Váci Hirlap, 1919 (33. évfolyam, 1-56. szám)
1919-02-05 / 11. szám
HarmincharmadiK évfolyam 11. szám. Vác, 1919. február 5. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniR szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben és vidéken: egy évre 24 korona, félévre 12 korona, negyedévre 6 korona. Egyes szám ára harminc fillér Felelés szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4 szám (Iparudvar) Nyilt-tér sora két korona. , Telefon-szám 17. »Vác r. t. város néptanácsa« A legutóbbi közgyűlés alkalmából megírtuk, bogy valószínűleg a városatyák a mai összeállításban már nem gyűlnek össze, mert nem lesz többé „képviselőtestület". AAost azután megjelent a kormány ösz- szes tagjainak aláírásával az 1919. VIII. népiörvény, mely eltörli a városokban. és törvényhatóságokban (vármegyékben) a közgyűlést, helyükbe néptanácsol teszi. A mi városunkban 12 ilyen néplanácsos lesz a kik az eddigi tíz tanácstaggal fognak a város ügyeiben határozni, a mit eddig a közgyűlés tett. A Nemzeti'Tanács albizottságai: az élelmezési, pénzügyi, mezőgazdasági, népjóléti-rés nemzeíőri albizottságok továbbra is fenmaradnak,j mintegy tanácsadó szerve lesz a néptanácsnak, ellenben a Nemzeti Tanács minden valószínűség szerinf megszűnik. Nem lehetetlen, hogy most csütörtökön tartja utolsó gyűlését. Nagy Vince belügyminiszter az uj, nagy- fontosságú néptörvény alkalmából beszélgetést folytatott egy hírlapíróval, a mély nek terveit ismertette. Ebből, a nélkül, hogy a törvény száraz rendelkezéseit leközölnék, megismerjük az uj néptörvényt, miért is itt közöljük : A miniszter ezeket mondotta: Az ország rendjének biztosítására a hadügyminiszterrel egyetértőleg tettem meg az intézkedéseket és elsősorban a vidéki városok rendőrségeinek tisztviselőit és legénységét igyekeztem kielégíteni. Egyik legnagyobb feladatom volt újra mozgásba hozni a közigazgatási gépezet teljesen megállt kerekeit. Nem volt célom azonban se a városokban, se a vármegyékben a régi gépezetek régi kerekeit újra megindítani. Úgy a városi, mint a vármegyei képviselők testületé egy elavult, szűk választói jog, alapján, a mai időkben tűrhetetlen viri- lizmus elvén, vagyoni jog alapján alakultak, ezeket a szervezeteket tehát semmiképen sem tartom egy pillanattal tovább sem fen- tarthatóknak, de még csak provizórikusán sem engedhettem meg még sürgős ügyekben való közreműködésüket se. Két néptörvény készült ezért. Mindkét népiörvény alapgondolata egy elven épül fel: a városi közgyűlést egy uj másféle szervvé, a Néplanácscsá képezi ki a törvény, azzal a céllal, hogy uj rétegek kerüljenek bele a városok kormányzásába. A polgárság és munkásság képviselői ugyanakkora számban fognak részt venni ezekben a Népianácsokban, mint a régi tanácsoknak hivatalból való tagjai. Az én uj törvényem szerint Budapesten a belügyminiszter, vidéken a kormánybiztos fogja kinevezni a Néptanácsba küldendő uj elemeket. Korántsem jelenti azonban a kinevezésnek, ez a módja, hogy. függő I viszonyt kívánunk teremteni ezzel a kormány és a Néptanács között, ellenkezőleg, minden célunk az, hogy a lanács munkáját a nyilvánosság ellenőrzése alá helyezzük és hogy a bevont uj elemeknek a hatá- iozalhozalalban a régiekkel egyforma joguk legyen. A megoldás az lesz, hogy az uj Néptanács fogja körülbelül pótolni a közgyűlést és mig magában az újjáalakított tanácsban az ügyeket 10—12 kinevezett kiküldött csak ellenőrzi, addig a teljes Néptanácson, a közgyűlésen a régieknek szavazati joguk sem lesz'. A kinevezési jog a kormány kezében tulajdonképen nem lesz egyéb, mint mindenkor szankcionálása annak a viszonynak, a melyben a kormányt támogató pártok a kormánynyal vannak, úgy, hogy a kinevezés ezek meghallgatása után-fog történni. Az uj mód szerint elérhető lesz az, hogy a városokban újból meginduljon a benső életműködés és hogy a városok kormányzásában a legalsóbb néprétegek befolyása is megvalósulhasson. A Néptanacs megalkotásáról hétfőn délután már a polgármester elnöklete alatt értekezlet volt a városházán, melyen a szccialislapárt és a függetlenségi párt kiküldöttei veitek részt. Kégl János dr. főispán-kormánybiztosnak törvényben biztosított joga, hogy a néptanács tagjait ő nevezze ki, de hogy kiket nevezzen ki, arra nem akart befolyást gyakorolni és a jelölést a pártokra bízta. A főispán Vácra jön a néptanacs megalakítására. A vármegye kormánybiztosának van joga a néptanács tagjait, kinevezni. Budapestről azt az értesítést vesszük, hogy Kégl főispánkormánybiztos teljesen elfogadja azt a jelölési. a melyet a pártok ejtenek meg s azért azokat fogja kinevezni, a kik a pártokat képviselik. A főispánnak az a lerve, hogy a vármegye mindegyik rendezed tanácsú városában megjelenik és a kinevezést tudatja a néptanácsokkal, egyben első gyűlésükön is részt vesz, hogy ez uj intézmény fontosságára is figyelmeztessen. A főispán-kormánybiztos terve szép, azonban elfoglaltsága, a rossz vastiti közlekedés folytán a váci néptanács alighanem máskép alakul meg, mint ő tervezte. A váci gőzfürdőre Katkovics János budapesti íürdőmesfer a terveknek helyszínén való áttanulmányozása után 50,000 korona értékű részvényt jegyzett. Ez újon újólag felhívja a társaság a város lakosságát, hogy a május 1-ig meghosszabbított jegyzési határidő alatt saját érdekében mindenki igyekezzék tőle lelhe- tőleg részvényt jegyezni a Hitelszövetkezetnél. ; I Az alispán zsírt és szalonnát követel fölünk! A közélelmezési miniszter vármegyénk- hez a következő közérdeklődésre számot tartó rendeletet intézte : Tekintettel a törvényhatóságok fedezetlen helyi szükségletére, felhatalmazom a Cimet, bogy azokat, a kik házi és gazdasági szükségletükre sertéseket vágtak, bizonyos sertés fehérárunak (zsírnak, vagy szalonnának) a törvényhatóság, illetőleg az egyes községek helyi szükséglete számára való beszolgáltatására kötelezhesse. A közélelmezési miniszter semmi esetre sem lesz abban a helyzetben, hogy zsírt tudjon adni Pestmegye városainak és községeinek, ennélfogva ismételten felhívom, hogy a törvény hatóság zsirehátásáf a mostani viszonylagos kedvezőbb helyzetet kihasználva akként szervezze meg és hajtsa végre, hogy 'ehetőleg a nehezebb tavaszi és nyári hónapokra, valamint a nyári aratási sza- lonnaszükségletre is megfelelő tartalékot gyüjthessen. E rendelet alapján Agorasztó alispán a következő leiratot küldte a városhoz és a járáshoz : Minthogy jogos házi és gazdasági szükségletre levágott sertésekből beszolgaitatando fehéráru egészen a miénk marad és minthogy erre az ellátatlan vármegyei lakosság közellátásához feltétlenül szükségem van, elvárom mindenkitől, a kik sertést ölnek, hogy lelkiismeretesen és pontosan szolgáltassák be a rájuk kivetett-fehérárut, mert másképen polgártársaikról nem gondoskodhatok. Felhívom minden község elöljáróságát, város polgármesterét, hogy a január 30-i állapot szerint pontos jelentést küldjön : 1. arról, miszerint eddig a hatósági engedéllyel levágod serlések után mennyi fehéráru vált esedékessé, 2. arról, hogy ebből a fehérárából szolgáltattak e be a felek valamit a hatósághoz, mennyit és mi történi azzal, 3. arról, hogy a helyi ellátatlanok élelmezéséhez van e szükség valamire, hány személy ellátásához, mennyire, 4. arról, hogy február 1-től kezdve még kb. hány sertés vágása várható és ebből mennyi fehéráru lesz. Végül áz alispán ezeket mondja: Figyelmeztessék a közönséget és a netán bármily cimen összeállított forradalmi alakulatot, (nemzeti tanács, méptanács, munkástanács, katonatanács) hogy a közfogyasztásra lekötött sertések felhasználásától, az ezekre vonatkozó hatósági rendelkezések végrehajtásának megakadályozásától tartózkodjék, mert mindenki saját személyében bünk tő utón és vagyonával is felelős eljárásáért, lehat szigorú büntetőjogi és kártérítési következményeknek teszi ki magát, a ki a hatósági rendelkezések ellen vét. Az ipariársuiat beszámolója. Az Első Általános Ipartársulat február 9-én, esetleg teljes számú meg nem . jelenés esetén a rákövetkező vasárnap, február
