Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-04-21 / 17. szám

HarmincKettediK évfolyaru 17. szám. Vác, 1918. április 21. VÁCI HÍRLAP Politi&ai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre !4 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 30 fillér. Felelős szerkesztő és lap tulaj d Dercsényi Dezső. onos: Szerkesztőség es kiadóhivatal : » Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér so^a két korona. Telefon-szám i7. Vác és Esztergom emberföldrajza. Nagyértékü ludományos cikk jelent meg Bátky Zsigmond geográfusunk tollából a „Földrajzi Közlemények“ f. évi 1—2 füze­tében „Egv-két szó az eszterqom-váci Duna­­szorulat emberföldrajzáról“ címmel. A cikk kiemeli, hog^ a Dunakönyök emberföldrajzi jeleníősége már régebben foglalkoztatta geográfusainkat. „E könyök, mint tengely körül forgott AAagyarország töríénele,“ mondja a merev geometriai hasonlatokat kedvelő Kohl. E szorulatnak nevezetes sze­rep jutott a római birodalom és a barbárság közöíli határvédelem dunai vonalában, mert nem kevesebb, mint négy ország határvo­nala szögedet! ill össze u. irt. Pannóniáé, Kvadországé, Szármaciáé és Jazigiáé, vagyis mai nyelven szólva Dunántúlé, Észak­­nyugati és Északkeleti felföldé és az Alföldé. A határoknak ez a találkozása semmi esetre sem véletlen, hanem főképen geográfiái okok folyománya, (a Vaskapu ma is három országot választ el). Négy ország harci energiájának üíközőponfja voh tehát e kor­ban a Duna környéke. A folyam jobbpart­ján sűrű vár- és táborhely-láncolattal véde­kezett a római, a könyök átlójában fekvő Aquinkum — Brigetio főállomásokkal a túl­oldali oarbárok ellen, a kik természetes, erdős-hegyes határvonalukat egymással szemben is erődítésekkel védték. Az átcsa­­pások gyakoriak voltak, de á barbárok ereje megtörött az itt állomásozó fegyel­mezett légiókon. Esztergom római, Vác jazig város volt; két ellenfekvő határerőd a szorulat két nyilasában, megfelelő híd­főkkel a túlsó oldalon. Az egykori két ellenséges űrállomás és bizonyára forgalmi csomópont a honfoglalás után is megtar­totta kedvező fekvése és úgyíátszik egykori történelmi hagyományai nyújtotta előnyeit és jelentőségét, sőt a két Dunamedence egységesítése által ezt még emelte is, mert Sz. István mindkettőt püspöki várossá tette, jóllehet egymás szomszédságában feküdtek. Ez a tény mindenesetre a Duna­­könyök politikai súlyát bizonyítja. Eszter­gom és Vác földrajzi helyzete ettől kezdve forgalmi szempontból mérlegelendő. Mind­kettő a mindjobban forgalmasabbá váló Duna mellett fekszik s ennek mentén nyú­lik meg, akárcsak Buda, vagy Pest. A Duna forgalmi jelentőségét mutatják azok a német telepek is, melyek futását az osztrák határ­tól a Nagyalföldig kísérik, köztük Buda és Pest is, ez a tatárjárás előtti nagy német falu. A Duna mindkét partján van ugyan út a szorulatban Budára, illetőleg Pestre, de az ény-i Magyarország felől a budai fontos révhez törekvő, szárazföldön jövő fuvaro­sok, legalább tél viz, jégzajlás idején, szíve­sebben átkelnek a párkányi réven Eszter­gomba s a rövidebb kelta-római vörösvári úton jönnek Buda száraz vámjához. Igaz, hogy erre királyi hatalom is kényszeríti őket, Esztergomot árumegállító joggal ruházván fel. Esztergom fel virágzik, egy darabig királyi székhely; olaszok, franciák, németek, zsi­dók telepednek meg benne külön városré­szekben s az Árpádok alatt és később is a nyugati portékák gyülíőíelepe. Későbbi sorsa, majd a mai napig tartó haldoklása ismeretes. Esztergom tehát a szembenlévő Kakathhal átkelőhellyé lesz s egyebek' mellett ennek a körülménynek tudható be, hogy Esztergom megye úgy alakul ki, hogy egyik fele a Dunán innen, a másik a Dunán túl fekszik. Szakasztottal! ez áll Komárom vármegye .esetében is. Vác helyzete más. Ennek is van vára, később hídja a Dunán áf, de az másod­rendű. Szondáiból jövő, szárazföldi útja forgalmát Esztergom sorvasztja, mely egész ény. (Magyarország és a szomszédos orszá­gok áruinak találkozó helye vizen is, szá­razon is. Vác a Nagyalföld és a hegyvidék torkában feküdvén, elsősorban a sűrűn települt Ipolyvöigy és bányavárosok forgal­mát közvetíti Pest és az Alföd felé. Jófor­mán elővárosa, fuvaros állomása Pestnek. Királyi privilégiumai nincsenek, püspöki j'ibbágyváros, Esztergommal ellentétben nagy vidék vásáros központja s ugyancsak” evvel szemben kisebbrendű dunai álra­kodóhely Hatvan felé. A nagy egyházi területek vázolt kiala­kulása után nem lephet meg bennünket, hogy a kisebb közigazgatási egységekből, a megyékből négynek határa találkozik a szorulatban, í. i. Esztergomé, Pilisé, Monté és Nógrádé s közülük egyik sem lépte és lépi át a Dunát. A szorulat hadászati szerepe, mely külön­ben magától érthelőleg sohasem sfcünt meg, a {örökkorban újra teljes mértékben feléledj Belsejét és környékét, mór persze a tatárjárás után is várakkal rakják meg, illetőleg a régieket felújítják. Végvárvonal lesz különösen balparti része s egyideig erős védőbástyája a török előnyomulásnak. A török lökéseket a nógrádi, honíi várak fogják fői, igaz, hogy végleg feltartóztatni nem tudják, de a Kisalföldet és Felföldet a török nem tudja elfoglalni, csupán rész­ben behódoltatni. Alig jut messzebbre, mint a hunok, vagy avarok. A magyarság nógrád­­honti etnikai gyűrűje mecdazul ugyan, lakos­ság egy része feljebb szorul, de Buda eleste után újra visszaszivárog. Ennek a pusztulásnak és újra benépesülésnek ered­ménye az a tarka néprajzi kép, melyet ezen a korábban egységes magyar nép­­területen, a tótság és magyarság régi érint­kező és kever.edő zónáján láthatunk. Katonai kitüntetések. A király Meiszner Gyula m. kir. 7. honv. huszár ezredbeli tényleges századosnak a 3. oszt. katonai érdemkeresztet, Reitter Iván 32. nehez t. tüzérezredbeli tart. főhad­nagynak a signum laudist másodszor s a 3. oszt. katonai érdémkereszíet a hadiékit­­ménnyel és kardokkal, dr. Csányi László 37. honv. tábori ágyúsezredbeli nfk. had­nagynak (beosztva a repülőkhöz) a sig­num laudist a kardokkal, dr. Aurada Alfréd A vácharíyáni körorvosnak, tart. segédorvos­­na-k a signum laudist adományozta az ellen­ség előtt tanúsított bá*or és vitéz, illetve eredményes magatartásuk elismeréséül. Változások az irgalmasoknál. Az irgalmasrend kormánya Majtán Ka-, jetán váci főgyógyszerészt Egerbe főgyógy­szerésznek, Kneiíner Tivadart Kismarton­iból Vácra főgyógyszerésznek helyezte át. Berecz Fádéi — perjel. Berecz Fidél irgalmas-rendi főgyógysze­részről, földinkrő! olvassuk a következő elismerő sorokat az Egri Újságban: Be­recz Fidélt a rend főnöke a kismartoni rendház perjelévé nevezte ki. Eger város társadalmának tekintélyes része- őszintén sajnálja a távozó főgyógyszerészt, a -ki jó szivével,barátságos előzékenységével annyi barátot, tisztelőt szerzett magának, más­részt örülnek annak, hogy a rend benne igazán, nemes lelkű gondos, munkás fér­fiút emel a kismartoni rendház élére. Kitüntetés waskororcarenddel. Őfelsége Ifj. Hajnal Alajos cs. és kir. 44 ik gyalogezredbe!! főhadnagynak, Hajnal Jenő aiagi főjegyző fivérének, az ellen­séggel szemben vitéz és eredményes ma­gatartása elismeréséül a vaskorona-rend 3. osztályát a hadiékitménynyel és kardok­kal adományozta. Hajnal Alajos főhadnagy a háború kezdete óta állandóan a harc­téren van, olt több Ízben megsebesült s ez az ötödik kitüntetése, A legújabb népfelkelők. A most hétfőn megtartott népfelkelői pótszemlén váci ismerőseink közül főbbek között alkalmasaknak találtatlak népfelke­lői fegyveres szolgálatra: Abelóvszky La­jos, Hermann János, Jeszenszky József, Kakas Ferenc, Leopold Jenő, Makrai Pál, Práger Adolf, Sebesíyén Sándor (e. é. ö.), Dirik János, Wertheimer Ödön (e. é. ö.), Vinkler Samu, Lővenheim Samu, Krausz Ferenc, Borza Márton, Szinaberg Andor, Czapek Vencel, Kiss László, Olbaumi H Hz ki Károly, Valero Valér, Vincenc Já­­no?, Törincsi Ferenc, Galambos Géza, Prohászka Károly, Kurdi József stb. stb. Köszönet. Özv. Gyuris Jánosné koszorúmegváltás címén húsz .koronát ajándékozott az ev. templom renoválási alap javára, miért is ezúton mond köszönetét az egyház elöl­járósága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom