Váci Hirlap, 1919 (33. évfolyam, 1-56. szám)
1919-08-17 / 38. szám
4 V A C I HÍRLAP A mai menetrend. Alább közöljük a vác-budapesti, a duna- ipol Y^öl gyi és a villamos menetrendjét. Tegnap még ez a menetrend volt, de nem valószínű, hogy holnap ugyanez lesz-e, mert a vonatok beállítása úgyszólván napról- napra történik. Azt a felvilágosítást nyert tűk, hogy ezeket a vonatokat valószínűleg járatni fogják, ha a megszálló csapatok parancsiu ksága máskép nem intézkedik. Vácról Budapestre közlekedik: Vácról indul . Bpestre érkezik reggel délül reggel dél u t. este 135 sz. v. 5 ó 21 p. 6 ó 35 p. 125 sz. v. 6 ó 25 p. 7 ó 40 p. 121 sz. v. 4 ó 42 p. 6 ó — Budapestről Vácra: Budapestről indul Vácra érkezik 114 sz. v. 8 ó 30 p. 9 ó 32 p. 136 sz. v. 3 ó 35 p. 4 ó 53 p. 132 sz. v. 8 ó 10 p. 9 ó 15 p. Bgyarmaira közlekedik a 4002. szv. indul regg I 6 ó 44 p-kor, Bgyarmaira érkezik d. e. 9 ó 47 p-kor, (Vácon bevárja a 114. sz. budapesti vonatot, tehát d. e, 10 óra után indul) Romhányba közlekedik a 4006. szv. el. u. 3 ó 37 p-kor indul Vácról, Romhányba 5 ó 55 p-kor érkezik. Romhányból reggel a 4101 sz. szv. indul 4 ó 30 p-kor, Vácra érkezik 6 ó 30 p-kor» Bgyarmatról d. u. a 4005. szv. indul 2 ó 13 p-kor, Vácra 4 ó 41 p-kor érkezik. A villamos vasúton ez a menetrend: A 8003. szv. reggel 5 ó 6 p-kor indul Vácról, Rakospalotára 6 ó 46 p-kor érkezik. Délután a 8009. szv. indul 3 ó 46 p-kor Vácról, Rákospalotára 5 ó 31 p-kor érkezik. Rákospaloláról reggel a 8004. szv. indul 7 ó 17 p-kor, Vácra ér 8 ó 33 p-kor, délután pedig a 8010. szv. indul 5 ó 50 p-kor, Vácra érkezik 7 ó 27 p-kor. Hirdetmény. A kővetkezőket hozom tudomásul: Egy román járőr 14-ről 15-re virradó éjjel 10 letartóztatott bolsevikit akart a fegyház- ból a román parancsnoksághoz kisérni. Az utón ezek szökést kíséreltek meg. Erre a román katonák kényszerítve voltak fegyverüket használni. 9 bolseviki lelövetett, 1 súlyosan megsebesítve a fegyházba szállíttatott, a hol a legszigorúbb őrizet alatt áll. A meglövettek hozzátartozói értesítettek. Vácz, 1919 augusztus hó 15-én. Baintner s. k. ezredes, katonai állomásparancsnok. Értesítés. Tisztelettel értesítem Vác város és vidékéneknagyérdemű közönségét, hegy aranyműves műhelyemet Burgundia-utca 1. sz. (Budapesti-főút sarok) alá helyeztem át. Elvállalom mindenféle szakmámba vágó munkák elkészítését. Úgy mint: Briliánsok i^eger ©sütését, áifog- foglaSását (sürgős esetekben megvárható) arany, ezüst, ekszer* és jegygyűrűi*, óraSáncok, karkötők, bross-nyakkendőtűk és füfi- bewaióík készítését és szakszerű javítását. Hiányzó ékkövek pótlását, vésnöki munkákat, aranyozást, eziistözést, nikkelezést, ós^atokk oxidálást és kékitést, mindenféle fémdiszmütárgy, szemüveg, öngyújtó stb. javítását. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérem s maradok tisztelettel Sándor Hugó aranyműves. Vác utcái és terei Irta: DR TRAGOR IGNÁC Fürdö-utca a Flórián-ulcából a Kör-út felé ágazó utca Eredetileg Kerl-uítának hívták. A múlt század végén szép kis gőzfürdő állott benne a mai műmalom helyén, a Cifraház mellett. Ettől a fürdőtől kapla az utca nevét, melyei az 1888. évi bizoilság is meghagyott. Erről az ulcárói mondotta a szellemes Kassai Vidor, mikor azt kérdezték tőle, hogy miért jár Budapestre fürdeni? Vácon nincsen fürdő, csak Fürdó-uíca. már pedig én ulcán nem fürdőm. Füredy-uica a Kőkapunál a felsővárosi róni. kát. iskola mellett a Rákóczy-lérre vivő utca. Nevét az 1888. évi bizottság javaslatára kapta hires földink, Füredy Mihály emlékére, mert a kai. iskolával szemben állott sarokházban szüléiéit. Néhány év előli uj házat emeltek elé s igy kiszorult a saját utcájából és kijutott a Kisváci-föútra. Füredy (Aszalkovics) Mihály kiváló nép- daiénekes és színész 1801 április 18-án születeti. Atyja kovácsmester voll és azl szerelte volna, hogy a fia pap legyen, de ez inkább az atyja mesterségét vállalta. Gas- parik kanonok támogatásával az énekben képezte ki magát. A múlt század negyvenes éveiben a Nemzeti Színház legkitűnőbb íagja volt. Alikor hangja meggyöngüli, visz- szavonult a színpadról birtokára Váckisuj- íalura. 1869 május 10-én halt meg Vác- kisujfalun. Díszes síremlék jelöli poraik Fűz-utca a Budapesli-föutat köti össze a város alsó végén a Mária-ulcával. Galamb-köz a Berkes-utcával párhuzamosan a Kovách Pál-utcából a püspök uradalmi kulcsárság melled visz a Dunának. Azelőtt kisgalamb- uícának hívták. (L. Kovách Pál-uíca.) Galcsek György-utca a Székesegyház-teret ivalakban köli össze a Géza király-térrel. A Budapesli-főídból indul ki és félkörben kanyarodik vissza ugyanoda. Legrégibb neve Pintér-utca volt, később, mikor a papneveiőintézetet (1777- 1780) elébe építették, Szeminárium-utcának hívták, 1888. évben a grammatikaiig helytelen Papnövelde-ulcára magyarosították. Az 1917 december 13-án tartott közgyűlés 93. sz. haíározalával dr. Galcsek György kanonok liszteletére Dr. Galcsek G.yörgy- utcára változtatták. Ezt a közgyűlési a város képviselőtestülete dr. Galcsek György emlékének szenlelle. Mikor az ünnepi szólok ajkáról elhangzód az utolsó szó, az elnöklő po'gármester azl az indítványt terjesztette elő, hogy a Papnövelde-utca nevét változtassa a közgyűlés a megboldogult emlékére, Dr. Galcsek György utcára. Bármilyen ellenkező vélemény nyilvánítása a gyászközgyűlésen kegyelellenség színében tüntette volna fel a felszólalói. Az ezt követő legközelebbi közgyűlésen kifejtettem az Előszóban közölt érveimet és az Iskola utcát ajánlottam, mint amúgy is elhibázott elnevezésű ideál kedves emlékű jó barátom nevével díszíteni, de dr. Zádor János, dr. Kestlcr lslván és Sáfár Béla urak ebben is kegyelelsérlésl látlak, miér! is a közgyűlés ti ej Y határozod, hogy ez az idea viselje dr. Galcsek György nevél. Ennek az ideának 2. sz. házában látott napvilágot itt él és ezt a házat ajándékozta a város múzeumának a város kiváló szülötte és díszpolgára, dr. Pauer Imre egyetemi tanár. (L. Pauer ímre-utca). Dr. Galcsek György kanonok szül. Zsolnán ( Frencsén m.) 1864 március 25-én. Középiskoláit szülővárosában és Vácon végezte. A hittudományokat mint pazmanita • Bécsben elvégezve 1898-ban doktorrá avatták. 1888-ban szentelték pappá. Négy évi káplánkodás után ismét Vácra került és itt 28 évet töliött az egyházmegye jövendő reményeinek nevelésében. Több mint negyedszázados működése alalt végigjárta az intézeti elöljáróság skáláját. Kezdetben tanulmányi felügyelő volt. 1899-től aligazgató, 1901-től reklor és egész időn át az egy- házjog, egyháziörténelem és keresztény bölcselet tanára. Működését a királyi és főpászlori kegy egyaránt elismerte és jutalmazta. így 1900-ban pápai tb. káplán lelt 1901-ben szentszéki tanácsos és zsinati vizsgáló, 1905-ben kanonok, 1907-ben mado- csai címzetes apát, 1912-ben csongrádi főesperes, végül 1914 ben a pápa prelátusi méltóságra emelíe. Mint az Oltáregyesület, a Lyceum és a pénzügyi bizottság elnöke szerzett érdemeket az egyház, a város és en iek kultúrája előmozdításán. Meg- ba't 1917 november 6 án. (Nagy Sándor tartott fölötte emlékbeszédet). Gaspar«k>uica a Szt. Miklós-térröl a Budapesti-főútra vivő utca. Azelőtt Ispotály-, meg Koroda-ulcának hívták, az 1888. évi bizottság javaslatára a hatóság az akkor épült kai. leányiskola közelsége miatt az Iskola-utca nevet adta neki. Mikor az 1918. évi április hó 11-én tarlód városi közgyűlés azt a határozatot hozta, hogy a régi Gasparik-uícáí dr. Pauer Imre nevével diszili, dr. Zádor János polgármester indítványa folytán ez az utca lett a Gasparik-uica. Gasparik Iíázmév nagyprépost Pócsme- gyeren 1784 szeplember 11-én született. Atyja Eszíerházy Kázmér gróf gazdatisztje volt, később pedig Korpona város bírája lelt. Ezért kezdte iskoláit Korponán, Vácon — a lyceumban és papnevelőben — fejezte be. 1807 szeptember 20-án pappá szentelték. Ez időtől kezdve két évig Cegléden és Nógrádon segédlelkész volt. 1809-ben Kámánházi László püspök udvarába hívta. Előbb iktató, majd (1812. évben) tilkár voll. Mint ilyen 15 évig .működött, mig 1827. év elején kanonok és székesegyházi főesperes, végül 1850. évben fokozatos előléptetés útján nagyprépost és püspöki helynök lett. 1861. é<ben a Lipót-rend le vág keresztjét kapla. Az 1825 — 27 és 1832 — 36. évi országgyűléseken, mini 4 káptalan követe veit részt. Különösen a város szépítése körül szerzett érdemeket, a miért utcát is neveztek el róla A Harangozó- és Pauer Imre-utca kikövezésére köveket vásárolt, a Nagytemplom körül 33 kőoszlopot veretett, a Paradicsom-uica bejáratához két faragott kőből készített lámpaoszlopot állítatott föl, aLőház ügyében anyagi áldozatokat hozott, löbb jótékony és közhasznú alapítványt tett. Egyik legnagyobb érdeme azonban, hogy Aszalkovics Mihály kovácslegény kitűnő énektehelségét fölismerve, őf saját költségén kiképeztette és ezzel ő adln a magyar színművészeinek egyik kiváló úttörőjét, a hires népdalénekes Füredi Mihály, Meghalt 1863. március 17-én,
