Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)
1918-09-22 / 39. szám
rtarmtnchettediK évfolTann 39. szám. Vác, 1918 szeptember 22. VÁCI HÍRLAP PolitiRai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 30 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Kóroly-út 4. sz, (iparudvar.) Nvilttér sora két korona. Telefon-szám 17. A rendőrség államosítása. A városi rendőrség reformjának szükségessége a közludalban van, sőt annak szükségességét a törvényhozás is elismete akkor, midőn az 1917. XLVIII. í. cikkben kötelességévé tette a belügyminiszternek, hogy a törvény életbeléptetésétől számítolt két éven belül a rendőrség országos szervezéséről törvényjavaslatot terjesszen elő. Ez a törvényjavaslat a m. kir. állami rendőrség szervezése címén a törvényhozás elé terjesztetett. Sürgőssé tette a javaslat beterjesztését az a nem vitatható körülmény, hogy a háború nemcsak gazdasági téren idézeti elő óriási s ezelőtt nem remélt eltolódást, hanem a személy és vagyonbiztonság s általában a közer kölcsök terén is olyan züllés tapasztalható, a melyet az eddigi rendőrségi szervezettel nem lehet kellőképen sem megakadályozni, sem visszaterelni, különösen akkor, midőn az Oroszországból egyre teijedő felforgató elemek veszedelme előtt állunk. Bennünket a rendőrség államosítása két szempontból érdekel. Először, mert rendőrségünk s ezzel közbiztonsági állapotunk is jobb lesz. A város vezető köreiben a rendőrséggel szemben a jóindulat minden időben megvolt, azt fejleszteni, tökéletesíteni mindig iparkodtak s e tekintetben az anyagi áldozatoktól sem riadtak vissza, ámde a jóakarat hiábavalónak bizonyult egyrészt a rendőrség vezetőjének személyében rejlő ok mialt, másrészt a rendőrlegénység tanulatlansága miatt. A vezető a rendőrlegénységet szedett-vetett népnek tartotta s e tudatában nem igyekezett őket hivatásukra nevelni, leendőikre kioktatni, megértéssel őket kötelességeik buzgó, odaadó teljesítésére buzdítani, hanem ellenkezőleg oly bánásmódban részesitelte ókéi, hogy a rendőri pályától azokat is elidegenítette, a kikben egyébként megvolt az akarat, a tudni vágyás s a kik hivatást is éreztek magukban a rendőri pályára. A rendőrlegénység maga a legtöbb esetben olyan egyénekből rekrutálódotí, a kiknek éppen akkor jobb foglalkozásuk nem volt s mihelyt jobb foglalkozási, jobb kereseti alkalmai talállak, el is távoztak a rendőrségtől. Hiba volt az is, hogy a ma felöltöztetett rendőr egy óra múlva kint posztolt a nélkül, hogy halvány sejtelme is lenne kötelességeiről, de mivel hatalmat adott nehi az egyenruha, a hatalommal éltek is s tudatlanságuk folytán rendszerint ők maguk ütköztek bele a törvényes rendbe. Az államosítás e visszásságokat minden esetre meg fogja szüntetni. Második előnyös oldala az államosításnak anyagi. A város 1917. évi költségvetése szerint a rendőrség kiadásai 57000 koronára rúgnak. Ez az összeg azonban a valóságban 21626 koronával emelkedik s igy a rendőrség tényleges kiadása a 78000 koronát meghaladja. Miután a m. kir. állami rendőrség költségeit az államkincstár viseli, a városi rendőrség kiadásai a városi költségvetés javára megszűnnek. A javaslat a városunk anyagi érdekei szempontjából főleg abban kifogásolható, a melyben kötelezi városunkat, hogy azokat a helyiségeket, a melyeket a rendőrség használ, az államkincstárnak ingyenes használatul átengedje. A javaslatnak ez a része, a mig egyrészt nem mér egyenlő mértékűéi a városok közöli, addig gyakorlatilag sok súrlódásnak a magváí rejti magában. Nem igazságos azért, mert pl. az a város, a mely már most is bérhelyiségben helyezi el a rendőrséget, a szerződés átruházásával mentesül, mig az a város, mint a milyenk, a melynek saját épületében működik a renuőrsége, kénytelen volna az épületet, illetve a helyiségeket ingyenes használatra átengedni, ami tetemes anyagi áldozatot jelent. De az anyagi vonatkozástól eltekintve is súlyos megszorítás érné városunkat, mivel a városházának a rendőrség elhelyezésére szolgáló helyiségei örök időkre a rendőrség céljaira köttetnek le, a mi gátolná a várost a városháza felett való szabad rendelkezési jogában, útját állaná a hivatalos helyiségek terjeszkedési lehetőségének s e mellett a két gazda, a két rendelkező fél, vagyis egyrészt a városi hatóság, másrészt a rendőrség intézői között sok viszálykodásnak a rnagvát hintené el. De nem engedhetők át a városházának a rendőrség által használt helyiségei azért sem, mert az államosítás után több olyan ügykörrel bővül a városi adminisztráció, a mit eddig a rendőrség látott el s igy az eddig használt rendőrségi helyiségekre magának a városnak is szüksége lesz. Kormánybiztos a városházán. A hadigondozással egybefüggő közigazgatási ügymenet megvizsgálása céljából dr. Preszly Elemér kormánybiztos az elmúlt hét szerdáján a városházán megjelent titkárja kíséretében s beható vizsgálat után megállapította, hogy a hadigondozási teendők — eltekintve a háború okozta munkatorlódás miatti késedelemtől — megfelelő ügyszeretettel intéztetnek el. Kitüntetés, Mayer András sikelnéma-intézeli tanár, a 85. gyalogezred zászlósa a legutóbbi olasz offenzivakor a Montelló megvívásánál tanúsított hősies magatartásának elismeréséül a kis ezüst vitézségi éremmel lüntettetett ki. Kinevezés. Vörös Imre a kegyek alapítványok könyvelője ez állásától megvált és a Hangya fogyasztási szövetkezet könyvelőjévé neveztetett ki. A közélelmezési miniszter kiküldötte Vácon. A budapeslvidéki közélelmezési kormánybiztosság központi katonai ellenőrző lisztje járt künn e héten városunkban az immár vége felé járó gabonaáívételi eljárások ellenőrzése és a termésfelesleg megállapítása céljából. Vác városára ugyanis a kormánybiztosság 34 vaggon szalmát vetett ki. Nagy megelégedését fejezte ki a központi ellenőrző tiszt, mikor az elszámolások eredményekén! megállapilotla, hogy városunk a lóvéiéit gabonamennyiséget már jóval meghaladólag beszállította a Haditermény részvénytársaságnak. — Ugyanez alkalommal közölte az ellenőrző tiszl, hogy városunkban és a járásban működő közélelmezési miniszteri kiküldöttek közűi Melha Endre váci és Szaiay Gyula rákospalotai polgáriskolai igazgatók kivételével a lobbi miniszteri kiküldöttek megbízását visszavonták. Látogatás a siketnéma intézetben. Nelerda Modest miniszteri tanácsos, a gyógypedagógiai intézetek ügyosztályának főnöke f. hó 18-án varosunkban járt, a mikor is a siketnémák kir. országos intézetét és a siketnémák foglalkoztatóját meglátogatta. Katonai hírek. A király Hörl Antal cs. és kir. tüzérzászlóst, dr. Hörl Péter városi főorvosunk fiát hadnaggyá léptette elő, SchandI Géza huszárőrnagynak és Lubicuszky gróf huszárezredesnek pedig a 3. oszt. katonai keresztet ismételten ajándékozta. A püspök-káptalan szerződés sorsa a város minden lakóját érdekli, ép azért őrömmel értesítjük olvasóinkat, hogy gyorsan halad a végső stádium felé. A városi és vármegyei jóváhagyások megszerzése ulán a kegyelmes püspök sürgető kérésére keresztül ment az összkáptalan és a hercegprímás fórumain és most a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál van, hogy ennek az utján a király legfelsőbb jóváhagyásával mielőbb visszaérkezve, jogerőre emelkedjék és alapja legyen a város jövendő fejlődésének. Testnevelési tanfolyam. A gyermeknevelés rendszere mindinkább bővíti az eszmét; testben és lélekben minél nemesebbé, erőteljesebbé fejleszteni az ifjúságot. Ez eszme hathatósabő keresztülvitele érdekében a nyári szünidőben Budapesten testnevelési tanfolyam tartatott a tanítók részére. E tanfolyamon városunkból egyedül Deutsch Gábor izr. elemi iskolai tanitó vett részt. Uj közigazgatási gyakornok, A vármegye főispánja Kovácsy Márton tb. szolgabirót, Kovácsy Kálmán rákospalolai evangélikus lelkész és országgyűlési képviselő fiát, közigazgatási gyakornoknak a váci főszolgabirósághoz osztotta be.
