Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 2-57. szám)

1918-12-04 / 52. szám

2 VÁCI HÍRLAP ilyenek is vannak; de hála Istennek csak kevesen vannak azok, a kik arra töreked­nek, hogy minél később álljon helyre a rend, hogy ők minél lovább halászhassa­nak a zavarosban. Az emberek milliói becsületes munkával akarják keresni kenye­rüket, fentaríani családjukat, biztosítani boldogulásukat. Ezekhez fordulok. Ha tehetném, élőszóval, személyesen beszélnék minden váci járási jóemberrel, de az lehetetlen. A kormányos, viharban és veszedelmes időben nem hagyhatja el a kormány kerekét. Engem is, a háború és a forradalom ideje alatt, valamint ezen nagy átalakulással járó forrongás idejében jobban lekötnek a dolgok hivatalomhoz, mini a béke időben (21 község és 70000 ember közigazgatási igényeinek kielégítése sok dolgot ad) Így tehát Írásban kérem járásom lakosságát arra, hogy a községek felnőtt, tapasztalt, higgadt, komoly lakosai hallgassanak a kormány és a hatóságok felhívásaira : fogjanak össze, tegyenek meg minden jó intézkedést, hogy a megzavart törvényes rend minél előbb helyre álljon ; j hogy a képviselőtestületek, elöljárók és : jegyzők zavartalanul dolgozhassanak a lakosság jóvoltáért; mert ha nem dolgoz­hatnak, nem végezhetik az adókivetést, be­szedést, nem Írhatják össze a földműves katonákat, a segélyeseket, nem végezhetik el azt a sok sok munkát, a mi rájuk vár: kárát látja az egész község apraja-nagyja, gazdag és szegény, úr, földműves és mun­kás, mert senki sem kapja meg törvényes utón azt, a mire szüksége van. A meglévő élelmek és egyéb szükségleteket ugyan akárki szét íudja osztani, de mi lesz akkor a mikor már a meglevő készletek elfogy­tak és ha addig nem áll helyre a rend? Erre még gondolni sem jó. Dologra fe>! Siessünk megelőzni azt a nagy bajt, a mi bekövetkezne akkor, ha elfogyna minden, mielőtt az országban a törvényes rend helyreállana. Fogjunk össze a rendzavarok ellen; szervezkedjenek mindazok, a kik a rendel fenn akarják tartani; zavarják ki a maguk köréből a rendzavarokat és ha másképpen nem lehet azokat megfékezni, jelentsék fe! őket. A nemzetőrök, polgárőrök és minden községi lakos legjobb szolgálatot lesz magának, ha szorgalmasan végzi a maga dolgát, vigyáz a községben a rendre és összefogva megvédik a falut és a törvényes vezetőket a zaklatások, fenyegetések', rend­zavarások ellen. A vasutas ezred uj parancsnoka. A hadügyminisztérium az egyetlen magyar vasutas pótzászlóaljat ezreddé kívánja fej­leszteni, ennélfogva a régi 2. cs. és kir. vasutezred, melynek székhelye Vác, érte­sülésünk szerint legközelebb a magyar vasúti ezred elnevezést kapja A hadügy­miniszter az uj magyar ezred parancsnokát Putz ezredes személyében már ki is nevezte a ki a bécsi hadügyminisztériumban a vas­utas ezredek előadója s különben is a váci ezred élére volt kiszemelve. Ugyanekkor a hadügyminiszter Preszly Lajos gazdá- szati főhadnagyot, a budapesti őrzászlóalj gazdasági hivatali főnökét hasonló minő­ségben a váci ezredhez helyezte át. Az uj ezredparancsnok már ál is vette a vasúti ezrad parancsnokságát Illés őrnagy, ki a váci nemzetőrség parancsnoka, továbbra is a magyar vasutezred szolgálatában marad. A váci ás'vizsgáló-bizotfsáy figyelmébe* A váci mészárosok leszállították a hús árát 16 koronára. A borjúhús kilóját 28 koronáért mérik. Budapesten van 10 és 12 koronás hús. Mőst érkeztek az esztergomi újságok, itt a hirdetésekben olvassuk, hogy az esztergomi mészárosok hirdetés útján ajánlják 14 és 12 koronás „elsőrangú“ marhahúsukat. Ipolysági lapokban pedig azt olvassuk, hogy ott az árvizsgáló bizott­ság 12 és 14 koronában állapitotta meg a hús árát. S^egalakuSt a közaSücalmszotfak bizaüanitestülefe. Vasárnap alakították meg a váci közal­kalmazottak bizalmi testületét, melynek élére Szabó Károly járásbirósági hivatal­nokot, pénztárossá Györgyffy Ákost, jegy­zővé Ki ss Ernőt választották meg. A gyű­lés sokat foglalkozott a tisztviselők be­szerzési csoportjával, melynek átszerve­zését kívánják. Az ifjúságot munkába látjuk. Szombaton este a Kaszinóban a sport- barátok nagy társasága jött össze, amely, nek soraiban sok volt a fiatal ember, a ! harctérről visszatért katona. A megbeszé­lés tárgya az volt, hogyan lehet majd a régi jóhirű sportegysünket újra életre kelteni? Több terv merült fel, egyelőre a sportegyesület által kezelt korcsolyapálya sorsát rendezték el. A városligeti tó tele van náddal, a vizei a tóból kiengedték, tisztítani kell, hogy a korcsolyasportnak h lye legyen. Igen, de munkáskéz sehol sem lopható! A lelkes fiatalság elhatá­rozta, hogy maga kezd munkához, kivágja a nádat, a vizet ismét rávezeti a tóra és ha lesz jég, megnyitják a korcsolyapályát, melyet még söpörni is fogják, ha más munkaerő nem akad. Örvendenünk kell, hogy ifjúságunk példával jár elő és a sok léhütőnek beigazolja, hogy semmiféle munka nem szégyen, de éppen kötelesség! A Csanki-árvák. A háború elején elment katonának. A milyen becsületes, munkás városi alkal­mazott volt, olyan hűséggel teljesítette ka­tonai szolgálatát Csanki Sándor. Két év előtt hazajött, akkor eltemette a feleségét. Hét árva siratta az anyát, hét árva siratta a kenyérkereső apát, a ki az őt jellemző kötelességérzéssel ment vissza a harc­térre. Vége lett a rettenetes pusztításnak, Csanki Sándor haza jött és ágynak fe­küdt. Mélységes tragédia, hogy a hét árva most lett igazán árva; elvesztették édes apjukat. Ha nem lelt'volna oly feltétlenül tisztességes, becsületes ember Csanki Sándor, a mini az volt, akkor sem hagyta volna el társadalmunk hét árváját. Leg­szebb emberi könyörülelet a nemzetőrség munkásszázada rögtön tanúsította : ötszáz- helven koronát gyűjtöttek maguk között és elhozták hozzám, a Csanki-árvák ré­szére. Itt a nyilvánosság előtt hálásan kö­szönöm meg nemes érzésüket, jóságukat. Sáfár Béla. A tyúkokat és libákat lopják. A rendőrségen bejelentették, hogy Er- linger Sándortól liz tyúkot loplak, azon az éjszakán Spiegl Vilmosáétól öt hízott libát vittek el a tolvajok. Nyiittér. Kik fisették a Nemzeti Tanács adóját? A Nemzeti Tanács kivetette az adót a város polgárságára, hogy béke és rend legyen, a város képviselőtestülete pedig kimondotta, hogy ezt a pótadó ha nem fi­zetnék, közadók módjára fogja behajtatni. A lakosság látja a rendet s mindinkább megbarátkozik a fizetéssel. Az elmúlt hé­ten a következők fizették meg adójukat; Abelesz Béla 200, Abelesz Salamon 20, Abelesz Sándor 150, Acsay Márton 160, Acsay Péter örök. 100, Aczél Ferenc 20, Adler Gyula 20, özv. Almássy Jánosné 100, Aszódi Sándor 20, Babinszky Ferenc 20, Becsa István 30, Báder János 300, özv. Balázs Jánosné 15, Bános József 10, Banyák György 40, Belicza Ida fOO, özv. Berger Mórné 20, Bese András 10, Beskiba Mihály 14, Biel József 2000, Blaha Mihály 15, dr. Blauner Miksa 100, Blumenfeld Márk 15, Bogány.i Gyula 40, özv Bónis Eleimé 24, Borovi Gottfrid 40, Borossi János Jenő 21, Branda József 10, özv, Bubencsok Istvánné 10, Buchinger Samu 26, Chewra Chadisa 100, özv. Cseiey Jánosné 100, Csepregi István 20, Csernák Ferenc 19, özv. Csernák Mártonné 12, Cserny József 250, Csuka János 100, Czibor And­rás 12, Czikk Hermann 200, Demmel Fe­renc 12, Demmel János 20, Bercsényi De­zső 300, Drajkó János 50, özv. Dudás Jó- zsefné 22, özv. Együd K. Pálné 200, özv. Erdélyi Ágostonná 25, Szt. Ferencrend 150 Fleischmann E. Miksa 300, Hidassi Ferenc 1000, Hl alley Lajos 30, Izr. orth. hitközség 500, őzv. Járiga Istvánná 200, özv Kalácska Józsefné 30, Kereskedő ifjak eqylete 50, id. Kiss sz. András 50, Korber Rozália 100, Kolozsváry Mihály 500, Kulcsár Gi­zella 50, özv. Korpás Pálné ,10, Kosdi János 70, Kovács Ferencné 15, Ko­vács János 40, Kozma Irén 30, özv. Kört- vélyesi L.-né 50, dr. Krakker Kálmán 200, Krakker Mihály 100, özv. Králik Istvánné 10, Kubinyi Géza 500, özv. Láng Sándorné 20, Ledermayer Ferenc 40, özv. Leyer Alá- tyásné 25, Lopos János 100, Lővinqer Ig­nác 100, Lővinger Mór 200, Ladányi Gy. 30, dr. Magas Árpád 200, özv. Maricsek Alajosné 22, Maricsek Dezső 17, Martin- kovics István 27, Menczyk Gyula 30, özv köszönetnyilvánítás. Mindazon jó barátainknak és isme- I rőseinknek, kik drága halottunk, Fekete I Józsefné, szül. Bokor Ilona temetésén I részt venni és ezáltal fájdalmunkat eny- I Inteni szívesek voltak, fogadják ez I úton hálás, meleg köszönetünket. a Vácon, 1918 december 2. Fekete József és a Bokor család. KöszönetnyiSvánitás. Szeretett Kornélia leányunk végső íisztességadásán megjelent jóbarátok és ismerősök seregének itt fejezzük ki őszinte hálánkat és köszönetünket, hogy szivünk nagy fájdalmát részvé­tükkel enyhíteni óhajtották. Vácon, 1918 december 2. Gurszky Rezső és családja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom