Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)
1918-10-06 / 41. szám
f*arininchettediH éTíolY«*« 41. szám. Vác, 1918 október 6. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak; helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 30 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdotios: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nvilttér so’-a két korona. Telefon-szám 17. Vílágbéke és független Magyarország A világháború négy évi véres borzalmai után drámai erővel közeleg a vége felé. Ugylátszik az emberiség öntudalra ébred, a vérengzési mindenki megelégelle, sóvárogva szon.juhozzuk a békéi. Örömünk még sem lehel leljes, meri sorsdöntő időkben, amikor Európa uj térképéi csinálják, nemzetünk válságba jutóit. Ma már mindenki tisztán látja, hogy egyetlen kivezető út a perszonális unió, a független Magyar állam. Amikor Ausztria népei különböző országokra készülnek szétszakadozni és ezek az önállásokra törekvő népekMagyarország ezeréves testéből akarnak jelenlékeny területekei kihasítani, amikor az osztrák népek Magyarország rovására akarnak az ántánttal békét kötni, akkor nemzeti létünk védelmét nem bízhatjuk senki másra, csali sajál magunkra, akkor követelnünk kell, bogy a meginduló béketárgyalásokon Magyarország mint önálló állam jelenjék meg, mint önálló állam a saját magyar küldötteivel védelmezze ezeréves letét, történelmi jogait. A közöny, a könnyelműség, most boszulja meg magát. Hagytuk, tűrtük, hogy az egész világ úgy állítja oda a magyarságot, mint a nemzetiségek elnyomóját, jóllehet, tudjuk mindannyian, hogy nincs még egy ország, ahol a nemzetiségek annyi joggal bírjanak, oly jói éljenek, mint Magyarországon. Közönynyel tűrtük, hogy a csehek elhitessék a világgal, hogy nekik jogcímük van a magyarországi tót nép lakta területekhez, jóllehet, sem történelmi jog, sem a földrajzi fekvés, sem gazdasági érdekek, sem etnográfiai kapcsok nem indokolják ezt a vakmerő követelést, mert ellenkezőleg egy ezerévnek minden öröme és bánata, vére és könnye, a magyar állam területén élő lótságot Magyarországhoz fűzi. Közönynyei tűrtük a délszláv kérdés el- I mérgesedését, jóllehet minden magyar em- ! bér régen tisztában volt azzal, hogy ne- { künk Boszniára, Herczegovinára szüksé- ! günk nincs, mert a magyar állam területét ! hódítás címén növelni nem szándékozunk. Tűrtük, hogy a magyarságot is az imperialista politika exponenseként állítsák a világ elé, jóllehet csak nemzeti létünk védelme vitt minket a világháborúba. Gyűlöl minket mindenki, jóllehet soha nem törtünk más népek életére, területére, jólétére. Félre lehat az eddigi közönnyel, nemtörődömséggel. Vonjuk le a tanulságokat. Most még nem késő. Tűzzük ki az önálló Magyarország liszla lobogóját. Azzal az Ausztriával mely az egész háború alalt a magyar csapatokat állította mindenhol elsősorban, mely óriási véráldozatunkért elis- j mérést sohasem adott, mely olcsó áron j elvibe terményeinket, ezerszeres áron adta | oda iparcikkeit, azzal az Ausztriával közösségben tovább nem maradhatunk. Nem köthet bennünket más össze egyedül j az uralkodó liszíeii személye. Mi hűséggel, j becsülettel, megálltunk a (örvényes alapon, kitartottunk a szövetség mellett. De a mikor azt látjuk, hogy Ausztriának minden nemzetisége a szemünk láttára tagadja meg a hatvanhetes kiegyezést, a mikor azt latjuk, hogy nemzeti létünk van j veszedelemben, akkor nem nézhetjük az ; eseményeket összetett kezekkel, élelösztönünk köveieiőley parancsolja, hogy a mielőbbi béke és az önálló Magyarország melleti szavunkat Kiemeljük. Hisszük és reméljük, hogy minden magyar emoeráterzi ennek az álláspontnak igazságát A féligazságok korszaka letűnt. Hisszük es reméljük, hogy minden magyar ember kiveszi részét a most meginduló nagy munkából, mert ez nem egyes partok programmja többé, hanem az egész magyarság evangéliuma. Királyi kitüntetés. A király Strössner Ödön főtörzsorvosnak, a losonci kórház parancsnokának eredményes szolgálatainak újabb elismeréséül a Signum Laudist adományozta. A függetlenségi kör végleges megalakulása. A függetlenségi eszmékért harcolók egy lelkes csapata jött össze folyó évi szeptember 28-án este a Korona vendéglő kü- I lön termében, hogy a váci választókerület függetlenségi párt körének végleges megalakulásának kérdésében határozzon. Az értekezletet Sáfár Béla a tőle már meg- i szokott hazafias érzelmű beszéddel nyitotta meg s a tömörülés különös szükségességéi hangoztatta ebben a nagy időkben, melyben nemcsak a külellenséqgel kell megküzdeni a magyarnak, hanem a nemzet testére éhes cseh és román szomszéddal szemben is. Az alapszabályok elfogadása után dr. Preszly Elemér országgyűlési képviselő ismertette hatalmas beszédben a bolgárok kiválásával teremtő- j dőlt uj pofi ti Icai helyzetet s Burián külügyminiszter ismert békeajánlafa következtében várható politikai fordulatot. A hatalmas, tartalmilag is rendkívüli érdekes beszéd méiy benyomást tett a hallgatókra s mindenkiben megérlelte a gondolalol, hogy áldozatok árán is békét kell kötnünk ellenségeinkkel, hogy erőnket lömörithessük hazánk területi épségéért vívandó j nagy harcunkban. Házasság. Krakker Béla m. kir. honvéd főhadnagy folyó he 8-án, kedden déli 12 órakor esküszik örök hűséget a székesegyházban Gyulay Sárika úrleánynak. Schmidt Ferenc halála. A városházára felhúzott gyász zászló Schmidt Ferenc városi képviselő halálát jelenti. Vele egy régi, kihalóban levő típus jellegzetes alauja tűnik el a közéletből. Mint egyszerű iparos vezető szerepre küzdötte fel magát és évtizedeken át tettekkel tényező volt városi és képviselő választási mozgalmakban, amelyekért áldozni is tudott. Iparosaink közt hangadó szerepet töltött be, szavát egykor messzé meghallották s nem egy képviselő}időit boldog volt, hogy vele kezet szoríthatott. A szíjgyártó mesterséget régebben felhagyta, gazdálkodóit, de iparos társaival mindvégig összetartod s ők úgy becsülték meg, hogy a „társulat“-ban mindvégig elnöküknek tisztelték. Pedig már az utolsó esztendőkben igen csendes volt, csak árnyéiul a régi, hangos Schmidt Francinak, ahogy mindenki nevezte. Temetése általános részvét mellett e hó 3-án ment végbe. Özvegye, Bezdek Verona, leánya Miokovich Aníalné gyászolják. Uj igazgató a hadtgondozó népiroda élén. TeSzák Gyula halálával árván maradt hadigondozó népiroda élére az Országos Hadigondozó hivatal elnöke dr. Preszly Elemér kormánybiztos előterjesztésére kővári Móricz Lajos nyug. máv. felügyelőt nevezte ki. A hadigondozó népiroda vezetőjében a hozza fordulók nemesen gondolkozó, meleg szivű férfiút fognak találni. Bezárták az iskolákat. Az országosan dühöngő spanyol nátha városunkban is oly nagy mértékben terjed felnőttek és gyjrrnekek között, hogy a tovább terjedés megyátlása céljából kénytelen volt a városi tiszti főorvos a polgármesternek az összes iskolák bezárása iránt előterjesztést tenni. A polgármester ez előterjesztés alapján az összes iskolákban bizonytalan időre beszüntette az előadásokat. A spanyol nátha városunkban ezideig enyhe lefolyású, bár voltak halállal végződő súlyosabb esetek is. Három korona harminc fillér egy kilő cukor. A hivatalos lap kormányrendeletet közöl a cukor forgalmi árának felemeléséről. A rendelet szerint egy métermázsa cukor az eddigi 212 korona helyett 292 koronába fog kerülni. A Kormány fenlartja magának a jogol, hogy a 78 korona áremelésből métermázsánkiní 2> koronát az államkincstár részére biztosítson. A rendelet szerint a nagykereskedő az alapárakhoz az eddigi 4 korona helyett száz kilogrammonkiní 6 koronát, a kiskereskedők pedig kilogrammonkint az eddigi 12 fillér helyett 20 fillért adhatnak hozzá, úgy, hogy a cukor kiskereskedői ára kilogrammonkint 240 korona helyett körülbelül 3 30 korona lesz. A rendelet október elsején már éleibe lépett.
