Váci Hirlap, 1919 (33. évfolyam, 1-56. szám)
1919-03-05 / 19. szám
19. szám. Vác, 1919. március 5. Harmincharmadik évfolyam. sr Politi&ai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben és vidéken: egy évre 24 korona, félévre 12 korona, negyedévre 6 korona. Egyes szám ára negyven fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Bercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. szám. (Iparudvar) Nyilt-tér sora két korona. ' Telefon-szám 17. A törvény és az árdrágító Törvényi iríak az árdrágítóról. Eddig fogházzal, meg néhány koronával büntették meg őket, ezentúl fegyházzal és százezrekre rugó pénzbírsággal fogják a bűnüket megtorolni. Ha az elmúlt gyalázatos ötödfél esztendő meg nem tanított volna egyre-másra, szép, színes koszorút tudnánk fonni a törvényiró úr bölcs homloka köré. Hogy hát végre végezni fognak a hiéna-fajzattal, nem nádvesszővel mennek neki, de golyósíölíésű puskával, jól célba veszik és nem irgal- maznak a bestiának. Megszabadulunk az árdrágítóktól! Ezentúl nem kell szivdobogva a . bolt küszöbét átlépnünk; könnyedén közeledhetünk az áruaszíalhoz és elfogulatlanul kérdezhetjük meg ennek, vagy annak a cikknek az árát. Nem kell többé attól tartanunk, hogy egy máról-holnapra elkövetett szemtelen árdrágítással elakasztják lélegzetünket és egyetlen számjeggyel kiűzik arcunkból azt a kis pirosságoí, melyet a tavaszi hideg rája lehelt! Hiszen ott a törvény, a fegyházíörvény, majd ráncba szedi az ipsét, ha az árut felhajtani merészelné. Minden, a mit a mi jó, drága magyar földünk ezekben a böjtös időkben is termelni tudott, — asztalunkra kerül. Hús, tej, vaj, túró, tojás, hal, zsir, gyümölcs és a többi eledel, a melynek csak az elgondolása is csettintésre serkenti a nyelvet — nem csupán a hadimiiliomosok bankófüttyére fognak rejfekeikből előugrani, de munkásasszonyok és polgári asszonyok piaci táskájába is bebújnak illő hatósági árak fejében. Mondom, ha az az öíödfél esztendő nem szórt volna ki iszákjából maga körül annyi szkepszist, virágot tudnánk hinteni a íegy- háztörvény elé. De hát.. . tudjuk, megtanultuk, mert kegyetlenül fejünkbe verték, hogy mi a törvény és mi az árdrágító. A törvény ott ül valamelyik hivatali szobában, pápaszem van az orrán, kopott redingoí a testén, rengeteg papiros előtte, vastag szőnyeg mögötte, hogy a külső, friss levegőből minél kevesebbjébe. Az árdrágító pedig ott van a kávéházban, vasúton, bankban, szállodában, magánlakásban és él, mozog, dolgozik, nyomot hagy mindenütt, megtámad maga körül mindent, mint valami magasfoku virulenciáju bacillus. A törvény és az árdrágító csak a legritkább esetben találkoznak. Ha valamilyen csuda folytán mégis egymásra akadnak, fűt-fát megmozgatnak, hogy megszabaduljanak egymástól. Ez majdnem mindig sikerül is nekik. így történhetik meg, hogy Magyarországon legalább négy millió árdrágító fertőz, de ezek közül alig párat sikerül a törvény töménysavas medencéjébe dobni. Ki a hibás ebben? A törvény? A törvény karja, a rendőrség? A' közönség, a mely ellent állási képességét nem tudja, de nem is akarja fokozni az élősdivel szemben? Vagy éppen a mai helyzet, a melyet a háború gazdasági erői olyanná érleltek, hogy ennek igy kell lenni, ez másképen nem lehetséges, a törvény nem képes utolérni az árdrágítót, akármit is csinálunk?! Ne törje senki fejét most ezeken a kérdéseken. Hanem reméljük, — elvégre ezt a jogunkat még a párisi konferencia sem sinkófálhatja el, — reméljük, hogy a fegy- ház-íörvény rálép az árdrágító torkára. Hiszen, szerelmes istenem, uj világ köszöntött ránk, uj lélek röpdös be mindnyájunkat, — csak szabad hát hinnünk, hogy a törvény pallosa uj élt kapott, mig az árdrágító nyaka megpuhult kissé! Hagy átszervezések ss városházáira. Novák Antal h. polgármester a városi szabályrendeletben szervezett állásokat be akarja tölteni, sőt újabb állások szervezését is javasolja a 'néptanácsnak, hogy a város érdekében megindított munkák minél gyorsabban haladjanak a megvalósulás felé. Az adóügyi tanácsosi állást el akarja választani a főszámvevői állástól s ezzel egyidejűleg a városi pénztárt átszervezi. Krenedits Ferenc pénztáros nyugdíjazása előtt szabadságra megy, helyét ideiglenesen Nagy Sándor ellenőrrel, Nagy Sándorét pedig Rálh Sándor számtisztíel töltik be, Krenedits és Maíkovics kisasszonyok pedig helyettes számtiszíek lesznek. Előterjesztést tesz a néptanácsnak, hogy a gazdasági tanácsosi állás szervezzék meg, mert kell, hogy a város nagy arányú gazdasági, élelmezési és ipari vállalkozásai egy kézben fussanak össze. Erre az állásra Miltényi Aurél helyettes tanácsost kívánja megnyerni. Göndör dr. főjegyző három havi szabadságot kért, a többi tisztviselőt pedig a vizsgálat befejezéséig a néptanács szabadságolná. Göndör főjegyző és Täuber tanácsos ügykörét Kiss János jegyző látná el, miután a lisztiroda feloszlik és Kissnek uj beosztást kell adni. ő vezetése alatt dolgoznának Tornáry fogalmazó és a városháza fiatalabb erői. Hübschl Kálmánt szabadságideje alatt Lovász Mihály mérnök, Bajkó Vilmos városgazdái pedig Stegbauer Lajos helyettesítené. Ezekkel a személyi változásokkal és az uj állások szervezésével a csütörtöki néptanács fog foglalkozni. lesz Budapesten márc. 9-én. Eszmeíársak és érdeklődők jelentkezzenek levelezőlapon Tolnai Eleknél Budapesten (VII. Bethlen tér 2.) A propaganda érdekében minél többen vegyenek részt. Eszperantisía névtár is készül. Az eszmetársak jelentsék be címüket a kővetkező cimre: Szűcs Lajos Nándor számvevő, Ikerény, u. p. Győr. gr. Merán uradalom. A cimbejelentést sürgősen kérjük. Három koronás óradijat kSuárcsraak a wáci szőSömaankások. Vasárnap délelőtt szorongásig megtelt az Iparudvarban levő munkásotthon helyisége. Vác határában több mint ezer hold szőlő van, a szőlősgazdák már régen érdeklődtek, hogy mi lesz az idei napszám, de teljesen tájékozatlanok voltak a szőlő- munkások is, melyek végre most határoztak vasárnapi gyűlésükön. Több felszólalás történt, melynek végső megállapodása az, hogy a váci szőlőhegyeken a íavaszszal óránként három korona napszámbért kivannak a szőlőmunkások. Teljesen megértjük a szőlőmunkások kívánságait, de éppen ezzel a pártatlansággal kell konstatálnunk. hogy a szőlőtulajdonosok majdnem egyértelműig kijelentik, hogy ezt a munkabért nem bírják el. Elég egy kis elemi csapás és ilyen munkabérek mellett száz és száz munkás kereset nélkül marad, mert a szőlők művelését sok gazda nem fogja kifizetőnek tartani. De elemi csapás nélkül is a váci hegyek nem fajtiszta termést adnak, tehát a bor ára itt olcsóbb, mint például Arad környékén, vagy a Balatonnál, a hol hasonló munkabérek voltak. Valószínűleg a napről-napra növekedő borárak már azt a gondos előrelátást jelentik, hogy az országosan és jogosan megnőtt munkabérek mellett 1919-ben még drágább lesz a bor. Alinden vitát mellőzve nekünk az a véleményünk, hogy nemcsak Vácon, de az egész országban a szőlőmunkabéreket az időjárás fogja eldönteni. Ha nagy termésre lesz kiláiás, a gazdák fizetni fognak, de ha veszedelem jön a szőlőkre, igen kevés tulajdonos fogja művelteim. Ez pedig minden szőlőmunkásra a megélhetés kérdése lesz. A szőlőben dolgozó munkások alábbi részletezett feltételek elfogadását kívánják a szőlőbirtokosoktól; Férfiaknak: metszésért, bujíásolásért kapálásért óránként ....................3'— K Nőknek: nyitásért, trágyahordáséri, ültetésért óránként.........................250 K Nőig ha a férfiakkal egyenlő munkát végeznek, a férfiakkal egyenlő dijazásban részesülnek. Kötés, választás, szőlőhegyelés óránként .............................................2'— K Permetezés férfiaknak óránként . . 4'— K Állami faiskolában és a Belga-kertben, a hol állandóan dolgoznak, óránként . . .......................................L60 K Tizennégy évtől tizenhatig bármiféle mezei munkában óránként . . . L20 K A földmunkások követelik a munkaadóktól a szervezet elismerését és a bizalmi férfi rendszert. A munkaidő a munkába kezdéstől számiílatik és a helyszínen abbahagyott ideig tart, A szántóvető munkabéreket és fuvarokat még nem állapították meg.
