Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-07 / 41. szám
2 VÁCI HÍRLAP ELTŰNT ALAKOK Pista prae/atus. Nunc climittis sémim (unni (most bocsásd el a te szolgádat.) Húsz évig volt káplán és talán ő volt az első káplán, aki mint segédlelkész egyszerre lett kanonok. Igaz, hogy csak címzetes, de alig egy évre rá valóságos. Egy kisváci szerény parasztkunyhóban látott napvilágot és mégis a város egyik legelőkelőbb házában, a nagypréposti palotában, hunyta ie örök álomra szemét. Eszes és szorgalmas fiú volt, mert midőn középiskoláit jó eredménnyel elvégezte, Peitler püspök Bécsbe, a Pázmáneumba küldte hittudományi tanulmányai befejezésére. Öt éven át nevelő volt Szapáry grófnál Fiúméban és rövid ideig vidéken káplánkodott. Ezzel a megszakítással egész életét itthon élte le. Hosszas káplánkodása alatt bőséges alkalma nyílt az embereket megfigyelni és megismerni. Ismerte is az egész város lakosságát, a Felső- és Alsóvárost egyaránt. Ez az emberismerete tette öt cynikussá, de nem embergyülölővé. Alaptermészetében kedélyes volt és minél korosabb lett annál tisztuitabb humorral nézte és bírálta az élet ferdeségeit és az emberek fonák cselekedeteit, mi közben nem vette észre, hogy ő maga is nevetségessé válik kopott reverendájában zsíros kalapjával a fején, rossz esernyőjével a kezében, görnyedt hátán a pecsétes és foltos nagykabáttal. Arca borostás, keze ápolatlan. Orrhangú kiejtése kellemetlenné, cynikus élet- felfogása szinte visszataszítóvá telte. De a külső megjelenés, az anyagias gondolkodás nemesen dobogó szívet palástolt. Takarékos volt fukarságig, fogához verte a garast, türte'a gúnyt, a gyanúsításoknak tápláló anyagot nyújtott, csak azért, hogy halála után alapítványokkal sugározza be szülővárosa egyházi és köz- művelődési intézményeit. Szíve rejtett melege végrendeletében szakadt föl és az ott tett intézkedéseivel akart nevének maradandó emléket állítani. Ám ezt a szándékát aligha érte el, mert annyira felaprózta alapítványait, hogyha a mai nyomasztó munkabérek és papírdrágaság mellett kinyomatnák a végrendeletét, az abban felsorolt hagyományosok és örökösök hosz- szú névsora miatt kimerülne a hagyaték állagának értéke. Mint rendszerető ember pontos jegyzéket vezetett pénzügyeiről, mint jó pap pedig áhítattal végezte napi imáit. A breviárium mellett azonban szívesen forgatja a harminckét levelű bibliát is. Itt ért nyereségeit és veszteségeit is pontosan el szokta könyvelni. Csak röviden jegyezte be: K. ny. (kártyanyereség) és K. v. (kártyaveszteség). Ezért, amikor vesztett, barátai azt szokták mondani : — Bucsek már megint kávézott. Mikor Varázséji Gusztáv meghalt, a Váci Közlönynek nem akadt gazdája. Attól félek, hogy a lap nem lesz hasznot hajtó, sőt adósságba veri a szerkesztőtulajdonost. Bizalmas körben tárgyaltak róla, de nem tudtak megállapodásra jutni. Bucsek épen osztotta a kártyát, miközben ez a jó eszméje támadt: — Tudod mit Béla, emeljük el! A szerencse neki kedvezett és így lett a lap tulajdonosa. De egyelőre dr. Varázséji Béla végezted szerkesztői teendőket. Azonban egyikük nevén sem ment a iap; a mindenkori karkáplánok egyike volt a névleges szerkesztő, míg a tulajdonos, a címszalag-író és Spiritus rector 30 éven át Bucsek volt. A pasztoráció és lapszerkesztés mellett tanítással Í3 foglalkozott. Mint hitoktató tankönyveket is irt. Ezek közül a Szertartások könyve 9 kiadást ért. Mikor már praelatus volt, akkor is szerényen, hitoktatói minőségével hirdette, nehogy tiszteletpéldányt kérjenek tőle. Amikor már nem tanított a theológián, mint érdemesült paedagógusí, a püspök kiküldte helyetteseként a hittanvizsgákra. Ezeken aztán fogas kérdéseket intézett az ifjúsághoz. így egyszer azt kérdezte egy IV. osztálybeli tanulótól a gimnáziumban : — Mondd csak, fiam, föl vehet i e valaki valamennyi szentséget ? — Igen, föl veheti. — Gondolkozz csak, fiam. Megtörténhetik az, hogy valaki mind a hét szentséget fölvegye? — Igen, fö 1 veheti. — Hát aki az egyházi rendet fölvette, az föl veheti a házasság szentségét is? — Igen. Luteránus lesz és akkor fölveheti. Hasonló furcsa feleletet kapott egy másik alkalommal. Akkor is a szentségekről feleltetett. (A. bérmálásról tudni kell, hogy az az üdvösségre nem föltétlenül szükséges szentség, vagyis nem kell sziikségkép felvenni, de vétkezik az, aki ok nélkül elmulasztja.) Bucsek azt kérdezte az egyik fiútól, hogy mi a házasság. A fiú fújta: — A házasság mellőzhető szentség, de.vétkezik aki ok nélkül elmulasztja, azért igyekezni kell az akadályt elhárítani magunktól és a házasság szentségét felvenni. Ismét máskor azt kérdezte az egyik kis deáktól: — Megtudnád-e mondani, hogy ki a legelső pap Magyarországon ? — igen. Gróf Csáky Károly püspök. — Ü itt Vácon az első, de ki az, aki még nálánál is nagyobb és az egész ország első papja ? Egyik fiú kéredzkedik. — No, hát mond meg te, Kiss Jani. — XV. Bekedek pápa őszentsége. — ü az egész keresztény világ feje. Én azt kérdezem, hogy szép magyar hazánkban ki a legelső. — Én tudom — kiált egy harmadik gyerek, — Hát akkor mondd meg! Büszkén vágja ki a fiú : — Csernok Holmesz. (Csernoch János — Sherlok Holmes. Váci Hírlap 1918. április 7.) Bucsek praelaíus a proletár diktatúra áldozata volt. A kommunisták nem ismerték el a magán tulajdont és ezért a vagyon elleni bűntettek miatt elítélteket kibocsátották a fegyházból. Fegyenceink legtöbbje Temes, Krassó, Toront.ál és Bácsmegyékböl való volt és így nem mehettek [haza, Teálitak vörös-őrnek. A nagypréposti lakba helyeztek el őket, mint kaszárnyába Biteseket pedig két szobára szorították. A fegyházra ítéltekkel egy födél alatt élni bizony nem lehetett bá- torságos, de ezenkívül valószínűleg zaklatták is. Ezt nagyon a szivére vette és itt hagyta őket, mint Szén Pál az oláhokat. Talán less «ss*ödiliéig© adéküideftiségjá^ásnak A váci iparosok és kereskedők népes küldöttsége ment csüiöríökön ie a pénz- üminiszíeriumba, hogy a íúlmagas jövedelem- és vagyonadó kivelésben enyhítést eszközöljön ki. Krakker Kálmán nemzetgyűlési képviselő Varga államtitkárnak, a drákói törvény alkotójának, meleg, jóindulatú beszédben ajánlotta, hogy a váciak jogos kéréséi ne csak hallgassa meg, hanem teljesítse is. A küldöttség arra volt elkészülve inkább, hogy merev elutasítással találkozik, nagy volt hát a meglepetésük, a miitor az államtitkár azt a tanácsot adta, hogy a váci iparosok és kereskedők együttesen folyamodják meg az adókivetés revízióját és ő ígéri, hogy lehetőleg teljesíteni fogja a kérésüket. Sőt azt a tanácsot is adta, hogy mindenki, a ki túlma- gasnak találja az adóját s fizetni nem (ud, egyénenkiní kérelmezze a fizetési halasztást, indokolt esetben meg fogja a pénz- minisztérium azt adni, de a havi íizpercen- íes kamatot nem engedheti el. A váciak küldöttsége jó kedvvel, reménykedve hagyta el a pénzügyminisztériumot és bizakodnak abban, hogy a íúlmagas jövedelem és vagyonadó kivetések revízióját kiharcolják. Ma, vasárnap délután az ipartár,sulat helyiségében gyűlés lesz, melyen KvelS Rudolf ipartestületi elnök a küldödségjárásró! fog beszámolni és a további fontos teendőket beszélik meg iparosaink és kereskedőink. & '»©St wáei diákoknak A váci diákok szövetsége felhívja tagjait, hogy október 12 ig a tízezer koronás alapító tagsági dijakat okvetlenül fizessék be, mert e naptól kezdve, a választmány határozatából, húszezer korona lesz az alapiló tagdíj. A renges tagsági dij évi 2000 korona, a pártolóidé pedig 1200 K. A tagdijak dr. Tápay István min. osztálytanácsosnál Budapesten íí. Fő utca 1 sz. alatt, illetve a váciaké dr. Intzédy József-takarékpénztári pénztárosnál fizetendők. Miután a szövetség minden pénzét váci szegény diákok segélyezésére és nevelésére fordilja, lehetetlen elképzelni, hogy ennek a felhívásnak ne légyen foganatja. Nyilt-tér mondunk dr. Lobi Gyula poliklinikai segédtanár úrnak, (lakik Kossuth-utca 19. alatt) a miért kis gyermekünket 12 napon át, még éjjel is kezelte mellhártya- és tüdőgyulladás betegségben, a miből a fiú teljesen felgyógyult. Eme munkáját teljesen díjtalanul végezte. Vác, 1923 október 3. Goldstein Salamon Ügyfelem 25 drbos címletű 33976—34000 sorszámmal ellátott Királymalom részvénye elveszett. A megsemmisítési eljárást meginditoítam, miért is figyelmeztetek mindenkit, hogy a fenti részvények megszerzésétől óvakodjék. Vácon, 1923 október 1. S3r. Kéwész Sándor ügyvéd. EHáSmiík is megalakuif a szepesi asztaltársaság A hangya szorgalmú szepesmegyeiek a régi nagy Magyarországnak is, de mostani csonka hazánknak is leghűbb, legmegbízhatóbb gyermekei. Vasszorgalmukkal, takarékosságukkal, egyszerűségükkel mintaképül szolgáltak a múltban és szolgálhatnak a jövőben is. A jelenkor sivár viszonyai közepette a mikor az áldatlan széthúzás és páríoskodás tovább ássa szegény megnyomorítod hazánk siriát, egyenesen kell, hogy minden igaz magyar őket az összetartás tekintetében példaként kövesse. A megszállott területen lévő szepesmegyeiek kultúrérdekeik megvédésére már régen erős alapú, egyesületekben tömörülve vivják a felemelő harcol a cselt imperialista törekvések ellen. Csonka Magyarországon pedig Budapesten fejti ki áldásos működéséi az Országos Szepesi Szövetség, mely küzd ezeréves Magyar Hazánknak az 1914—18 évi világháborút megelőző területének épségéért. Az Országos Szövetség mintájára alakultak vidéki nagyobb városainkban a fenti céí szolgálatában a vidéki szepesi aszlaiíárságok, mini pl. Debrecenben. Legújabban a Vácon és vidékén lakó szepesmegyeiek is tömörültek. Szeptember 30-án tartották a főgimnázium tanári szobájában alakuló gyűlésüket. Sohasem hittük volna, hogy Vác vidékén ennyi zipser lakik. S még megindiióbb, hogy egy egyszerű sor írásra, levelezőlapra még a vidékről is bejöttek. Hol vagyunk mi lörzsmagyarok az összetartás tekintetében! ? A gyűlésen olt volt: Horváth A. János váci képezdei tanár (Igió), Budinszkv Jenő és neje váci vasgyáros (Mecenzéf), Wengritzky Sándor ny. máv.főellenőr Pencről (Podoün), AAaíirké Ervin és neje felsőgödi jegyző (Gnézda), dr. Jankura Béla és neje váchartyáni körorvos (Lőcse),« Csorba Károly és neje váci telekkönyvvezeíő (Szepesváralja), Kacsur Károly váci irg. gyógyszerész (Óiubló), Gőts Viktor váci kereskedő (Göinicbánya), Göllner Mihály váci lemezgyári tisztviselő (Göinicbánya), Szepesi Bódog főgimnáziumunk tanára (Gnézda), és Írásban jelentette be csatlakozását Hausz Ferenc mérnök (Szepesrerneíe), A gyűlést Szepesi Bódog kegyesrendi tanár nyitotta meg és vázolta a tömörülés céljait és szükséges voltát, hogy innen, csonka Magyarországból szítsuk az oühon rekedt szepesi lelkekben a magyar nemzeti eszmét, a magyar nemzeti öntudatot, magyar hazához tartozás érzetének állandó ébrentartását. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondta, hogy asz^l- társasággá alakul és felszólítja a többi honfitársait is, akár olt születtek, akár csak ott működtek is, hogy ax egyesületbe a zipser magyar öntudat, ébrentartására, a testvéri szeretet ápolására lépjenek be. A gyűlés azonnal megválasztotta elnökét is. és jegyzőjét is Szepesi Bódog tanár és Kacsur Károly gyógyszerész személyében
