Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-01-27 / 5. szám

ttarminchettedih évlolyaru * 5. szám - Vác, 1918 január 27.

VÁCI HÍRLAP

PoIitiKai lap. megjeleniK szerdán és» vasárnap.

( , ‘t

'•■•lófizeiesi arak : helyben egy evre 12 K, felevre 6 K, .egvedevre 3 K. Vidéken : egy évre ’4 K, félévre 7 K.

Felelős szerkesztő és lapuiiaiinmov

urof

Szerkeszt Cs<. k\ t\ a

iseg es kiadói roly-út 4. sz.

ivaiai : (iparudvar.)

figyes s/.arn nta 24 fillér.

bercsényi Dezső.

Nviir

er S 1

t egy koro

ia.

1 eiefon-szaui i7

Néhány szó

a most folyó adótárgyalásoKról.

(Undorító volt hallgatni az egyik váci úrnak hencegését a vonaton, hogyan titkolta el jövedelmét az adókivetö bizottság előtt : Ebből az alkalomból kaptuk ezt az érdekes cikket egyik régen hallgató munkatársunktól.)

Minden luillur állam háztartásának szükségleteit a befizetett adókból fedezi. Szívesen adót senki sem fizet. De mit] más államokban az idők folyamán átment a köztudatba az adófizetés szükségessége, inig más államokban a polgár tudatosan azért fizet adói, hogy ezzel állama fennállását és fennmaradását biztosítsa, addig nálunk Magyarországon az emberek legnagyobb része Itvási közjogi sérelmei lát,abban, ha neki adót kell fizetni.

E jelenségnek megvan a lélektani magyarázata. 1848 elöli a nemes egyáltalán nem fizeted adót, a nem nemes pedig kevés adót fizetett és azt is rendszertelenül. A rendszeres adófizetés kezdete a Bach korszakkal esik egybe. A törvénytelen adót törvénytelen eszközökkel hajtották be nagyapáinkon, kik hazafiasat! cselekedtek, ha a minél kevesebb adók csak a cserepárok hónapos vendégszereplése után fizették. Jött az alkotmányos éra, adót most is kellett fizetni, a nép azonban ennek szükségességéi nem látla be, hanem az elmúlt rossz idők rossz örökségének mirősilede, mely hitében csak erősségéül szolgált az a tény is, hogy a kiegyezéskor az oszlrák államadósság egy részének fizetését is kénytelen,Jkelteilen magunkra vállaltuk. Az osztrák idők visszatérő rossz álmaként kísért az adózás, még ma is népszerűek az élclapok képei, hol az osztrák Mans préssel szorilja ki a magyarból az adóforintokat.

Adót nem fizetni, az adóalapot eltitkolni virtusává vált a magyarnak, az ma. is. Pedig az idők változtak, ezt a változást nekünk is észre kell vennünk s ha régen dicsőség volt adót nem fizetni, ma az egyenesei' bűn. Bűn az állam léte és fennmaradása ellen.

Soha ezeréves fennállásunk óta nem éreztük úgy az államiság eszméjének szükségét, mint napjainkban. Soha az állam annyit nem nyújtott mint manapság, mikor életünket és vagyonúnkat a szó legszorosabb értelmében a végpusztulástól menti meg. * ,

Az állami összetartozandóság eszméjéért a l(özelmuitban polgártársaink százezrei életüket áldozták és az állam fénmara1 dásáért véreznek százezren és százezren ma is.

Mikor ilyen nagy bajban vagyunk, mikor évek óla nehéz élet-halál harcot viv államunk, akkor ettől egy fillér! is elvonni : megbocsáthatatlan vétek.

Különösen azok követnek el bűnt, kik a háborús lypnjunklurák kihasználásával vagyonokat szerezlek, ha ezekből, a mások

vérhullásából szerzett tíz és százezrekből nem adják meg az államnak azt a mi jár. Annak az államnak, melynek kizárólag köszönhetik, hogy ma élnek, hogy vagyonukat nem csak megtartották, hanem gyarapilhatiák.

Ma közmegvetéssel kell megbélyegezni azt, ki az adóalapból egy fii 1 érI is eltitkol, éppen úgy, mint azt a katonát, ki fegyverét leteszi. A katona fegyverrel, a polgár adóforintjával küzd az állami lél fennmaradásáért.

Most folynak (árosunkban a háborús adók kivetésének Iái gyalásai, kísérjük fokozott figyelemmel ezeket a tárgyalásokat és jól jegyezzük -meg azokat a hazafiatlan polgártársainkat, kik az adóalap eltitkolásával államiságunk létének alapjait veszélyeztetik.

Bárdos Ernő

hamvainak hazaszállítására a váci kezelő- j és dijnok-egyleí tudvalevőleg hangversenyt rendez. 'Ez a hangverseny február hó 6-án lesz a Kúrián a következő érdekes és értékes műsorral: I. Rész. 1. Prológ. Irta: Kökény László. Szereplők: Solo: Hencsey Mária, Hungária: Székely Emiké, Mars: Haris E tus ka, Hadnagy: Matheika János, Kisleány : László Bozsike, I. angyal: Tihanyi Jucika, II. angyal: Székely Ilonka, III. angyal: Saáry Alice, IV. angyal: Gurszky Aranka. Élőkép szereplői : Búza Birike, Éder Valika, Gurszky Aranka, Rónay AVárla, Göndör Rózsi, Sulyok Kelén, Menzyk Mici, Pintér Aranka. Rajzó Blanka, Rosteder Juci, Täuber Manci, Toncz Valika, Kondra Giziké, Sommer Eluska. 2. Ünnepi beszéd. Mondja: Dr. Preszly Ellemér orszgy. képviselő, kormánybiztos. 3. Wagner—Liszt: Tannhäuser. Zongorán előadja: Lőbl Stefiké. 4. a) Kály F.: Egy ablaknál állj meg cigány, b) „Egy dal, egy csók, egy üzenet.,.“ Szövege: Kalmár Tiboriéi. Zenéje: Kovács Károlyiéi. Énekli: Preszly Lincsi. Zongorán kíséri: Borbély Sándorné. 5. Szavalatok. Irta és előadja: Malheika János. 6. a) Rieding Oszkár: Hegedű-hármas, b) Mohr. Magyar trio. Eiőadják : I. hegedűn: Páskuy Endre.

II. hegedűn: Árvay László. III. hegedűn: Virágvölgyi Béla. Zongorán kisén: Fárnek László. Második rész: 7. Vár és kunyhó. (Melodráma. Irta: Báró Eötvös József. Zenéjéi szerzé : * Staab Lénárí. Előadja : Schneller Olga. Zongorán kiséri: Grünhut Olga. 8. a) Hándel: Passacaglia, b) Zabel: Legenda. Hárfán előadja: A'losshammer Román, a m. kir. opera hárfa-művésze, 9. IZrkel: „A honfi imája“ a Bánk-Bán című operából. Férfinégyes. Előadják: Szép József, Néder Ede, Király Gyula és Kozeluha Sándor. Zongorán kiséri: Bertalan István. 10. Weber: Felhívás táívcra. Zongorán előadja: Szikla Adolf, a m. kir. operaház karnagya. 11. Strauss Richard; Kürt hangversenye. Előadja: Szádér István, "a m. kir.

operaház és a filharmóniai társaság tagja. Zongorán kiséri: Borbély Sándorné. 11. „Api nótái." Cigányzene kísérel mellett csellón előadja: Wolkóber János.

Roskoványi —Csáky harang.

Elvitték a Roskoványit s a hívók nehezen élik magukat bele, hogy a legszebb szavú harang elnémult A 'grófpüspök ismeri a- hívek szomorúságát, ezért elrendelte, hogy békekötés után azonnal st Roskoványihoz hasonló harangot önlsenék. 1855-ben kilencezer forintba került a Ros-r kovár.yi, most ötvenezer koronát adott érte ... hadvezetőség. Az egész ötvenezer Koronát az új harangra adja a föpásztor. Hova forduljanak ingyenes tanácsért a hanbavonultak és családtagjaik ?

Preszly Elemér kormánybiztos mindenvármegye központján hadigondozó hivatalt állít fel, a'hol ingyenes tanácscsal szolgálnák a hadbavonultaknak, a hadiárváknak és rokkantaknak. A kormánybiztos Pestmegye különleges helyzetére való tekintetlei négy ilyen humánus -népirodát nyitott, egyiket .Kecskeméten, a másikat Kalocsán, a harmadikat Ráckevén s a negyediket Vácon Budapest fölött lakó hadigondozottak részére. A váci népiroda a rendőrség épületében e héten nyílt meg s vezetője Teszálc Gyula nyug. poslaföfelügyeió.

Népgyülés az élelmezés miatt.

A váci szociáldemokrata-párt felhívást bocsátott ki a polgársághoz és a munkásokhoz, hogy ma, vasárnap délelőtt kilenc órakor a Koronán tartandó nyilvános értekezleten jehnjenek meg, a melyen az élelmezés kérdésével foglalkoznak.

A váci munkássztrájk és a cenzúra.

Először törtéi.t a háború alatt, hogy a Váci Hiriapoí cenzúrázták. Aluli vasárnapra országos letl a munkássztrájk és mint niiív den budapesti munkásmozgalom, úgy ez is átcsapod Vácra. Kötelességünkhöz híven, most is beakartunk számolni a sztrájkról, a munkások imponáló viselkedéséről, de a cenzúra ebben megakadályozott. Mennyiben hadiérdek-az. hogy egy vidéki lap a mindenki álfái látott eseményeket ne nyomtathassa le, annak megítélését a város lakosságára bízzuk. A váci munkásság hétfőn értesült a budapesti sztrájk befejezéséről, mire kedden már az összes váci műhelyekben és gyárakban helyreállolt a rend. A cenzúrát is megszüntették.

Szinielöadások a Karolinában.

Az elmúlt hét első napjain igen sokai fordultak meg a Karolina-iskolában. A leányiskola növendékei igen díszes, öszszevágó előadásban hozták színre Tannenhurgi Róza c. drámát. Nagy volt az érdeklődés és a várakozást ki is elégítették az előadások. A leánykák tőlük lelhető legjobbat adták szerepeikben és a szülők, érdeklődök órákon át gyönyörködtek a bájos műkedvelőkben.