Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-14 / 42. szám
Eggyes szám ára 200 korona évfolyam 42 S2&12». Vát, ÍV23 oKíóber 14. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik vasárnap Helyben negyedévre Vidéken negyedévre 2800 K.| Felelős szerkesztő és laptulajdonos í Szerkesztőség é, ki.d6l.i,aul: C.éky.„t 4 (ip.rndvar) Egyes szám óra 200 korona. j D«rc*énvi Dezső Előfizetéseket csak negyedévre fogadunk el * Hírese*» > í Telefon 17. Nyilt-tér sora 1000 korona. Hirdetések mil- | méter sora 1000 korona, hivatalos hirdetések 2600 korona. Madách a halhatatlan váci diák Ha van dicső, mit ember alkotott S mit nem dobálnak sárral társai, Mely próbatőzőn lángot nem íogott S idők teljéig fényesen ragyog; Vagy rombadőlíén mély nagy tisztelőn Ali meg kövénél minden földi lény : Költőkirály! A te nagy műved az, S haló porodnak sírköve emez ! Művedben sokszor ügy elmélyedek . .. S minél fakuítabb lapján a betű, Annál tűndökíőbb benn a gondolat; Minden sorából űj meg új tudás, Nagy, szent igazság áramlik felém. Vezéreszméd, mint lángoszíop ragyog Túlnőve rég a Kárpát bércein; Híred, neved már oly magasra szállt, Hogy attól félek, nem maradsz miénk! Mint kunyhószűlte híres, nagy királyt Hiába várják játszótársai; Ok rég feledve, ámde nem viszont S virággal hintik házát, böícsejét, N agysága napja pár szerény sugárt Kicsiny fészkénél mindig visszahagy, Melynek fényéből honfíbűszkeség S ennek tüzébőí új nagyság fogan. Min eltűnődtek hosszú ezredek : A lét nagy titkát te megísmeréd, S tanításodra gyarló porszemek Küzdő pályánkra bízva indulunk. Sírunk mélyéből nem a pusztulás, Az élet fénye tündököl íelénk, S nem űz halálba kétség, gyötrelem S az élet utján feltört sok sebünk. A nagy időkhöz léted oly parány, S e kis parányban mennyi drága kincs! Tiport kis népnek szólott szellemed : S világ borul le nagyságod előtt! Az Úr szent lelke szólott ajkadon S lettél eszmék vílágapostola; Igéd varázshatalma törte szét A Sátán csábos rabbíííncseít. Ragyogva fenn borús egűnk felett Feléd tekint most árva nemzetünk: Harsogd a tobzódó ellen felé: Becsülje néped, mely téged nevelt! Nekünk pedig gyújts lángszővéíneket, Felhőkön át küldj bíztató sugárt, A csüggedőkbe támasz új reményt, Hogy feltámasszuk letíporí hazád ! Andor Károly. Lemondat Pulimann Károly dr. m. kir. államrendőrségi fogalmazó, ki rendőrségünkön a bűnügyek előadója v#lt hosszabb idő óta, Fejér—Panajoth rendőrtanócsosnál beadta állásáról való lemondását. A lemondás nagy felíűnést kelt a városban és sok találgatásra ad alkalmat, hogy a fiatal rendőr- tisztviselő miért vált meg hirtelen állásától. »Kérjük a képviselő urakat, minél többen látogassák a közgyűlést!« Ezek a szavalt akkor hangzottak e\ mi- j kor a csütörtöki közgyűlésben Rákóczi j uram fölpanaszolta, hogy milyen kevesen j is vegyünk együtt és milliókról határozunk. | Legjobb lenne uj közgyűlést hirdetni, mert j künn a városban nem egyszer megesett, j hogy néhány városatyát, ki buzgón teljesítette a kötelességét, szemrehányással illették, mert a külvilágnak nem tetsző határozatokat szavazott meg. A felelősségben osztozzék minden városatya! Csányi polgármester betegségtől gyötörte», sápadtan, fázékonyan húzódott meg az elnöki székben. A niagánegyesülefeknél — mondotta — ez lehetséges, de a községi törvény ilyen halasztásokat nem ismer. Le- 1 gyen a képviselőkben annyi kötelesség- érzet, hogy a város ügyeivel törődnek! és látogassák a közgyűléseket! Kiki vegye úgy, a hogyan- gondolja. Ki szemrehányásnak, ki figyelmeztetésnek, ki megrovásnak. Tényleg, a felelősség alól senki sem mtnekszik, ha a városháza környékét a közgyűlések idején messze kerüli. A közügyek, mint most meghatározták, évente csak nagyszer: április, juiius, ok- I íóber és december második csütörtökén ; kötik le alig egy két órára a városatyákat, j kik közül tényleg sokan szerelik a díszt j viselni, de kötelességet teljesíteni nem. j Meg fog szaporodni azonban a képviselő- j testület a közügyek egy nagy érdeklődő- j jövel: Hidasi Ferencná meghalt, az év ele- j jén kimaradt Kvell Rudolf póttagot hívják | be. Majd talán ő hoz egy kis élénkséget j a megritkult padsorokba. Létszámcsökkentés íj városházán Tisztviselők létszámát csökkenteni kell és október 20-ig meg kell mondani, ki menjen el. Ezt a kínos munkát majd elvégzi a pénzügyi bizottságból választott bizalmiférfiak, a kiknek még külön joguk lesM egyes állásokat meg is szüntetni. Majd meglátjuk nem sokára, hogyan fog sikerülni ! A kápíalan-sörház bérletét szó nélkül átruházták Fejes Pál nyíregyházi pékmesterre, Nagy Sándor föszárnvevö pedig ragyogó arccal referálta, hogy a pénzügyi szindikátusnak a 67a milliós, a takaréknak a négy milliós, a kegyes alapoknak a háromszázezer és a százezer koronás kölcsönöket visszafizették, az utóbbinak már egy fillérrel sem tartoznak. — Szegény kegyes alapok! mondja Ke- kovay János és arra gondoltak, hogy mit ért a háromszázezer mikor felvették s mit ér, mikor visszafizették! Gavsliérosan a bábák iráni Eddig a városi bábáknak -=• mondja Täuber tanácsos — 2400 korona volt a fizetésük. Ezért a díjazásért nem lehetet! kötelességük teljesítésére szorítani, legyen hát 60 ezer a járandóságuk. Megszavazták. De mos! már a mamákon a sor, hogy a tudós hölgyeket igénybe is vegyék . . . A kórházi ápolási dijakat emelték, a főgimnázium egy tanárának fizetését 120 ezerről 500 ezerre emelték, a tanonciskola költségvetését 6 millióban állapították meg, cseresnyepiac©}, ezt a szemétdombot, végleg eltörölték és a szomszédos házakhoz csatolták. Vá&iak egy ti&stwiseífí eüen Mindez igen gyorsan ment, azt hittük, nem hozhatnak olyat a közgyűlés elé, a mit szó nélkül meg ne szavaznának. De jött a vágóhídi szemledijak felemelése, ez már Perlusz Márton témája. Millényi tanácsos még el se referálta, hogy ezentúl hus- szemiedtjban 6000 koronát szed, Perlusz már is tiltakozott, mert — úgymond — a váci vágóhíd közveszélyes, nem lehet ott dolgozni, minden korhadt, nyitóit. És csúnya képét festette annak. Aztán a városi állatorvos ellen fordult, a mi Podhorányi József pénzügyi bizottsági elnököt késztette felszólalásra, ki felhívta a polgármestert, hogy mert nyílt színen hangzottak ei vádalt egy köztisztviselő ellen, a legszigorúbb vizsgásától indítsa meg. Miítényi és a polgármester magyarázták, hogy a mészárosoknak a 6000 K-ás szemle- díjért nincs okuk a hús árát újból emelni, mert az ö békebelihez, sót más városokéhoz is hasonlítva tű? alacsony. De ígéri, hogy jövő évre átepítteíi a vágóhidat. Ak örök. téma — Megszokottá válik, referálja Täuber tanácsos, hogy minden közgyűlésre hozom a kéményseprők kérvényét. Mikor a kéményseprési dijakat megállapítottuk az ő kérésükre száz koronában, ők.felebbeztek és a miniszter háromszázat engedélyezett kéményenkint. Mire ez megjött, már ezt is heveseitek és most ötszázat követelnek. Legyen vége az örökös témának, állapítsák a kémények seprési diját a búza 35 dekájában. A búzaárat majd a tanács minden hónapban kihirdeti, most ez a 35 deka 300 korona kéményseprési dijat jelent. — Ezi is meg fogják ők íelebbazni! mondták a városatyák, jövőre újra jönnek a kéményseprők. & DísKaskos*seó — üdüiőfceSy A Mária Terézia-rakpart lakói, a korzó sétálói csak most érték el, a rnit évek óta sürgetnek: a közgyűlés szabályrendeletet alkotott, hogy mert a korzó üdülőhely, ott a kocsik és autók ezentúl nem burkolózhatnak porfelhőbe, mert 24 ezer a birság arra, ki sebesen hajt. A polgármester beszámolt az új városi házak építéséről és arról, hogy az állampénztárnak tizenöt évre otthont adott az
