Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1923-05-27 / 22. szám
Vác, 1923 május 27. Mai számunk négy oldal, ára 35 korona 37-iR évfolyam 22 n x ás, ne PoIltiKai és társadalmi hetilap, megjeleni&i vasárnap Előfizetési ár: Helyben negyedévre 450 K. Vidéken negyedévre 50G K. Egyes szám ára 55 korona. Előfizetéseket csak negyedévre fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-nt 4 sz. (Sparntívar) Telefon 17. éíyilt-tér aora 100 korona. Hirdetések miiméter sora 20 korona, hivatalos hirdetések 40 korona A nemzeti lobogó és a magyar gyermek Van egy ország — boldog ország — a hol ha megjelenik a nemzeti zászló, akkor megáll a forgalom, megállnak az emberek, a férfiak leveszik kalapjuk?,! s szemberek, kicsinyek és nagyok, ifjak és öregek, gazdagok és szegények, űr és munkás köszöntik a zászlói, elletik a hadsereget! Van egy város — irigyiésreméltó hely — a hol minden felnőit szeme (a rendőré, a kocsisé, a villamos és gépkocsivezetőé, az öníőzőé a minden járókelő polgárnőé és polgáré) a gyermekre szegődik, S van olyan ország is, a hol országos mozgalmat kell indítani, hogy adassák tisztelet a nemzeti lobogónak. Az ilyen ország csonkaország . . . S akad olyan város is, a hoi a kocsis képes belehajtani a gyermeksorba! Az ilyen város, szegény várisi Hazaszeretei s gyermekszeretet! Szerelni a hazát, szeretni a gyermeket Tisztelet a zászlónak, cselekvő szeretet a gyermeknek. E kefíő egyet jeleni a magyar jövendővel! A Magyar Nemzeti Szövetség azt kívánja főiünk, hogy ha a magyar nemzeti hadsereg a magyar lobogóval vonul fel, kaiap- levéve, a címeres iobogő felé való fordulással köszörűsük a zászlót. Meg fogjuk lenni mi magyarok, a kiknek a háromszinű zászló a lobogónk. S meg fogják tenni azok is — szeretem, nem szeretem, de megteszem — a kik a három színből csak egyet, az elsői vallják magukénak. Hogy mindenek szívvel, lélekkel tegyék : ez legyen legfőbb kötelességünk, mert ez a jövendő Magyarország, a várva vári jobb sors egyedüli biztos zálogainak az egyike! A másika ? Hát másik is van még ? igen. Szeresd, ápold, gondozd — s bár nehéz a következő három sző! kimondanom — becézd, kényeztesd, dédelgesd, erősítsd, neveld, tanítsd a gyermeket, a magyar gyermekei ! Ha pogány volnék, azt mondanám, félre a régi bálványokkal 6 tegyünk újat helyébe: a gyermekei. Összetörném a régi nap és egyéb isteneket, lerántanám az ökröt, a borjakul, az aranyat. . . Bachhusf, Vénusf. Mammont, a gazdagságot a börzéi s a vaiulát és a kisdedet állítanám a helyére : imádj átok 1 De mert van Istenem s ismerek Krisztust, isteni és emberi, szülői és hazafiul kötelességről szólok, nem kell a bálvány, de azért bálványozzátok a gyermeket, ís- íennek, embernek tetsző dolgot cselekedtek s lesz haza, lesz magyar jövendő s lesz örökkévaló jövendő! Eddig is szereltétek a gyermeket ugy-e ? Akár igen, akár nem: ezután jobban szeressétek. ! Meri sportpályát azt nem tudtok adni, testnevelési célra pedig pénz nincs, a város szegény. Jól mondtam ugye, szej gény város ! Kéne uszoda is, 14 niilióba | kerül, honnan vegyünk a pénzt, nincs pénz. i A fiuk sportolnának, de nincs cipőjük, még i tornaszerük sincs. AAerí nincs rá való pénz. j Jó könyvekkel szeretném elárasztani az i ifjúságot, sok jó könyvvel, nemcsak a jóknak adni, de a rosszaknak, hogy ezzel is javuljanak: nincs rá pénz. Van egy csomó züllés utján levő gyermekünk, a szülők nem is tudják, falán nem is akarják a jóra nevelni : mit csináljunk ezekkel a gyermekekkel : a mikor erre sincs pénz. Nincs, nincs és nincs. Napközi otthonra, iskolameszelésre nincs. Drágább leit a kenyér, drágább a bor, drágább a szivarfüst, drágább a világítás. drágább minden: erre, & mindenre a többet, a több pénzt is, akár van, akár nincs, j de kiszorítom, eiőkeriíem, kiizzadom, kikö- nyörgöm, kidrukkolom. Miért? mert a kenyér kell 1 Mert a hús is, ha ritkábban is. de keli. A szivar is kell, a ruha is kell, Kell, kell, kell, tehát van, van. H<i kiizzadva, ha ki verejtékez ve is, de van. Meri kenyér az keli! Még a bor is kel! — mondjátok — legalább a ünnepnapon. Hál kedves atyámfiai a nemzetnek, a magyar hazának, a nemzetnek, ez a két dolog: a nemzeti érzés s a magyar gyermekszeretete az a kenyér, a mi meg néki kell, az a mindennapi, az a nélkülözhetetlen falat, a mely nélkül megáll az élet. Tehát kel!, kell, kell s ha akár honnan veszem, de legyen rá a pénz, pénz, pénz. Tehát nem: nincs, hanem legyen, illetőleg a hogy Prohászka Ottokár püspök mondotta iít Vácon: nem lenni, hanem vanni. Azt akarom hallani, hogy van, van, van. S ha mégis azt mondjátok, hogy nincs, bizony-bizony elveszünk, egész biztosan elpusztulunk. S meg is érdemeltük mi, meri csak magunknak adtuk meg a magunkét, de a nemzetnek nem a magáéi! Szentgyövgyi Gusztáv Eg;gr wács S2Eá6*ma2:áms araié »“fi aa ClwsTíspiése Érdemes magyar ember ünnepli fáradhatatlan munkásságának negyedszázados évfordulóját: Acsay István dr. főigazgató a budapesti Barcsay-utcai Madách-főgim- názium népszerű igazgatója. O is egyike azoknak a keveseknek, akik öntudatos keresztény létükre nem álltak a kurzus har» sonásai közé. Tanártársai, tanyványai és tisztelői kedves ünnepséget rendeznek tiszteletére május 30-án, szerdán délelőtt 11 órakor az intézet tornatermében. Előzőleg szentmise iesz ax erzsébetvárosi templomban. Az ünnepségen Skopál István, Édes Jenő tanár éa Dávid György VIÍL ősz?, tanuló fogják üdvözölni a jubilánst s ezenkívül az intézet ének- és zenekara is közre fog működni. Vendégeket is szívesen Iái a rendezőség. Illő lenne, hogy Acsay főigazgató jubileumán szülővárosa, melynek j nyolc évig tanulója is volt és a meíiyei ma is fentaríja kapcsolatát, részt vegyen. Püspökünk Mjjafofo foái*saisú$ja Megyés föpászíorunk kedden ismét útra kelt dr. Széli Kálmán pápai kamarás kiséi rétében, hogy Cegléden, Nagykőrösön, Kecskeméten, Kocséron és Kerekegyházán osz- sza ki a bérmálás szentségét. Az egyházmegye fejét az alföld minden helyén nagy ünnepségekkel fogadlak. A bérmakörútrói e hó 29-én, kedden tér vissza, székváro sába a püspök. ÍBssSdogara sis*ő asS2z®síjf£»k A legagiiisabb, legifjabb egyletünk, a Stefánia-szöveíség pünkösd hétfőjén urna- gyűjtést rendezed az utcákon. Nagy érdeklődés, rengeteg nép, nagy jótékonykodás: semmit sem tudóit eironlani az a kis társaság, mely eddig is csak gáncsos aka- dékossággal a legnemesebb jótékonykodásban és szerzésben gátolta az egyletet. A Polgári dalkör szépen énekelt, leánykák nagy buzgalommal gyűjtöttek, Roller Mici és Sáfár Kamilla művészi tökéletességgel szavalták Andor Károly tanár műit számunkban közöli gyönyörű költeményét. A napsugaras szép délelotíön minden harmonikusan ment, de nekünk mégis a programon kívüli számok tetszettek legjobban : A költemény előadása alatt egy csomó boldogan siró asszonyt láttunk. Ezek már érezték a Stefánia jótékonyságát s tudják hogy nem iesz elhagyatott anya és csecsemő a városban, ha a jószivek melegsége továbbra is az egyesület feié fordul. A gyűjtés fényes sikerét mutatja, hogy a perselyekben és urnákban összeszámolás után 152,079 K 82 fillért és 4 szőke)í találtak. Ujab'o adományok: Miokovich Álltamétól 5000, Krizsek Györgytől 4500 K. Az egyesület lapunk utján fejezi ki háláját és Köszönetéi gróf Pejasevich Alberíné elnöknek fáradhatatlan buzgóságáért és úU dozaíkészségeérí, Solínyné-Beniz© Margitnak, Eder Ernőnek és feleségének a páratlan áldozatkész munkáért, dr. Fárnek Lászlór.é, Göüner Hugóné, dr. Krakker Kálmánné és dr. Tragor Ignácné úrnőknek és velük az urnáknál gyűjtő úriéányoknak, dr. Keller Lajos központi igazgatónak, Roller Micinek és Sáfár Kamillának, Andor Károíynak, a polgári dalkörnek, Krizsek Györgynek, dr. Csányi László és feleségének, dr. Krakker Kálmánnak és Göllner Hugónak, dr. Panajoíh—Fejér Gyulának, Beck Gyulának, kik mindegyike önzetlenül munkát vállalt s az ünnepély és a gyűjtés, sikerét hathatósan előmozdították. A múzeum uj aSapitá tagjai lettek: Rosteííer Jenő banktisztviselő 700, Novak Antal főmérnök 200, Drágffy Sándor földbirtokos 200, Schüszler Albert k. rendi tanár 200. Fenyves Lajos máv. tisztviselő 200, dr. Ruszíek Lajos kir. fegyini. igazg. 200, Biítera Kálmán máv. főmérnök 200 koronával.
