Váci Hirlap, 1924 (38. évfolyam, 1-53. szám)
1924-09-14 / 39. szám
ára 1S00 korona. 38-iK évfolyam. 39 3 3S&ÍSj Vác. 192 4 szeptember 14. VÁCI Politi&ai és társadalmi hetilap, megjelenik vasárnap Helyben egy hóra 7000 T'Vidéken egy hóra 9000 K.j ^lelős szerkesztő és laptulajdonos j Szerkesztőség é, kiadóhivatal : C«áky-ut 4 (Iparudvar) Egyes szám ára 1500 korona. Dercsényi Dezső > Telefon 17‘ Hirdetesek és nylltter Millimeter soronkmt Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk e) díjszabás szerint. Csendes nyitás után élénk érdeklődés a közügyek iránt Tizenöt városatya volt a fehér teremben, mikor Krakker polgármester megnyitotta a közgyűlést. Kevesen vagyunk, nem lesznek szétágazóak a vélemények, hamar hazamehettünk — jósolgatták és mutogattak Perlusz Mártonra, kinek be volt kötve a feje, torka (Az átkos párbajmánia ! évc- lődtek vele) ö sem fog sokat beszélni, rövid közgyűlésünk lesz. A mint alább iáí- haíó, alaposan csalódtak, mert régen nem volt annyi vitázás, mint csütörtökön és rég volt oly hosszú közgyűlés, mint a legutóbbi. a leggazdagabb wapos“ A polgármester nem hozta a nemzetgyűlésből azt a szokást, hogy nem illik interpellációkra válaszolni. Neki kettő volt elintézetlen: Füle Kálmánnak azt válaszolta, hogy a Rákóczi és Rózsa-utcák csatornáinak rendbehozatalát elrendelte, a hordó- hiíelesiíésre vonatkozólag pedig, hogy Király István napídijasí a budapesti tanfolyamra küldötte és még ebben a hónapban megkezdődik a hordók hitelesítése, ha e javitásba küldött mérőeszközöket visszakapják. Perlusz Mártonnak volt egy újabb interpellációja: A pénzügyminisztériumban úgy mondják, hogy Vác a leggazdagabb város és elismerik, hogy első helyen áll az adóztatásban. Most kézbesitik az ált. kereseti adóról szőió fizetési meghagyásokat és igazolva iálja ezt a mondást. Oly horribilis adókat vetnek ki aranykoronában, hogy megbénítják az ipart és kereskedelmet. Csak a maga iparágát veszi például s ha ott a nagy kereseti adót behajtják, úgy Vácon 4—5 ezer koronával fog drágulni a hús, mert ennyi esik egy kiiogramra. Azt kéri, hogy lépjen közbe a polgármester az adózás mérséklésére s inkább a város vezetőit, kik törődnek a polgársággal, mondják ki ezért gazdagnak, ne a lakosságot! — Köszönjük a bókot! szól oda Täuber tanácsos, már Nagy András támogatja Perlusz szavait, hogy békében 30—35 korona adóvai megelégedtek egy váci iparosnál, most 150—200 koronát követelnek, ez egyenlő a íönkremenéssel. A polgármester: Vesztett háborúk után mindig nagyobb az adó, ez régi, szomorú tapasztalat. Az adófelszólamlási bizottság azért ül össze, hogy a méltánytalanságokat kiküszöbölje. A pénzügyigazgatóság a legmagasabb adót kéri, hogy legyen miből engedni. A bizottság melleit olt lesznek az ipariestület kiküldött szakemberei, hiszi, hogy azokat meghallgatják, de különben ő is közre fog járni, hogy az adóarányositás megtörténjék. Miután az örök fájdalmat, az adót a felebbezési tárgyalásig elintézték, rátérhettek a tárgysorozatra, mely a szokásos beje terhesekkel kezdődőit. A tfögsmmáziiam osztállyá A szüreti napot október elsejétől Szandijuk — mondja Kiss főjegyző. — Talán a jövő októbertől! vág közbe Zsoldos Károly, a ki jói tudja, hogy a váci határban ez idén aligha lesz mit szüretelni. Az árvatári pénzeket — mindössze 24 millióról van szó — a váci négy pénzintézetnél helyezik e! ez idén is kamatozásra, Schüler Henriknek, a váci állampénztár főnökének megígérték, hogy visszahonosiíása esetén váci polgárrá avatják és a szokásos dijakat neki elengedik. Egy hang: Viszonzásul a váciakat ne rója meg nagy adóvai! A főgimnázium párhuzamos első osztályának történetét a Váci Hírlap bőségesen ismertette. Röviden most a polgármester bejelentette, hogy a második első osztály tandiját, mintegy 36 milliói, átengedte a püspök a hiányok fedezésére. Úgy hiszi, hogy a városnak alig 1—2 milliót kell majd pótolnia. Egyébként az az örvendetes esemény is történt, hogy a püspök úr a város képviselőjét is meghívta a főgimnáziumi bizottságba, beleszólása lesz tehát ennek gazdasági ügyeibe, melyen eddig kívül állott, bár jelentős anyagi áldozatot hozott. Végül szép szavakkal aposztrofálta, hogy a mennyit költ a képviselőtestület a város első kulturintézetére, annyival nő kultúránk és az erkölcsi nagy haszon mellett a város polgársága nagyobb anyagi előnyhöz is jut. Nagy helyesléssel fogadlak a bejelentést, öröm volt nézni, hogy a kulturkérdésben, mint mindig, egy volt a képviselőtestület. ÍMimdenben aranykorona ! Most Nagy Sándor íőszámvevő referálta, hogy ezentúl a vámon, a réven és a helypénzben aranykoronát kell fizetni. De mert a révpénzt a közeli Visegrádnak nagyobb összegben állapította meg a miniszter, indítványozza, hogy kérelmezzék azoknak megemelését. Perlusz Márton felhívja a figyelmet, hogy az alsó város főutcai kövezete rettenetesen rossz. A polgármester ezt el is ismerte, de csak ennek a részlelnek megjavítása sok száz millióba kerül. Miből ? kérdi. Nem adtak rá választ, talán majd a pénzügyi bizottság kiokoskodik valamit, hogy megjavíthassák. Egyébként Perlusz másik indítványát, hogy a csavargözös dijainak felemelését ne kérjék, elfogadja, mert a kis motoros kifizeti magát. (Vájjon a szigeíség községei küldenek e hála iraíot a Csáky- uíra ezért, vájjon olcsóbban fogják-e adni a tojást, meg a csirkét, hogy olcsóbban jönnek át a csinos kis „Vác“ cal ?) Kik Tíe&íek telket , a líásárítéreirs ? A városi bábák ezentúl évi 1,200,000 korona fizetést kapnak. Tudomásul vették,, hogy 285 milliót utalványozott a miniszter a városi tisztviselők fizetésére, melyet visz- sza kell fizetni. (Ne gondolják a városban — mondja a polgármester —. hogy a tisztviselőnek jó a sora. Békében a polgár- mester 600 koronát kapott, most 200 koronát és ily arányban leszállt a többiek fizetése is. Az élet meg hogy megdrágult!) Örvendetesen szaporodik a felparcellázott vásártér vevőinek száma és a kirakott téglarakások azt mutatják, hogy építkezni is akarnak, Legutóbb a következők vásároltak: Bartoss Ferenc 107 öieí ölenkiní 60 ezerért ott levő házához. Jerger Ferenc 110 ölet 70 ezerért, Ungi István 107 ölet 70 ezeréri, Ritzl Ferenc 215 ölet 80 ezerért, Szenorieska Ferenc 185 ölet 80 ezerért, Waldmann József í75 ölet 90 ezerért, Alán- tini Aníainé 236 öieí 60 ezerért, Ferenczy Ferenc 209 ölet 60 ezerért, Szeníirmay Emi! 270 ölet 80 ezerért, végül Barabás Mihály 263 ölet 100 ezerért ölenkint veit meg. Az árak természetesen a beépítendő teiek fekvése szerint változnak. Mindezeket a képviselőtestület hosszú, hosszú névszerinti szavazásokkal vetie tudomásul. (Podhorányi József zsebórával a kezében ellenőrizte, hogy egy-egy névszerinti szavazás mennyi időt vett igénybe.) 85 rciiSEiá 22 iisasekra Senki sem gondoita, hogy az iparoktatásnál nagy érdeklődés mellett szélesmedrű megbeszélés folyik le. Täuber íanáesos adta a számokat: a váci ipariskola 23 millió bevétel mellett 85 millió kiadással jár ez idén, tehát 61 millió hiány. A 85 millióból 71 millió a tanszemélyzet dijazása, mert az órákat egy arany koronával számították, de a tantestület nem hajlandó másfél arany koronán alul tanítani, a ml még újabb 32 millió terhet jelent a város polgárságára. Itt aztán kifakadt a keievény: Perlusz kezdte. Ne szavazzunk meg egy koronái se, mondotta, az inasok rosszak, semmi jót nem várhatunk. Kolossváry Mihály szerint a valláserkölcsi nevelés sokat tehet a lerombolt lel keli felépítésében. Podhorányi József erős szavakkal követelte az iparoktatás megjavítását, itt, úgymond, roppant meddőséget látunk, ezért az iskola nem teljesiti hivatását. Őszintén szólva igen sajnálja a ráfordiíoü sok milliót. Radikális megoldásra kell gondolnunk vagy a vezetésben, vagy a tanításban, mert különben a milliók füstbe mennek! Külföldre való költöz- 1 ^ ^ »-4 \b ^ I c 1 ó o i 4 ó 1/ P^rcellánok, pohaiak ködés miatt különböző loívdo“ Lo KUlly IICliUíO£.vl USUOl (Lo i y y O gyermekkocsi, madrac, lámpa ernyők, müncheni és párisi eredeti rézkarcok, meiseni tányérok, stb. stb. jutányosán eladók Esstea^háaey-aatca 2 alatt i
