Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-12-22 / 57. szám

V A CI HÍRLAP 3 Uj vonat a forgalomban. Korábban kapjuk az újságokat. E hó 20 ikától egy lIí személy vonatpár! elyezetf a máv. igazgatósága forgalomba, lelyért mi, váciak igazán hálásak vagyunk mai nyomorúságos közlekedési viszo­­y;ok közepette. Közlekedik ugyanis a >2/a sz. személyvonat, mely Budapestről >ggel 6 óra 10 perckor indul és Vácra 7 ra 17 perckor érkezik, innen mint 129. í. személyvonat megy vissza reggel 7 ’a 42 perckor és a nyugatira 8 óra 45 irckor érkezik. Ezentúl tehát a téli haj­atokon nem fognak a vonatok életveszé­­es zsúfoltsággal indulni, mert van reg­éli vonatunk és a budapesti napilapokat reggel kapjuk meg ezentúl, mert ez az vonat lesz az első Budapestről induló mai. Täuber Ferenc tanácsost véglegesítette a közigazgatási bíróság. Egy éve, hogy Täuber Ferenc fogalma­­t a város képviselőtestülete tanácsossá lasztotta. A választást akkor dr. Göndör egyző több képviselővel meg akarta mmisitletni, azon az alapon, hogy az uj íácsosnak jogvégzettsége nincs és a zigazgafási bírósághoz fordult petíció­ja!. Egy esztendő mull el épen, hogy a ’óság határozata megérkezett, melyben über Ferenc választását törvényesnek neri el és a kérvényt elutasítja. A köz­­izgatási bíróság indokaiban hivatkozik [örvényre, mely szerint attól a íiszivise­­ől, kit a kvalifikációnális törvény hiva­­ban taláit, nem kíván más képzettséget, nt a mily képzettség mellett eddig is >afaláf ellátta, ennélfogva a választás igsemmisitéseért beadott kérvényt eluía­­ani kelleti. Hány golyó ment a Légrády-gyárba ? ^ katonaság még mindig vizsgálja a rfert—Móricz ügyet, mely hosszú ideig álmák közt tarlotia a várost. Legutóbb yszini szemle volt a Lőwinger-bulor­­árban, mert ismeretes, hogy mikor Mó­­z törzsőrmester áldozatát a kapu alá itoíta, a kaput lezárta, a nemzetőrök b lövést tettek és most ezt akarta a jyes bizottság megállapítani. Összeol­­>'ák és konstatálták, hogy 36 lövés ment •észtül a kapun, Légrádi felvezette őket akásába és szobájában négy lövés he­­t találták. Az is megállapítást nyert, ;jy Légrádi Ernő a lövésekre jött le Iá­jából és nyitott kaput, mert Móricz már tor a kerítésen át menekült és társa, akin Tivadar szakaszvezeíő, kiről szer­számunkban irtuk, hogy Budapesten leiben meghalt, vérében feküdt az ud­­on. Praktikus ajándék évjegyeit karácsonyra és újévre már mosS rendelje meg, mert ehhez való kartont csak addig adhatunk, mig a kevés készletünk tart. estvidéki Nyomda Vácon Váci Jótartó gazdák stb. szerződéses kovács és bognár iparosokat azon­nali belépésre keresnek Cim a kiadóhivatalban. Jajkiáltás Oroszországból. (Gergely József levele.) Károlyi Mihályné mondotta egy olasz új­ságírónak, hogy még több, mint három­­százezer hadifoglyunk sinlődik Oroszor­szágban és Szibériában! Nagyon sokan hiányoznak még itthon és rettenetes sor­suk lehet a cseh—szlovák csapatok fel­ügyelete alatt. A teljes orosz felfordulást festi az alábbi levél, melyet Preszly Elemér kapott Ger­gely József közjegyzősegédlől, ki tudva­levőleg Przemysl ostrománál került fog­ságba. A^íagyar véreinkkel most kezdenek törődni, a népkormány már missziót is küldött hozzájuk, de oly messze vannak, oly nyomorúságos a vasúti közlekedés, hogy még esztendőbe is telhet, mig meg­menthetik szegény katonáinkat. Gergely Józsefnek sok jóbarátja, sok ismerőse van szülővárosába, levele olva­sása közben szálljon feléje a baráti, ro­koni kívánság: mielőbb szabadúljanak és térjenek haza szeretteik körébe hős ma­gyarjaink, kikre annyi szenvedést szabott a sors! Az érdekes levél, mely teljes nyíltsággal szó! a rettenetes helyzetről, igy szól: Taskend, 1918. VJ. 26. Kedves Elemér! A németek érdekében működő svéd bi­zottságnak egy tagja beutazik Orosz­országba s igy reményem van, hogy ezen levél kezedbe jut. Sokat és különfélét sze­retnék írni, de nem lehet egyrészt, mert megírni nem lehet, másrészt mert nem tudok írni, nem tudok gondolkozni. Rövid leszek. A béke állítólag március óta meg van kötve s mivelünk egyáltalán semmi nem történt s nincs is kilátás vagy remény, hogy közel jövőben valami történjék. Tel­jesen magunkra vagyunk hagyva, velünk senki nem törődik. Amig a germánok ér­dekében 10 —12 tagbói álló bizottság dol­gozik, a mi érdekünkben egy dán kapitány van itt, a ki hat hónap óta van itt és csak az élelmezés feljavításáról gondoskodik. A germánoktól már két transport el is ment három hete, ellenben mi rólunk szó sin­csen. Képzelheted embereink hangulatát és patriotizmusát. Állapotunkról legjobb volna semmit se Írni, de ha ismeritek odahaza az orosz állapotokat, — amit hiszek, — következtethetlek a mienkre. Az orosz parancsnokság megszűnt, az oroszok nem adnak semmit, hiszen nekik sincsen, az egész vezetés, élelmezés a mi kezünkben van. A polk ügyeit egy bi­zottság intézi, melynek én is tagja vagyok, természetesen minden nehezen megy. Az embereknél fegyelemről nem is szabad beszélni, „nincs enni, nincs parancs“, mondják ok. Természetesen keresnek az emberek és ezzel élelmezik magukat. A drágaság óriási, hogy némi fogalmatok legyen, informálásképpen közlöm: 1 font (40 deka) fekete kenyér zabbal keverve öl rubel, egy főni cukor 14—16 rubel, (te­­háí egy kiló 40 forint) egy font iiszí hat rubel, egy font rizsa 7.50 rubel, krumpli két rubel, olaj négy rubel, egy font para­dicsom kilenc rubel, egy drb uborka nyolc rubel, egy font vöröshagyma L40 rubel, marhahús 3—4 rubel. Ha az ember nem akar éhen halni, szükséges havonkint 300 rubel. Az iparosainknak soha ilyen dolguk nem volt és nem is lesz. A mig egy borbély legény havi fizetése csak 6—800 rubel, addig egy ügyes suszter, vagy szabó havonkint 1000—1500, sőt 2000 rubelt is jrmgkeres. Természetesen ezek kevesen vannak és most urak, a városban laknak becses nejeikkel és esetleg gyermekeikkel együtt, de legnagyobb rész a polban él, ezekről majd egyszer, LJán otthon beszé­lek, ezek szenvednek. A férgeknek és poloskáknak milliói teszik ezeket az em­bereket tönkre. Nappal 65° hőség, éjjel téli ruhába öltözve, kint alvás az udvaron. Naponkint, sőt óránkinf viszik hordágyon a kórházba a betegekei, a kolera ugyan nem pusztít, de annál inkább a malária és a tífusznak különféle fajtája. Én, eltekintve attól, hogy krónikus maláriám van, egész­séges vagyok. Kedves Elemérem! Látogas­sátok meg szegény jó anyámat, nyugtas­sátok meg, nagyon szeretném őt még egy­szer, egy hétig, egy napig, egy óráig látni s azután jöjjön, a minek jönni kell. A nagy­ságos asszonynak jelentsed kézcsókomat, a gyerekeket és Téged ölel öreg barátod Jóska. U. í. Bocsáss meg az írásomért, de tönkre vagyok menve. A Kobrak-cipőgyárat ismét illembe helyezik 1 Az a hír járja a városban, hogy a Kob­rakot a győri Bőrdíszműipar r. í. Zol 1- schann és Frankenstein vette át s már feláilittatía az uj gépeket. Most ezeket ki­próbálják, hogy megállapíthassák, vájjon a rokkantak tudnak-e rajtuk dolgozni. A próba eredményétől függ a gyár üzembe­helyezésének időpontja. Az érdekes hírről megkérdeztük Gáli József rokkaniiskolai igazgató urat, a ki a következőket jelentette ki: — A rokkantiskola már régen akarta a Kobrák itt hagyott gépeit felállítani, de bi­zony mi itt, az épületben a legrosszabb, főbb alkotórészeitől megfoszlott gépeket találtuk, a mikkel boldogulni nem tudtunk. Most végre a kereskedelmi miniszter egy Győrben feloszlott cipőgyárból öl gépet utalt ki részünkre és szereínők ezeket üzembe helyezni, de még csak olt tartunk, hogy minden módozatot megpróbálunk, hogyan lehetne a gépeket Győrből Vácra szállítani. A régi Kobrák marad továbbra is hadigondozó hivatal vezetése alatt, a rokkant katonák részére legalább is addig, mig a népjóléti minisztérium, melynek most felügyelete alá kerültünk, másképen nem intézkedik. Ciroksöprő bármily mennyiség kapható négy koronától feljebb jHIRSCHFELD HENRIK első váci ciroksöprőgyár -Gróf Csáky Károly-oat 38« Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közön­ség becses tudomására hozni, hogy elektrotechnikai vállalatomat ismét megkezdem s elvállalok viliamos­­viSágitás, motorok, erőátvitel, vala­mint villamos csengők és házi tele­fonok szerelését és javítását a legszoli­dabb árban. A n. é. közönség szives pártfogását kéri Gyulai József Vác, Árpád-utca 41. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom