Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)
1918-12-04 / 52. szám
MarminckettediK évfolyam 52. szára. Vác, 1918 december 4. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak ; helyben egy évre 16 K, felévre 8 K, negyedévre 4 K. Vidéken: egy évre ?8 K, félévre 9 K. Egyes szám ára 30 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdorios. Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út i. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora két korona. Telefon-szám 17. Földosztásra jelentkezni ! Ki kaphat földet? — Aki most nem dolgozik, azt a földosztásból kirekesztik. — Aki lop, rombol, csal, nem juthat földhöz — Akinek öt holdon felül van földje, nem jut a listába. — iparos nem kaphat földet. Búza Barna földmivelésügyi miniszter rendeletét a földosztásról minden hatóság megkapta e hét elején, megérkezett Vác városához és a váci főszolgabirósághoz is. Az uj korszak legfontosabb rendelkezését kötelességünk bő kivonatban itt ismertetni: A haza soha lenem róható hálával tartozik — mondja a miniszter — azoknak a fiainak, kik minden érdekünk ellenére reánk szakadó vérözönben helyüket megálltak becsülettel és e zivataros napokban sem bontják meg a rendel. Ezekről a nemzeti kormány gondoskodni kíván és akarja, hogy megfelelő mérsékelt és hoszszabb idő alait törleszthető vételár ellenében földet kapjanak. Ehhez azonban csali törvényes utón juthatnak hozzá! Először majd a képviselőház hozza meg a törvényt a földosztásról. Addig is a népkormánynak tisztán kell látnia azt a feladatot. melyre vállalkozott. A miniszter tájékoztatására tehát a legközelebbi napokban össze kell Írni azokat a földműveseket, akik voltak, vagy ma is katonák, akiktől várható, hogy a földel meg is mű vélik. Nem szabad az összeírásba felvennitehát földet nem kapnak azok, akik raboltak, fosztogattak a forradalom első napjaiban, vagy ma nem dolgoznak, valamint a katonaszökevények. Csakis olyanokat lehet összeírni a földosztásra, akiknek nincs több öt holdnál. Ha azonban két fiúgyermeke van, az össze írásba fel kel! venni. Akik még hadifogságban vannak, vagy még nem érkeztek haza azoktól hozzátartozóiknak néni kell jelentkezni, inert a hatóság hivatalból köteles nevüket a névsorba felvenni. Vác városában a földhöz jutóknak összeírását úgy tervezik, hogy még e héten, csütörtökön a városi képviselőtestület gyűlést tart s itt a város polgárságából három bizottságot az alsó. közép és feisőváros részére neveznek ki, amelyekben feles számban földművesek lesznek. Ezek fogják jövő héttől kezdve, amikor majd kihirdetik a jelentkezést, összeírni, hogy ki akar földet. Az alispán is irt már a városnak és külön hangoztatja, hogy rendzavarok és munkakerülők ne is számítsanak arra, hogy földet kapnak. A váci magántiszivise!§k egyesülete. A váci magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak is megalakították vasárnap. helyi érdekképviseletüket. A gyűlésen az érdekeltek nagy számban jelentek meg, kik előtt Klein Károly kerületi munkáspénztári igazgató fejtegette a szervezkedés szükségét. Elnökké Jeszenszky Imrét, pénztárosokká Szabados Aurélt és Klein Károlyt, jegyzővé Rozner Ármint választották meg. A csoport minden héten csütörtökön este tartja gyűlését a káptalani sorházban. A iánchid átépiföje meghalt. A város régi társadalmában általános részvétet kelt az a szomorú hir, hogy Rappensberger József mérnök munkás élete 98 ik évében kiszenvedetf. A váci püspöki uradalom mérnökének volt a fia, ki iskoláit mindig kitüntetésekkel végezte. A váci főgimnázium után budapesti Józsefműegyetemen mérnöki oklevelet szerzett és nemsokára Amerikába ment, ahol egymásután építette a nagy hidakat. AAint hídépítő mérnök világ hi rre tett szert, haza is megjött a hire és Zsigmondy Jenő vállalkozó hazahívta a Iánchid átépítésére. Rappensbergernek tetszett a megbízatás és az összes munkálatok az ő vezetése alatt folytak le. A lánchíd átépítése után ismét Amerikába készült, de a háború itthon marasztotía, Most jön a híradás Budapestről, hogy a kiváló mérnök, rövid szenvedés után meghalt. Holttestét szülőföldjére, Vácra szállították s itt fogják örök nyugalomra tenni ma délután fél 3 órakor a Hétkápolnából. ük asidas lESsidiiiéjS. A világtól, forgalomtól eldugott Zsidó községben a nép fellázadt a napokban és jegyzőjük ellen fenyegető magatartást tanúsítottak. ’A lázongás oka az volt, hogy még a múlt évben a zsidaiak gabonáját elrekvirálták, de a pénzt még nem kapták meg s ezt a jegyzőjük terhére rótták. A veszedelem hírére Baintner főhadnagy vezetése alatt egy század nemzetőr ment ki két géppuskával Zsidóra, ahol nemsokára megjelent Holló Béla tb. főszolgabíró és a népet megnyugtatta.. Miután a nemzetőröknek más dolguk nem akadt, mint minden este a fonóba eljárni, visszatértek Vácra a kirándulásról. Ez a zsidai zendülés rövid története. Halálozások, Szilády Kálmán élete 47 ik évében hoszj szú szenvedés után Rádon meghalt. Halálát édes anyja és három testvére gyászolja. Viléz István ifjú élete 31-ik évében Nógrádverőcén spanyolkórban kiszenvedett. Nagy családját és rokonságát boriíotla mé'y gyászba. Lázár Ferenc élete 59-ik évében meghalt Vácon, temetése ma délután lesz a középvárosi temetőben. Ivánka Pál felszólítása községei népéhez. Ivánka főszolgabíró lelkes és sok jóindulattal teli felszólitást intézett járása népéhez, hogy a rendet, békét teremtsék meg falujukban. A közérdekű felhívásból a következőket közöljük: A magyar népkormány erős elhatározással, szívós kitartással, a haza és népe iránt való jóakarattal dolgozik az ország és népe érdekében. A sürgősség szükségesség és megtesz mindent, hogy az ország demokratikus függetlenségét külső és belső ellenségek ellen megvédelmezze, a megzavart belső rendet helyreállítsa, a lakosság személyi és vagyoni biztonságát biztosítsa, a törvényes szervnek, — a kormányhatóságtól egészen a községi elöljáróságokig — minden közigazgatási hatósági közalkalmazottnak törvényes működését, közhasznú munkálkodását bizlositsa és ezzel a megzavart községi, járási, megyei és állami közéleli munkálkodást helyre állítsa; azokat a kik támaszukat, kenyérkeresőjüket vesztenék a háborúban, emberileg lehető'módon segítse, a kik megérdemlik: azokat földhöz juttassa, népjóléti intézményeket létesitsen. Egyszóval mindent meglett és meg fog tenni, hogy ennek a sok száz éven át leigázoü, kizsarolt országnak minden munkás jó polgára megelégedett, boldog legyen; itthon tisztességesen megélhessen. "Hogy azonban a népkormány minden jóakaratát és jószándékát meg tudja valósítani, ahhoz szüksége van eszközökre és a sok millió jóérzésű jószándékü lakosság támogatására. Ezért teljesben) kell a kormány rendeletéit, alkalmazkodni kel! a kormány és törvényes szerveinek törvényes rendelkezéseihez és felhívásaihoz, minden községben meyjfkell védeni a közrendet és azokat, a kik a község szolgálatában állanak, Nyugalom és rend nélkül még egy gyárban, műhelyben, gazdaságban, sőt a legkisebb háztartásban sem lehet boldogulni. Addig pedig, míg az országban nem lesz rend, mig minden munkabíró, jóakaraíú ember nem lát a maga dolgához és mig ezek együttvéve nem védik meg magukat és egymást a rendzavarok ellen: a háborútól megzavart állami élet nem lesz egészséges. Felfordult, zűrzavaros állapotokban vészit a vagyonos, de szenved a vagyontalan is mert nincs — s mig a rend helyre nem áll — -nem lesz elegendő ennivaló, ruha, íüzelő, lakás és semmi a mi a megélhetéshez, gazdálkodáshoz, iparhoz kereskedéshez és hivatalos működéshez szükséges. Beáll a teljes zűrzavar. Ezt pedig józan jóakaratéi ember nem kívánja; csak az kívánhatja, a ki azt hiszi, hogy a zűrzavarban könynyebben boldogulhat.
