Váci Hirlap, 1919 (33. évfolyam, 1-56. szám)
1919-05-04 / 33. szám
VÁCI HÍRLAP 3 módozatok megállapítása is megtörtént és j mihelyt a népbiztosság azokat jóváhagyja, í éleibe is lépnek. Az uj tervezet a kor szel- j lemének megfelelően alakilja át a balesetbiztosítást. Az eddigi nyolc kategória helyett csak kettő marad meg. Kétféle megkülönböztetés van: nehéz és könnyű munka. A könnyű munka alatt a szellemi munkán kívül a kevésbbé veszélyes testi munka is értendő. Az állatbiztosítás tervezete is elkészült és annak megvalósításához legközelebb i hozzáfognak. Az alapfeltételeket a napokban tárgyalják le a füldmüvelésügyi népbiztossággal. A tervezet nemcsak az állatok biztosítására terjed ki, hanem az állategészségügy és az állattenyésztés fejlesztése kérdésében is fontos újításokat tartalmaz. A biztosítás abból az alapelvből indul ki, hogy a gazdái semmiféle költség nem terhelheti. A végleges díjösszeget a tényleges kárarány alapján az esztendő végén szabják meg. Minden községben, a hol legalább tiz gazda van, a földmüvesíanács éleíbelépteíheti az állatbiztosítást, a melyet propaganda utján fognak népszerűsíteni. Ezzel kapcsolatban meg keil oldani az állatnyilvántarlásí, a tenyészállatok anyakönyveléséí és az állattenyésztés egyéb kérdéseit. Az életbiztosítás terén is fontos újítást kezdeményez a direktórium. Egy évre köthető halálesetre szóló biztosítást fognak életbelépteíni, a mely zendülésekre, lázadásokra, harctéren való elhalálozásokra is kiterjed. A biztosított fél kedvezményezettje egyszerű gyorssegélyben részesül. Értesítés. Tisztelettel értesítem Vác város és vidékének t. közönségét, hogy Gróf Csáky-űt 21. sz. a. (a hitelszövetkezet volt tejcsarnokában) bádogos és vízvezeték berendezési műhelyt :: nyitottam. Elvállalom szakmámba vágó mindennemű épület, háztartási és gazdasági munkák készítését és javítását. Raktáron tartok saját készítésű fürdőkádakat, takaréktűzhelyeket, üstházakat, káíyhacsőveket, mosófazekakat, vizes- és tejkannákat, öntözőket, vedreket stb. J- A midőn a tisztelt közönséget a legszolidabb és legpontosabb kiszolgálásról biztosítom,kérem szíves támogatásukat Z'"'1 r _ . A * épület, dísz és dom\JVQsZ Ármin bormű bádogos,vízvezeték berendező. Több kiállításon számos éremmel és díszoklevéllel kitüntetve. Tavaszi szeplők ellen használjon nappal , Ibolyakrémet éjjé! márványkrémet Kapható a Drogériában 1919 május % Kérem az illetőt, a iki a fehér* gyapjú sáSamat a Löház:bó8 eísjstie, szives» kedjék elmemre elküldeni Lukács Istvánná Zenész-utca 2ja. ! Vác «utcái és terei. Irta: DR. TRAGOR IGNÁC. Biarilai-téa1* a Zöldfa vendéglő elölli térség, mely egész a patakig terjed. Nevét az 1888. évi bizottság javaslatára kapta annak emlékére, hogy az 1849. áprilia 10,-iki diadalmas ütközet részben ezen a helyen folyt le. (L. a Damjanich tér jegyzetét.) a Gróf Csáky Károly-uíról a püspöki kór- mányzósági épülettel szemben a Dunáig vivő utca. A török hódoltság idején a Tabán, vagyis a keresztény lakosság, a rájár telephelye állott itt a kőfallal körülvett városon kívül. A XVIII. század elején még Tabán néven szerepel. A XIX. század derekán a nép Slróber utcának hívta, mert itt állott Stréber János jó hírű orvos lakóháza. Mostani nevét Bombay városi tisztviselő emlékére az 1888. évi bizottság javaslatára kapta. A városi levéltárban feltalálható iratokból két Dombay nevű városi tisztviselő nevére akadtam. Az egyik Dombay Mihály volt, a kit Püspök-Vác város tanácsa 1746. június 17-én szerzett érdemei alapján egyhangúlag aljegyzővé választotta. A másikat Dombay Sándornak hívták és 1779.-ben Püspök-Vác város aljegyzője, majd bírája volt. Az 1786. január 3-iki tisztújító gyűlésen polgármesternek választották meg. 1792.-ben is polgármester volt még. Életrajzi adataikat, működésüket s azt, hogy kettőjük közöl melyiknek és miféle érdemei voltak a város körül, a miért nevével utcát jelöltek, hosszas kutatás után sem sikerült kinyomoznom. Netán életben levő rokonsága lekötelezné az utókort, ha szives volna ez irányban felvilágositásl nyújtani. 30 év nem oly hosszú idő, tán lesz még valaki, a ki tudja, hogy miért kapta ez az utca a mostani nevét? Bä8n«8“£8t©cS a kisváci-főúírói visz a Dunának. Azelőt- Tőrincsi-ulcának hívták a benne lakó Tő- rincsi telkes gazda neve után. Mostani nevét az 1888. évi elnevezés alkalmával kapta. Eötwfiss-tér* az evan evangélikus templom körül elterülő térség. Névéi 1888.-ban kapta. E5ivős>ufca az Eöívös-teret az Alfhán-utcával köti összet Nevét az 1888. évi bizottság javaslatára kapta a hasonló nevű térrel együíf. Az időben ez volt a váci ghetto s mivel nagy része volt a zsidó emancipációban, indokoltnak látszott ezt az utcát és a teret az ő névé* vei megjelölni. Báró Eötvös József 1813. szepí. 13,-ikán Budán született. Államférfiú, bölcsész és hírneves szónok volt. Mint államférfiú a nemzed reformpárt iegelőhaladoííabb ve- j zérfia, ki az avult állapotok megszűnte- j lése, a központi hatalom megerősítése, a í polgári és büntető törvényhozás javítása, a közoktatás fejlesztése, a nemzetiségek és hitfelekezetek egyenjogosifása mellett :■ küzdött szóval és írással. Kétszer állott, 1848.-ban Batthyány és 1867.-től kezdve Andrássy alatt, a vallás- és közoktatási minisztérium élén. Mint vallás- és közoktatási miniszter jelen volt 1848. április ll.-ikén a 48,-iki {örvényeknek a pozsonyi Primáspaloía tüköríermében V. Ferdinánd király által történt szentesítésén. Meghalt Budapesten 1871. február 3.-án. KereskedíeSmí, pénzintézeti ipari, közlekedési és magánalkalmazoltak szakszervezeteinek csoportvezetői, tisztviselői és választmányi tagjai folyó hó 5-én, hétfőn délután 5 órakor fontos értekezletre a Kossuth-téri otthonban okvetlenül jelenjenek meg. Elnökség. & fifMMsskaßöys bis'ósásg tárgyalásait megszß »tették. Az igazságügyi népbiztos a munkaügyi bíróságnak már kitűzött tárgyalásait és a hozott ítéletekből fölyó végrehajtásokat további intézkedésig megszüntette. Nem sTMindera fényképészüzemet szoeia Szálnak,: A fényképészetek szocializálásáról intézkedő kormányzótanácsi rendelet felvilágosításául a belügyi népbiztosság félreérlé- sek elkerülése végeit hangsúlyozza, hogy szó sem lehet az összes fényképészeti üzemek köztulajdonba vételéről, hanem mindössze három-négy kiváló felszerelésű műtermet kivannak köztulajdonba venni. Ki tud róla ep Pintér Ssy&aía a ■ zombori 23. gy. e. katonája 1915 május í-én az uzsoki szorosban orosz fogságba került és Szamarka fogolytáborba vitték. Innen többször hirt adott magáról, de két év óta minden írása, levele elmaradt. Kérjük a szamarkai fogolytáborban vele együtt volt fogolytársait, ha tudnak róla, adjanak felvilágosítást Pisifér* Sásador testvérének Wá©on, SpSényi-utca 2* szám alatt» zuguzz: kelmefestő-gyár gyűjtő telepe '^acon, Gróf Csáky SCároly-út 3. szám. (Torday-féle ház.) GOOD EEeállal enlndennemsí anyagból késsüít kalapot, ruhát, posztót, szövetet, selymet festésre
