani, a ml még újabb 32 millió terhet jelent a város polgárságára. Itt aztán kifakadt a keievény: Perlusz kezdte. Ne szavazzunk meg egy koronái se, mondotta, az inasok rosszak, semmi jót nem várhatunk. Kolossváry Mihály sze­rint a valláserkölcsi nevelés sokat tehet a lerombolt lel keli felépítésében. Podhorányi József erős szavakkal követelte az ipar­oktatás megjavítását, itt, úgymond, roppant meddőséget látunk, ezért az iskola nem teljesiti hivatását. Őszintén szólva igen saj­nálja a ráfordiíoü sok milliót. Radikális megoldásra kell gondolnunk vagy a veze­tésben, vagy a tanításban, mert különben a milliók füstbe mennek! Külföldre való költöz- 1 ^ ^ »-4 \b ^ I c 1 ó o i 4 ó 1/ P^rcellánok, pohaiak ködés miatt különböző loívdo“ Lo KUlly IICliUíO£.vl USUOl (Lo i y y O gyermekkocsi, madrac, lámpa ernyők, müncheni és párisi eredeti rézkarcok, meiseni tányérok, stb. stb. jutányosán eladók Esstea^háaey-aatca 2 alatt i

Next

/
Oldalképek
Tartalom