Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1923-05-06 / 19. szám

Egyes szám ára 25 korona ■37-ík évfolyam 19 szám Vác, 1923 május 6. VÁCI HÍRLAP Politika! és társadalmi hetilap, megjelenik vasárnap Előfizetési ár : Helyben negyedévre 300 K. Vidéken negyedévre 350 K Egyes szám ára 25 korona. Előfizetéseket csak negyedévre fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 bz. (iparudvar) Telefon 17. Nyilt-tér sora 100 korona. Hirdetések mii­méter sora 20 korona, hivatalos hirdetések 40 korona. Á városi adóalany Félve szólamtól! meg, tekiníefes törvény­szék. A városi adóalanyról akarok beszélni. Nem a siberröl, a játékosról, a konjunk- luralovagról, a kinek képe mindig a kodi- fikátor előtt lebeg, a mikor a törvényeket gyúrja. Hanem arról a városi emberről, kinek ereje a legprimilivebb éietigények kielégitésében füstölög el. A ki, még mi­előtt egyetlen fillér állami adót is fizet­hetne, száz olyan adót kénytelen leróni, a melyről odakünn a sik mezén nem tud­nál! semmit. Arról a városi emberről, a ki örökké forgalmi adóbárcák útvesztőjében botorkál,ki nappal kereseti adóparagrafusok, adófőkönyvek és adókönyvek fölött gör­nyed, éjszakánkint pedig adónyomozókról álmodik. Bizonyos, hogy adó dolgában utóbbi idő­ben a gazdának is sok a panasza. De nem ellenőrzik, hány szem cseresznyéje termeli minden egyes fáján, nem szorítják arra, hogy elkönyvelje hány csirkéje szaladgál az udvaron. A városi embernek azonban a valóságos („tényleges“) keresetét kotorja ki a kere­seti adóreform. A mit a pénzügyminiszter úgy fejez ki, hogy ő itt úrrá akarja tenni az adóerkölcsös. Világra akarja segíteni és már csecsemőkorában pallosjoggai felru­házni. Vájjon megvannak-e ehhez a szük­séges előfeltételek ? Eddig az a, valljuk be, képtelen helyzet állott fenn, hogy valóságos jövedelmét a városban (a gazdának vallani sem kellelt, vallott helyette az elavult kataszter) senki sem vallotta be. Ez a fonák állapot nem az emberek speciális gonoszságából fa­kadt, hanem abból, hogy adókodifikáioraink egészen függetlenül az éleitől, farigcsálták ki, mindegyik a maga adókulcsát. A Kállay-íéle 1922 es kereseti adóreform a városi ember valóságos jövedelmét ku­tatja, a végbői, hogy az teljes mértékben adó alá vonhassa. Könyvelési kényszerrel, adócsalási szankcióval, börtönnel, a for­galmi adó adta ellenőrzéssel, az alkalma­zottakra nézve a munkaadó szavatosságá­val stb. Ezáltal az adóügyi hatóság a jöve­delmi adóra nézve — és ez a reform leg­fontosabb következése — az úgynevezett városi középosztályra vonatkozóan pontos adatok birtokába juí. Ebből a nézőszögből a reform, a városi ember adójának horri­bilis burkolt emelését jelenti. A mtkor a városi ember valóságos ke­resetét akarják megadóztatni, a mikor a kereseti adó százféle kényszerével és el­lenőrzésével és a forgalmi adó tükrével világítanak bele a városi ember valóságos jövedelmébe, nem gondolnak arra, hogy csak az olyan adóerkölcs verhet gyökeret az eleven éleiben, mely az adófilozófia erős oszlopára kúszik fel. Már pedig min­den adófilozófia számolni kénytelen az emberi természetiek a gazdasági renddel, melyben élünk és a nemzeti termeléssel, mely megáll, vagy hazugságokba kénytelen burkolózni, ha bizonyos fokon túl fiskális górcső alatt tartjuk és az állam számára elrekviráljuk munkája gyümölcsének java­részét. Az államnak nem egyszer, hanem állandóan kell merileni az emberi munka medencéjéből. Ha pedig állandóan akar belőle meríteni, nem szabad a medencét összezúzni. Ez az állami, a fiskális szem­pont. De az adózónak is meg van a maga szempontja. Ha nekem több pénzt kell ke­resnem azért, hogy megfizethessem a na­gyobb postaportóí, a drágább vasúti tarifát, akkor én az e célra megkeresett többlet felét, vagy két harmadrészé! nem adhatom oda az államnak adóba. Ki fog dolgozni azért, hogy az állam minden befektelés és kockázat nélkül társa legyen? Az mondja erre a hivatalnok ész : nem baj, ha te nem fogsz dolgozni, elvégzi g te dolgodat más. Amilyen vaskos tévedés ! AAert az én mun­kámat, az én speciális képességemnek megfelelő munkát senki más el nem vé­gezheti. Az államnak arra keil ügyelni, hogy én is annyit dolgozzak, a mennyit bírok, a másik is annyit dolgozzon, a mennyi tőle telik és nem szabad arra várnia, hogy az én munkámat a másik végezze el. Ilyen adókulcs mellett nem képzelhető adómorál. szepesmesjyeiek Mácosia is iösffiÖB'MSwek Hayde Gyula miniszteri tanácsos veze­tése alatt Budapesten megalakult Csonka- rragyarország szepesmegyei származású lakosainak szövetsége. Nagymagyarország- nak e gyönyörű vármegyéje hűséges ma­gyarokat adott mindig, ha a német nyelvet is beszélték. Vármegyéjükhöz, Magyaror­szághoz úgy ragaszkodnak, hogy az példa­kép emlegetik. A szövetség mosi megke­reste Szepesi Bódog váci piarista tanárt, hogy Vácon és környékén is tömörítse a zipserekei. Szepesi tanár lapunk utján in­téz felhivást a Vácon és környékén lakó szepesi honfitársaikhoz, hogy címüket vele tudassák és megalkothassák távol, szűkebb hazájuktól a zipser-aszíaltársaságoí nemes intencióik ápolására. A fepásator bérmautoire Alig érkezett székvárosába haza, megyés­püspökünk, máris útra kel. Hétfőn reggel 8-kor indul, hogy egyházmegyéjének déli részén, Kiskunhalastól kiindulva Majsa és Csongrád és a környékbeli községek la­kóinak ossza ki a bérmálás szentségét, majd rövid bárom napi pihenő után — melybe a váci bérmálás esik Pünkösd va­sárnapján — az Alföld nagy városaiban: Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét városokban és környező falvakban fogja « bérmálás szentségét és a pápai áldást ez ott lakó híveknek kiosztani és véglegesen május hó 30-án tér vissza közénk. j A Hasiysfa közgyűlése Április 29-én tartotta a Váci Hangya-szö­vetkezet évi rendes közgyűlését Podhorányi József szemináriumi kormányzó, prelátus- kanonok elnöklete alatt. Tartalmas meg­nyitó beszédben vázolta a mai nehéz gaz­dasági helyzetet, mely a szövetkezet tevé­kenységét is károsan befolyásolja. Különö­sen a tőkehiány az, a mi az ügyvitelt na­gyon nehézzé teszi. Felhívta a szövetkezeti tagokflgyeiméí a jubileumi üzletrészek jegy­zésére. Györgyfy Ákos ügyvezető igazgató az igazgatóság jelentését s az évi zárszá­madásokat terjesztette elő. A hat év óta fenálló szövetkezetnek jelenleg három üz­lete van. A tagok száma 1342. Az üzletré­szek száma 7357. Az év folyamán belépett 64 tag 3839 üzletrésszel, kilépett 16 tag 50 üzletrésszel. A szövetkezetnek mérleg­ben kimutatott tiszta nyeresége 57.085.79 K, mely a közgyűlés határozata szerint a következőképpenosztatoüfei: tartalékalapra 15.050 K, osztalékra 11.035.50 K, a váci | Move Sport-Egylet foíball-osztályának 2000 K, 'a Reménység Sport-Egyletnek 1000 K, a tűzoltó egyletnek 1500 K, a Karolina isk. könyvtárának 1500 K, az ev. elemi iskola könyvtárának 1500 K, a főgimnáziumi Se­gítő Egyesületnek 3000 K, a Szeretet Egy­letnek 4000 K, az elaggott iparosok nyugdíj alapjára 1500 K, a szövetkezetek Erzsébet kórházának 5000 K, igazgatósági és felü- gyelőbizottsági tiszíeleldijakra 9000. K. igaz­gatósági tagoknál! megválasztattak: Podho­rányi József, Györgyfy Ákos, Horváth Kál­mán és Kvell Rudolf. Az indítványok során a közgyűlés üdvözletét fejezte ki a 25 éves fenáliását ünneplő Hangya-központnak, a vásárlási visszatérítésre vonatkozólag pe­dig úgy határozott, hogy a kiszámítás alap­ját az 1922 évre eső visszatérítésnél a vá­sárló összegének s a tag tulajdonát képező üzletrészjegyek darabszámának a soro­zata képezze, hogy igy a tagok ezáltal is buzdiíassanak üzistrészjegyeik szaporítá­sára. Az üzletrészjegyek szelvényei a há­rom Hangya üzlet bármelyikében beváltha­tok s a kassza blokkok május 31-ig bea­dandó!!. A legközelebbi szövetkezeti vasár­nap pünkösd előtti szombaton lesz. SiHeBeiek a feg^ház alatt A város kisváci csatornázásában elért a Füredi-utcához, melynek vizét a Dunába akarják vezetni. A csatorna egyenesen » a közvetítő intézet és a volt óíiamfogház alatt vezet s két-három méter mélységben az épület alatt dolgoznak most a munká­sok. Ásás közben koponyái!, sapkák, csiz­mák kerültek a munkások elé, a melyeket összegyűjtöttek és szakértőn fogják meg­vizsgálni. Valamikor, a török hódoltság ide­jén ezen a területen volt a temető. Az agya­gos föld jól konzerválta még a ruhadara­bokat is, igy a csizmák, sapkák elég jó áliapolban vannak. Valószínűleg a múze­umba kerülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom