Váci Hirlap, 1919 (33. évfolyam, 1-56. szám)

1919-10-26 / 48. szám

Censurat: Comanduirea Pieftei in Waitzen Locot. R. Kornea. H armincharmadiK évfolyam 48 szám Vác. 1919. október 26 VÁCI HÍRLAP Előfizetési árak: helyben és vidéken: egy évre 40 korona, félévre 20 korona, negyedévre 10 korona. Egyes szám ára hetven fillér Felelős szerkesztő és laptulajdonos «= Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal. Gróf Csáky Károly-út 4. 6zám (Iparudvar) Nyilt-tér sora három korona. Telefon-szám 17 Az adósságot teljes összegben kell visszafizetni A magyar kormány kibocsátotta rendele­tét „a forgalomban levő egyes fizetési esz­közök értékének szabályozásával kapcso­latos magánjogi viszonyok és egyéb jcgi vonatkozások tárgyában. Ez a rendelet szabályozza a proletárdiktatúra alatt forga­lomba hozott úgynevezett fehér pénz (hami­sított 200 és 25 koronások) jogi sorsát a fizetések és tartozások tekintetében. A ren­deletét a következőkben ismertetjük: A kormány 1919 aug 14-én tudvalevőleg rendeletileg kimondotta, hogy a hamisított 200 és 25 koronások a forgalomban csak busz százalék értékben fogadandók el, vagyis a 200 koronás 40 koronával, a 25 koronás pedig öl koronával. A fizetésekről szóló most kibocsátott rendelet ezzel szemben általános szabály­ként kimondja, hogy aug. 15 előtt keletke­zett és még ki nem fizetett pénztartozásokat, beleértve a pénzintézeteknek a betétekből és folyószámlákból eredő tartozásait, teljes összegben és olyan pénzjegyekkel kell tel­jesíteni, a melyek a be- vagy lefizetés idő­pontjában forgalomban volt fizetési eszközül szolgállak. Ez a szabály azt jelenti, hogy tekintet nélkül a hamis fehérpénz bekövet­kezett devalvációjára, tartozását mindenki számszerű teljes összegeben lartozik meg­fizetni, arra való tekintet nélkül, hoyy a szovjetdiktatura alatt hamts fehér avagy más pénzben kapla meg a tarlozás ellen­értékét. Tehát a pénzintézetek is náluk a hamis szovjelpénzben elhelyezett betéteket teljes számszerű összegben kötelesek visszafizet- I ni és viszont az, a ki a pénzintézetektől hamis szovjetpénzben veti fel kölcsönt, szintén teljes összegben tartozik ezt a pénzintézeteknek visszafizetni. A most tör- íénő fizetéseknél a hamis fehérpénz termé­szetesen csakis a devalvált értékben, vagyis húsz százalékkal számit. Ebből folyik, hogy a ki a prolelárdiktatura alatt, vagy azt megelőzőleg valamely pénzintézetnél betétet helyezett el szovjelpénzben, most annak teljes összegét követelheti vissza. Hason­lóképpen a ki szovjetpénzben vett fel köl­csönt* avagy lett folyószámlán megterhelve, most az egész összeget tartozik vissza­fizetni. Ugyanez áll egyéb tartozásokra, avagy követelésekre is. Az általános szabály tehát azt jeleni!, hogy minden megtörtént fizetés úgy az aktiv, mint a passzív részről a fizetés időpontjában érvényben volt fize­tési eszköz számszerű összegében szá­mítódik. Ez általános szabály alól a következő kivételek állanak fenn: !. Ha valaki azzal a feltétellel veit árut, hogy a vételárat majd hamisított kétszáz vág/ huszonöt koronással fizeti meg, úgy most csak a számszerű vé'elár egyötöd részét kell megfizetni. 2. Ha egy megbízó, vagy bizományos vagyonkezelő a szovjetdiktatura alatt történi ügyletekből, vagy erre az időre vonatkozó elszámolásból kifolyólag tartozik megbízó­jának, úgy csakis a számszerű elszámolási összegnek egyötödét köteles most meg­fizetni. 3. Hasonlóképpen csak egyötöd részben fizetendő az aug. 15. előttlejárt pénztartozás, mert a hitelező vagy nem fogadta el a fel­ajánlod fizetést, vagy pedig annak elfoga­dását már előre megtagadta, általában ha a nemfizetés a hitelező késedelmeskedé­séből származott. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy ha valaki adósságát augusztus 15-ike előtt ki akarta fizetni, de a hitelező * a fizetést nem fogadta el, a hitelező most nem követelheti a teljes számszerű ösz- szegben való visszafizetést az adóstól, a ki akart neki annak idején fizetni, hanem csak a tartozás egyötöd részét •követelheti. 4. Ha valaki a szovjetdiktatura alatt rá­erőszakolta hitelezőjére a lejárat előtt hamis fehérpénzben a fizetést, anélkül, hogy ez idő előtti fizetésre joga lett volna, attól most a hitelező még nyolcvan százalékot követelhet. A kormányrendelet hatályon kívül helyezi azt a korábbi rendeletet, a mely szerint a proletárdiktatúra alatt történt betétekből (úgy a takarékbetét, mint folyószámla-köve­telés) csak húsz százalék fizethető ki. Eszerint a betétek felmondása és vissza­követelése nem esne korlátozás alá. A pénzintézetek álláspontja azonban az, hogy még mindig érvényben van a március 15-én kibocsátott Szende-féle betéízárlati rendelet, a mely szerint a március 15. előtt elhelye­zett betétből a jogosult csak ezer korona erejéig rendelkezhetik. A fizetések rendezéséről most kibocsálott kormányrendelet egy igen gyakori esetről nem tartalmaz rendelkezést, a mely pedig a gyakorlati életben nagy jelentőségű. Ez az eset a következő: Megtörtént, hogy a proletárdiktatúra kitörése előtt lejárt adós­ságot a lejáratkor az adós nem fizette ki, sem a proletárdiktatúra kitöréséig. A dik­tatúra alatt, a mikor a hamis fehérpénz forgalomba került, az adós kapta magát és hamis fehérpénzben kényszeritette rá a fizetés elfogadását a hitelezőre, vagy kinálta fel a fizetést a hitelezőnek, a ki azt nem fogadta el. Már most a rendelet nem intéz­kedik világosan arról, hogy ez az adós az egész összeget köteles visszafizetni, mert a fenlebbi 3. szám alatti kivételbe ezt az esetet is be lehetne magyarázni. Már pedig óriási jogtalanság volna, hogy egy októberben, vagy januárban esedékes tar­tozást,a melyet teljes összegben kellett volna kifizetni, de a melynek megfizetésével az adós áprilisig, májusig, vagy még tovább késedelmeskedett, köteles lett légyen a hitelező a diktatúra alatt szovjetpénzben elfogadni, vagy ha ezt az elfogadást meg-' tagadta, most csali követelésének egyötöd részét kapja meg. A késedelmes adósnak ily jutalmazását a jog és az igazság telje­sen kizárja; ezért feltétlenül szükséges egy oly kiegészítő rendelet kibocsátása, a mely kimondja, hogy azt a tartozást, a mely március 20. előtt lejárt, de a melyet az adós addig ki nem fizetett, hanem a diktatúra tartama alatt hamis fehérpénzben akart visszafizetni, de a hitelező ezt a fizetést el nem fogadta, most teljes összegben lar­tozik fizetni. Jubiláns Ok*vas. Dr. Hasenfeld Zsiga veresegyházi kör­orvos most töltötte be működésének ne­gyedszázados évfordulóját. Ezt a jelentős alkalmat felhasználta a község, hogy nép­szerű orvosa iránt ragaszkodásának és tiszteletének kifejezést adjon. Tegnap, szombaton a község kepviselőtestíilete díszközgyűlést tartott, melyen a szomszé­dos községek küldöttei is megjelentek és üdvözölték a jubilánst s azután átadták neki ajándékukat. A közgyűlés .után társas­ebéd volt a Csáder-vendéglőjében, a hol a meleg ünneplés folytatódott. Szotfrid József meghalt. A siketnémák oktatásügyét nagy veszte­ség érte, meghalt az egyik legtekintélye­sebb, széles körben ismert és kedvelt mű­velője Szolfrid József, a váci siketnéma’ intézet tanára. Az elhunyt rendkívül sze rény, erősen hazafias gondolkodású em­ber volt, pályájának kiváló szakembere, a ki számos némát telt beszélővé. Tagja volt a siketnéma oktatásügy országos szakta­nácsának, a szakirodalom terén is figye­lemre méltó működést fejteit ki. Élveken át ő szerkesztette a Siketnémák Közlönyét $ résztvett minden siketnéma oktatásüggyel kapcsolatos mozgalomban. Huszonöt évet t(Ütött a váci intézelnél, a melynek helyet­tes igazgatója voll. Intézeti elfoglaltságán kivül számos helyi ku'turális és jótékony- sági egyesületben munkálkodott Így a Vö­röskeresztnek 15 éven át titkárja volt, a szegénykonyha ügyét éveken át ő intézte, alapitó és működő tagja volt a Váci Dal­egyesületnek. Szimpatikus egyénisége, de­rült kedélye, mindenkihez való figyelme, becsületes nyillszivűsége, egyeneslelkű- sége miatt kedvelt ember volt mindenütt, tisztelte, szerette, becsülte őt mindenki. Kedélye, rugékonysága, élénksége csak az

Next

/
Oldalképek
Tartalom