Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-28 / 5. szám

isára ár® 15 terosia. 37-iR évfolyam. 5. ssáisxi. Vác, 1923 január 28. PolitiKai és társadalmi hetilap, megjeleniK vasárnap Előfizetési ár: Helyben negyedévre 190 K. Vidéken negyedévre 200 K. Egyes szám ára 15 korona. Előfizetéseket csak negyedévre fogadónk el Felelős szerkesztő é3 laptulajdonos Bercsényi Desső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (íparudvar) Telefon 17. Nyilt-tér sora 50 korona. Hirdetések mii­méter sora 20 korona, hivatalos hirdetések 40 korona. Felnőttek neveletlensége Különösen hangzik a cim, de sajnos, ilyen is van és én épen azérí gondoltam, hogy © lap hasábjain felhányíorgatom, meri Szent­györgyi kollégám a váci gyermekek neve- ! leíienségéről ir érdekes cikkekei a Váci Hírlapban és keresi a módot, hogy mikép­pen lehelne azokon segiieni. Nagyon sok körülményiéi függ a gyer­mekek neveletlensége, a melyek,.közül leg- j kirívóbb a felnőttek neveletlensége. Ez 1 azért veszedelmes a gyermekekre, meri nagyon is közvetlenül hat reájuk, nagyon hamar megtanulják, utánozzák. Epen ezért a neveletlen felnőtteket ke!} nem megnevelni, hanem úgy megrendsza- bályozni, hogy örökre elmenjen a kedvük a neveletlenségtől. Hogy mik legyenek a rendszabályok, leszek bátor példákkal meg­világítani. Irne, nézzük, lássuk őket. ti EiGVeieUSeni üsöffa Vasárnap a Budapestről 12 óra 25 perc kor Vácra induló vasuli kocsik egyik bar- | madik osztályában sok kofa a polgári osz­tályú emberek gyermekeivel üli. A vonat elindulásával a kofák nyelve is megindult. Egy darabig szép csendben folyt a beszél­getésük, de egyszerre csak megszólalt az a kofa, a kinek váiogatlan, durva kifeje­zései nem ismeretlen még a váci verebek előtt sem, a kinek minden szava a legsze­mérmetlenebb kifejezés voll. Egy darabig csak törték a jelenlevők beszédjét, végre egyik figyelmeztette, hogy mások is van­nak a kocsiban, különösen gyermekek, vá­logassa meg a kifejezését. A válasz erre az volt, hogy olyan válogatott szavakkal illette az őt figyelmeztető embert, hogy még a békebeli huszárőrmester kifakadásai is szelíd beszéd ehhez képest. Erre a mél­tán feiháborodofí ember szó nélkül felállt, kivett a zsebéből egy nyers tojást és a í kofának a nyitott szájába nyomta. A jelen­lévők nagy hahotája között prüszkölve, fül- j dobolva törülte ie a száján végigfoiyí tojás- j sárgáját. A neweletilez? yawalüéir' , Ez meg a Budapestről induló s Vácra menő vonat másodosztályú kocsijában történt. Egy kifent gavallér, egy kikent hölgyiké- j vei bizalmasan, összebújva sugdolódzíak szerelmes szavakat egymásnak. IJgy lát­szott, mintha nem törődnének az egész világgal, de bizony nem úgy történi, mert mikor egy csinos, jól fejletí 15—16 éves leány leült a kocsiban, a gavallér és a höl- gyike gúnyának nyilát megindította a kis leány eilen, még pedig arcának szép pí­rossága miatt. Olyan föltűnően viselkedtek, hogy az egész kocsi utasai figyelmesek lettek s már úgy látszott, hogy sikerült nekik elhitetni az utasokkal, hogy az a kis leány kifestette az arcát. A leány égő arc­cal, rendkívüli zavarral törte egy ideig a kémlelő szempillantásokat és gúnyos sza­vakat, majd felállt, kivette zsebkendőjét, megnyáiazta Ss a gavallér elé állva, végig­húzta az arcán á zsebkendőjét, megmutatta, hogy arca nem festeti. A gavallér megszé­gyenülve szó nélkül távozott a kocsiból. Szerencséje volt, hogy úri leánnyal volt dolga, mert egy neveletlen, pesti kis leány ezt mondta volna : „Csirkefogó, gazember! Alii gondol kivel van dolgs, maga . .. maga link fiú! (sch) Sl’afee&TisaäBes’3’ Osskás1» — exgüisfcffs'aisé© Maízenauer Oszkár pápai preláíus, a püs­pöki iroda igazgatója e hó 9-én mondotta ei ezüsímiséjéf. A negyedszázados jubileu­mot a legnagyobb csendben ülte meg, de mi ezt megírjuk. Ha szerénysége húzódik is az ünnepléstől, legalább a nyilvánosság utján küldjük el tisztelői nagy seregének meleg jőkivánatait a tudós és egyházmegye- szeríe tisztelt kiváló főpapnak. ¥áF®3s sközzgfííiiés sok máilsá^aS Csütörtökön, február 1-én lesz az idén a város képviselőtestületének első rendes közgyűlése. Soha még a váci közgyűlés annyi sok millióról nem határozott, mint ez. Gondoljunk csak. a Váci Hírlapban már ismertetett költségvetésre, mely 70 millió körül jár! A tárgysorozat 47 tárgyat sorol fel, melyek közül a következők az érde­kesebbek: Pénzügyi bizottság választása, a vásárnapoknak erre az évre való meg­állapítása, a földnélküliek földhöz juttatása, Haraszti Ernőné nyugdíjaztatása, Boday Aurél kegydija, vágóhídi és hússzemledijak felemelése (újabb alkalom a marhahús árá­nak drágítására!) harmadik tanácsosi állás szervezése, az 1923 évi költségvetés, a vi­galmi adóról szabályrendelet, a villanyte­lep két milliós forgótőkéjének felemelése, a villanytelep tíz milliós uj beruházása, a városi mozi félmilliós forgótőkéjénél; fel­emelése, a kéményseprési dijak felemelése, az ingatlanok telekéríékemelkedésének megadóztatása, a vásártér percelláinak el­adása sfb. Az egyes érdekesebb ügyről külön emlékezünk meg mai lapunkban. Sk keddi iáseassnwi eBősaciáson Tóth Zoltán igazgató az emberiség leg­szerencsétlenebb osztályának, a vakoknak, Szentgyörgyi Gusztáv tanár pedig a siket­némáknak szomorú életét és szenvedéseit ismertette. Mindketten előadásukat bemu­tatásokkal kisérték és ezek meggyőzték a hallgatóságot arról, hogy milyen csodás eredményt képes a végtelen türelem és az emberiség iránti nagy szeretet felmutatni. Füzessy Árpád tanár a rajzról tartott elő­adásában a rajznak nevelő és a lélek fo­gékonyságát fejlesztő hatását ismertette és előadását szórakoztató bemutatásokkal ki­sérte. A közönség mind a három pedagó­gus előadását meleg szeretteiiéi és figye­lemmel hallgatta és nagy felszésnyiivániíás- sál jutalmazta. A ptós’isták ^endfönökének látogatása Singer Komát, a magyar kegyestanitórend főnöke titkára kíséretében pénteken váro­sunkba érkezett. Délelőtt részt veit a novin- ciáíus vizsgáin, szombaton pedig a főgim­názium egyes osztályait tanítás közben lá­togatta meg. s% waci egsyer,raiekéB*t 2 Röviden megemlékeztünk már arról az értekezletről, a melyet egy hete hívott ösz- sze a polgármester a váci gyermekek, er­kölcsi nevelése érdekében. Most részlete­sebben számolunk be e gyűlésről, ,a me­lyen a meghívottak majdnem mind—mint­egy húszán — jelentek meg.Egyébkéní Szent­györgyi Gusztáv, a mozgalomnak egyik lényeges alkotó eleme, a gyűlésen is újra kifejtette : valamennyiünknek együttesen keli dolgozni az erkölcsi elfajulás ellen. Ez ellen legsikeresebbnek látszó védőszerek a szülök felvilágosítás?» szülői értekezleteken, népszerű nevelésügyi előadásokon, napközi otthonok, melegedő, olvasó szobák, mun­katermek felállítása az utcán csavargó gyermekeknek, végül pedig az utca vesze­delme ellen az utcának s egyéb nyilvános helyeknek (játéktér, fürdő, korcsolyapálya, mozi, stb.) pedagógiai felügyelet alá való helyezése. Uj egyesületet nem akar Szent­györgyi, azonban valamelyes szervezetre mégis szükség van, felveti a kérdést, nem volna e lehetséges a váci paíronázs-egyiet keretében működni. Szentgyörgyi előadása után megindult vitában a polgármesteren kivüi részívettek Podhorányi József, Révai József dr., Éder Kálmán, Kozeiuha Sándor, Halamka Gyula, ez utóbbi a cserkészeiéi, a cserkészszerű foglalkozásokat ajánlotta, mint bevált biztos fegyvert az erkölcsi romlás ellen. Pesszimiszíikus hangok is hangzottal; el, mégis az értekezlet a tenni akarás mellest döntött s egy albizottságot küldött ki — nem az eszme eltemetésére, hanem, hogy a patronázs-egyesületbe való beilleszkedést módjait tárgyalja. A bizott­ság — melynek tagjai Szenfgyörgyin kivüi Eder íáblabiró, Panajoth-Fejér rendőríaná- C50S, Haiemka k. r. tanár s Kozeluba igaz­gató — a feladatai már eí is végezte s a legközelebbi értekezletnek már beszámol­hat munkájáról. Sk siketnéwiák Petófi-MeairEspe A siketnémaintézet növendékei önképző- köri diszgyölés keretében ünnepelték meg Petőfi századik születésnapját. A nagy tár­salgó iermet a növendékek által készített Petőfi vonatkozású rajzokkal és képekkel, valamint repkénnyel s nemzeti szallagokkal díszítették. A virágok erdejében Petőfi si­került arcképe, előtte egy párnán a költő örökbecsű versei. A növendékek egész serrege szavalt Petőfi verseket, majd Zseni­ben József tanár, az önképzőkör vezetője méltatta az ünnepei. A sikerült ünnepély rendezésében a vezető-tanáron kívül Gerst- ner Ödön rajztanár fáradozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom