Váci Hirlap, 1919 (33. évfolyam, 1-56. szám)

1919-01-26 / 8. szám

HarmincharmadiK évfolyam ö. szám. Vác, 1919 január 26. Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyiben és vidéken: egy évre 24 korona, félévre 12 korpna, negyedévre 6 korona. Egyes szám ára harminc fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. szám. (Iparudvar) Nyilt-tér sora két korona. Telefon-szám 17. Iparostársaim dolgozzatok és szervezkedjetek! Miért kell a váci Ipartestületet átszervezni? Napról napra láihaíóbbá és bizonyosabbá lesz, hogy Iparteslüleíünk mai szervezeté­ben nem maradhat. Az iparosságnak az a része, mely a je­lenkorban iparos teendőit látja és ismeri, nem tud belenyugodni abba az állapotba, a melyben a váci Ipartestület ma van. Las­súnak és maradinak találja. Ma az idő halad és vele a kötelességek sarkalják az iparosságot, hogy érdekeiket megvédjék, küzdjenek és tegyenek. Távol áll tőlem a mai vezetőségben azt a bűnös hibái keresni, a mely néha. néha annak látszik. De igenis látom bennük azt a régi formákhoz szokott eljárásnak még napjainkban is ragaszkodó rendszerét, a mely már a régmúlté lett. Szeretném elmondani iparostársaim oku­lására, hogyan lehelne Ipartestületünkbe a nagyon szükséges életet, haladást megte­remteni. Közel jövőben kell megtörténni az Ipar­testület közgyűlésének. Sok ok készteti már a vezetőséget összehívására. De én csak egynehányáí jelzem. Szükséges, hogy a már leszámolt elnökség helyett egy más vezetőségei válasszon. A mai viszonyok haladó eszméinek, tetteinek végrehajtására már elöregedtek. Az ő régies, becsületes szellemük nem tud és nem fog életet teremteni ebbe az Iparíesliiletbe a melynek 400 nehány tag­jával kellene a városban az egyik vezető és hangadó szerepet betölteni. Kel! lellát helyettünk a mai kort megértő, érte küzdő és küzdeni akaró, tetírekész önzetlen és pártatlan embereket oda állítani. Ezeknek kell, hogy megválasztásuk után első gondjuk legyen az összes iparosság­nak szakosztáiyonkiní való megszerve­zése, úgy hogy, a mely iparból Vácon 10—15 akadt, azok már alkossanak egy szakosztályt, A szakosztályvezetők pedig legyenek az Ipartestület elöljáró tagjai. De az előljárósági gyűléseket ne havonkint tartsál?, hanem lehetőleg hetenkint, hogy az iparosokat érdeklő ügyeket ne akkor tárgyalják, mikor már az idejét múlta. Az Ipartestület 24 óra alatt szakmánkinf az illető szakosztályban a saját érdekében letárgyalhatja az őket érdeklő ügyeket, azután kerüljön az elöljáróság elé. Az előljárósági üléseken le kell tárgyalni minden egyes iparos ügyéi, az összes iparosság, sőt sokszor az egész társadalmat erősen foglalkoztató kérdéseket is, mert csak igy kapcsolódhatunk be a közéletbe és csak igy dolgozhatunk mindnyájan egymásért. ' így juthatunk él ahhoz, hogy az iparos­ság közvetlenül és közvetve hetenkint fog­lalkozik a maga fontos anyagi és politikai kérdéseivel és nem él hónapokig holt, vagy a kinek igy jobban tetszik: meddő életet. De szükséges, hogy az Ipartest ül et tö­rődjél? anyagi dolgaival is. A mai Iparíes- tület anyagi állapota majdnem siralmas. Kiknek kell ezt helyre hozni? Bizonyára az iparosságnak. Tehát a közgyűlésen meg keli szavazni ' olyan tagsági dijakat olyan alapon és olyan végrehajtással, a mely az Ipartestület éietéf bizlosiija. (A hol a mi dolgainkat tárgyaljuk, ott' ne.n lehel mindig megakasztó az Iparteslütef szegénysége !) Ebből tud majd áldozni ipariskolákra, iparoslanoncok jutalmazá­sára, iparfejlesztésre, stb. Irányt kell jelölni ezután erélyesen az iparostanulók oktatására, a műhelyi okta­tás és tanulás ellenőrzésére és sok, az iparosokat közelről érdeklő dolgokra, me­lyek a jövőt szolgálják. Erős és szerves kapcsolatot kel 1 tartanunk' az iparosság mindazon szervével, a mely egy csepp lük­tetést ad az iparosság ereiben. Erős kap­csolatot kell teremtenünk egymásközt egy­másért, úgy a munkában, mint a munkán kívül. Mindezek megvalósulhatnak, de előfel­tétele: iparostársak egyesüljetek, dolgoz­zatok egymásért műhelyben és műhelyen kívüli Készüljetek a közgyűlésre és legyünk áldozatkészek iparunkért és szervezkedé­sünkért, melyben, ugye látjátok most, van az erő! A mai váci iparosíársadalom van oly erős, hogy már áldozhat is, tehát megte­remthetjük az uj ipartestületben igazi, erős érdekképviseletünket! Bakos József. Kinevezés. A közoktatásügyi miniszter Simon Géza számvizsgálót, ki hosszabb ideig a váci siketnémainíézeí gondnoka volt, számta­nácsossá nevezte ki. Sssíisíiiféie os’wsssi nem használ 1 Ez is háborús szülemény: orvosi bizo- nyitvánnyokkal szerezni több élelmi, vagy háztartási cikket, A kinek a tyúkszeme fájt és petróleumra volt szüksége, hamar ira­tot! magának orvosi bizonyítványt és sza­ladt vele Kiss János jegyzőhöz, vagy a kinek nagyobb étvágyú volt és több lisztet akart, orvosi bizonyítványt szerzett és megjelent vele- a lisztbizotíság előtt. így szépen szépen szaporodtak a praktikus orvosi bizonyítványok, viszont a város készletei rohamosan fogytak. A közélel­mezési bizottság helyes érzékkel most kimondotta, hogy ez tovább igy nem me­het és ezentúl nem respeklál semmiféle orvosi bizonyitványt, de nem is ad ki több élelmiszeri, mint a mennyi dukál! Csak 118-an kérnek Vácon földet! A forradalom egyik nagy vívmánya: min­den földmivelönel? földet juttatni, először az országban mintha Vácon mondott volna csődöt. Nehezen lehet elhinni, hogy a hol oly nagy a földszeretet és ezért íöldinség is van, csupán csak 118 hadból visszatér! váci katonának jutott volna eszébe, hogy a beígéri földel kérje! inkább hajlandók vagyunk betudni annak, hogy mert a mi mi városunk még mindig a régi kitaposott ösvényeken jár, a húszezer lakosú város­ban még mindig dobolnak, a mit csak gyermekek és öreg kiváncsiak tudnál? meg, azért az érdekeltek arról elfoglaltsá­guk miatt aligha értesülnek, mert hiszen otthon dolgoztak és nem rohanhatnak mindig az utcára, vegy künn, a földeken izzadlak. A dobszó hirdette, hogy három heiyen, az alsó, felső és középvárosban lehet fel­iratkozni, hogy kinek kell föld és jelent­kezett 118 földmives! Bár a kérdés a mai kérdések között a legfontosabbak egyike és tudják, hogy a helybeli lapokat olvassa a nép, nemde kötelessége volna a város­nak erről az újságokon keresztül a Vác lakosságát értesíteni ?A késői kor megfogja állapítani, hoyy ebben az időkben sehol az országban nem volt olyan önzetlen újságírás, mint Vácon, a hol a krumpli- osztástól kezdve a képviselőválasztásig a legdrágább viszonyok köz! ingyen állott rendelkezésére az újság a hatóságnak, de a legfontosabb kérdésekben (majd máskor fogjuk megállapítani, miért) nem vette igénybe el nem vitatható jótékony s felvi­lágosító, önzetlen munkáját. Ha tudták azt közölni a váci újságokkal, hogy a mára- marosi lengyel légió pőrét nem szabad megírni, miért nem kérték ilyen igazi fon­tos kérdésben, hogy a város lakosságát felvilágosítsuk? Most, mikor tudomást szerzünk róla, fel­szólítunk mindenkit, hogyha földet akar, jelentkezzél?, de már nem a három bizott­ságnál, hanem a városházán és az alispán, a ki sürgeti a kimutatást, várjon, mig igazi képet kap Vác városáról. Mert lehetetlen, hogy csak 118 embernek kell föld Vácon. Meg kell Írni, hogy a 118 közül egyetlen egy akadt, a ki azt diktál­ta be, hogy a föld árának felét megfizeti, egyetlen egy sem akadt, a ki azt mondta a bizottság előtt, hogy legalább a föld műveléséhez szükséges szerszámokat adja, vagy érte fizet. Sem felvilágosítva, sem kellően nyilvá­nosságra hozva nincs a nemzet legfonto­sabb ügye, ezért Vácon uj összeirási kö­vetelünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom