Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-07-21 / 30. szám

MiarmincKettediK évfolyam 30. S2&m. VáCf 1913. julius 21. VÁCI HÍRLAP PolitiRai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak helyben egy evre 52 K, félévre negyedévre S K. Vidéken : egy eure ’4 K. félévre Egyes szám ára 30 Fillér. ö 7 K. Felelős szerkesztő és laptulajőon' Dercsényi Desso. ■ /.erkesztőség és kiadóhivatal úrot Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora két korona. Telefon-szám 17. Emlékezés 1849 július 17-íkére. G(í íúl az t Isóvárosi kőhidon, a lemeíő I mellett, magyar ciprusoktól körülvellen egy nagy domb áll, rajta érc obeliszk. Régen, sok évvel ezelölí megvívott csala piros sipkás hősei álmodják a hant alatt a messze jövendő megvalósulását, az önálló Magyarországot. Solt év telt el azóta, hogy a haza szent szerelmétől pirult rózsás ar­cukra örök éjszaka borult, sok év, sok Coalódással, öröm, fényes reménység porba hullásával. 1849, le bűvös nászéjszakája a magyar szabadságnak, melyből bár soh’se kellett volna a bimbói dermesztő sivár reggelre ébrednünk, feléd fordítjuk szinevesztel! sápadt orcánkat. Neked jöttünk még el nem zsibbadt szivünkkel ünnepi áldozatot mulatni. Hozzád jöttünk e kétségbeesések éráján emlékezni, kegyeletet tenni, föld­porába borulni s Tőled segítést zokogni. Te a szabadság nimbusza, minden ma­gyar erők sejtelmes niéhe, Te vezesd ki népünk hajóját a szenvedések tajtékos óceánjából. Te adj ma, mikor Rólad em­lékezünk, a vérrel áldozó küzdőnek kar­jába sújtó erőt, a várakozónak türelmet, a kétkedőnek bizodalmát. Eljöttünk érted hullott hős. fiaid sírját koszorúzni, eljöttünk a meg nem feledke­­zésről tanúságot tenni. Eljöttünk bHehar­­sogni fülébe mindenkinek, kit illet, hogy a szent örökséget, mit hős fiaid ránk hagy­tak millió féltéssel vigyázzuk. Eljöttünk, hogy lássák, kik látni nem akarnak, hogy az ige él, ereje ott buzog mindnyájunk karjában, ott pokol kínját álló katonáink villogó szemébe. Ne merje kétségbe vonni senki 1 A csodaszép júliusi reggel minden pom­páját ontolía bőséggel elégtételül a kis, de belső lelkikényszerűségböl megjelent em­bercsoportra. Azok voltunk mindannyian, kik a történelmi iskola híveinek valljuk magunkat. Olyanok, kik sok átgondolás és verejtékes belső mérlegelések után ju­tottunk az igazsághoz, hogy a nemzetek élete egy nagy folytonosság, egy nagy meg nem szakitódás. Vannak közöttük olyanok, melyeknek élete hasonló a rohanó hegyi­­patak életéhez, mely rövid, rohanva meg­tett út után beleszalad az események nagy folyamába. Vagy olyan, mint a Karszt búvó­patakja, mely elmerül, de nem a meg­semmisülésbe, hanem, hogy sok-sok ki!o­­méler után ismét hatalmasabban előbuk­kanjon. Ennek a múlthoz való tarlozandó­­ságnak, összefüggésnek a tudata, az egy vonalat alkotó evolúció gondolata az, mi szemünkben különös fontosságúvá emeli e nap megünneplésének szükségességét. És mikor fájdalmasan állapítjuk meg, hogy ősi püspöki városban, a csupa tör­ténelmet magán viselő városban olyan ke- j vesen jutottak el e történelmi szempont- j hoz, akkor nem tudjuk megnevezés nélkül hagyni az okot. Oka, az. irodalmunkat, művészetünket, népeink lelkét megmételyezőinternacionálé. Ez az önmagában meg nem ■ valósulható ubi bent-, ibi patria elvét valló ázsiai ta­lálmány. Ez a céda ideál, melyet a haza fogalmát nem ismerő lelketlen kúfárok áruinak úlon­­úlíélen. Azok, kik abnormis világtörténelmi helyzetüknél fogva soha sem érthetik tra­gikus fönségét a költő szavának, hogy: „A nagy világon e kívül nincs számodra hely.“ Ez a szelleme! kell a Mester korbácsá­val üldözni, ki irtani minden magját, mert egyedül önmagában foglalja ezeresztendős Magyarország elpusztulásának minden át­­kos fel tétélét. Maga az ünnepség egyszerűségével, bensőségével teljesen alkalmazkodott a nap emlékének fönségéhez. A kis hétká­polnában tartott gyászistentisztelet után átvonultak az ünneplők a hősötí sírjához, hol a város képviselője dr. Prészly Elemér . mély történelmi érzékkel mutatott rá azokra a vonatkozásokra, melyek városunkat a ^8-as önállósági küzdelemhez fűzik. Szár­nyaló Szavakkal adta magyarázatát a Görgei-féle váci proklamációnak, mely szerinte az önfllósági küzdelem törvény­szerű Igazolását célozta, továbbá az áp­rilisi, a júliusi váci csaták fontosságát, melyek bár magukon viselik a zseniálilás minden jellemvonását, de a katasztrófa be­következését már meg nem akadályozhat­ták És bár elbukott a szabadság ügye, mégis lalál benne egy vigasztaló nagy gon­dolatot, egy erőt adó hatalmas tényt s ez az, hogy a dinasztia csak külső segítség­gel tudta törekvésünk megvalósulását meg­akadályozni. Az áhitatos csendben meg­hallgatott beszéd mindannyiunkban a jövő iránti biztatást, reményt öntött. A honvédemléknél lefolyt ünnepség ele­jén és végén a helyi dálegyesület itthon levő tagjai a Himnuszt és Szózatot éne­kelték. • Katonai hirek. Nagy Lászlót (Nagy Sándor püsp. jkor­­mányzó fiát) főhadnaggyá nevezte ki a király, Bolgár Géza honvédalezredes, a 29. h.v gyalogezred parancsnokának a Ferenc József rend lovagkeresztjét adományozta a hadi díszítményekkel, Tragor János hon­véd huszárkapitánynak legfelsőbb elismeré­sét újólag másodszor, Intzédy Soma hon­véd főhadnagynak a legfelsőbb elismerését fejezte ki és a katonai érdemérmet ado­mányozta. Látogatás. Gróf Marenzzi Ferenc altábornagy és neje, a Migazzi kastély új lakói kedden a megyés Püspök látogatására Vácon időzlek. Kinevezés. Dr. Meiszner János hön.v. huszárfőhad­nagyot, ki csak legutóbb szabadult meg az orosz hadifogságból, a' miniszterelnök dr. Preszly Elemér kormánybiztos mellé tit­kárrá nevezte ki. Uj hivatalában szívből üdvözöljük. Uj gondnok a siketnéma-intézetben Manguli János volt siketnéma-intézeti gendnok Debrecenbe helyeztetvén át, he­­lyébe gondnokul a vallásügyi miniszter Kmoskó János elemi iskolai tanítót nevezte ki. Az uj gondnok nem ismeretlen előttünk, mert a Rokkant iskolában volt ez előtt egy rövid ideig gondnok. Simon Géza, ki eddig a siketnéma intézetben a gondnoki teendő­ket ellátta, a vallás és közoktatási minisz­tériumba megy számtanácsosnak. Lelkészbeiktató Veresegyházán. Nagy Ferenc veresegyházi ref. lelkészt, peslmegyei esperest az alsódabasi ref. gyülekezet papjának hívta meg. veres­­egyháziak nem rég töltötték be a megüre­sedett állást és arra Őry Lajos dunabog­­dányi ref. lelkészt hívták meg. Az uj pap beiktatója ma lesz ünnepélyesen, melye'« az egész környék képviselteti magát. A beiktatás után társas ebedet rendeznek tiszteletére. WEmiszieri kiküldetés. Az ezidei cséplésekellenőrzésére váro­sunk területére a közélelmezési miniszter Melha Endre polgári iskolai igazgatót ne­vezte ki miniszteri kiküldöttnek. A kineve­zett miniszteri biztos e hó 17-én már meg is kezdte működését. Kitüntetés és előléptetés. Az olasz fronton Ergesper Nándor had­­apródjelöltela43. yyalogezredbenzászlóssá nevezték ki, ugyanekkor az e'lenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a hadsereg­­parancsnoKság a kis ezüst vitézség! érem­mel tüntelte Ki. Hősi halál. Németh János váci fodrászmester június 27-én váll-Iövés következtében a Piavénái hősi halált halt. Lelkiüdveérf a gyászmise f. hó 23-án reggel 8 órakor lesz a felső­városi plebánia-tem pl ómban. A lezuhant repülőtiszt váci volt. A budapesti lapok adták hírül, hogy a bécs—budapesti repülőposla gépje Magyar­óvár környékén lezuhant és a benne ütő két liszt halálát lelte. Az egyik halálra zú­zod áldozat: Varga Emil főhadnagy váci származású volt. Édes apja a Deákvár első lakói közé tartozott s mint államvas­­uti ellenőr Vácról naponta járt L e Buda­pestre. Varga Jenő több mint egy évtizede meghalt, az özvegy nagy családja elköltö­zött városunkból A fiúk közül egyik, a most szerencsétlenül járt főhadnagy, a Ludovika növendéke lett. A háborút, mint csapatliszt küzdötte végig s nem régen került a repülőkhöz, a hol most szeren­csétlenség veled véget életének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom