Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-07-07 / 28. szám

V A CI HÍRLAP 3 Váci Műkedvelők Egyesülete. Megírtuk lapunkban, hogy műkedvelőink elméjében az egyesülés eszméje fogarrt­­zolt meg, a mit múlt szerdán este a Kúria kistermében tartott gyűlésükön valóra is váltottak. Bánffy Gyula elnöklése mellett kimondották ugyanis a Váci Műkedvelők Egyesületének megalakítását, elfogadták annak alapszabály-tervezetét s annak mi­niszteri jóváhagyás végett való felterjesz­tését elhatározták. Ezután az egyesület tisztikarát alakították meg a következőké­pen: elnök Bánffy Gyula, alelnök Fedor István, pénztárnok Sziós Juci, jegyző Fe­dor László, titkár Kohn László, ellenőrök Krach Imre és Zilzer János. Az alapsza­bályokból tudjuk meg, hogy az uj egyesü­let állandó műkedvelői színházat akar va­rosunkban fentarlani, tagjai részére külön alosztályokat létesit szakférfiak vezetésé­vel az ének, tánc, zene és a színpadi tech­nika elsajátítására. Úgy tudjuk, hogy az uj egyesület első nyilvános bemutatkozására már serényen folynak az előkészületek. Annyit még elárulhatunk, hogy a Váci Mű­kedvelők Egyesülete első nyilvános sze­replésekor Bánffy Gyulának „A falu szépe“ c. 3 felvonásos népszínművét adja elő. Jönnek a dohányjegyek. A városi közélelmezési bizottság (helye­sebben közellátási bizottság) a dohány­­neműek arányos szétosztása céljából a dohányjegy rendszer behozatalát határozta el. Felhívja ennnélfogva a közönség figyel­mét arra, hogy minden 17 éven felüli do­hányzó férfi összeírás végett a Hangya szövetkezet üzleti helyiségében jelentkez­zék és pedig julius 8-án a kisváci, 9-én a középvárosi és 10-én az alsóvárosi lako­sok. A ki az összeírásnál nem jelentkezik, a dohányneműre való igényét később már nem érvényesítheti. Dohány-jegyet nem kapnak a nők és azok a munkások, a kik eddig is külön rnndeleí alapján voltak el­látva. Férfiak helyett nők nem jelentkez­hetnek. Sportünnepély a lőházban. A váci ifjúsági sporlegylet szép és ered­ményes bajnoki mérkőzésével megnyerte a szövetség elismerő oklevelét és a baj­noki szezon befejeztével a kényszer pihe­nőt is ügyesen, ésszerűen iparkodik ki­használni. Az erkölcsi eredményeket anyagi helyzetének javításával iparkodik teljessé tenni akkor, a mikor sporlünnepélyeket rendez, Ilyen ünnepély lesz ma délután is a lőházban tánccal, versenyfutással s még számos egyéb szórakoztató műsorral egy­bekötve, a mely iránt városszerte nagy az érdeklődés. Az ünnepélyre külön meghí­vókat nem bocsátottak ki, a teljes műsort falragaszokon tudatják az érdeklődőkkel. Lopnak a katonák. Az a nagyarányú lopás, a mit a katonák a határban véghez visznek s a miről már több Ízben hirt adtunk, mi.ndezideig még nem szűnt meg. A közönség már türel­metlenül várja a katonai parancsnokság­nak és a hatóságnak sürgős és szigorú intézkedését, a mellyel e nagyarányú lopá­sokat megszüntetik. .' Hőseink emléke. Eddig 1851 K 20 f a Magyar Védő egye­sület gyűjtése. Ez összegnek julius 1-ig a kamata 11 K 80 f, tehát az ez időszerinti végösszeg 1863 K, mely takarékpénztárban van. — Ne feledkezzünk meg hős hálót­­iáinkról, kik a mi égetésünkért haltak meg. Vác utcái és terei. Irta: DR. TRAGOR IGNÁC. 4 Ez se nem logikus, se nem jogos. Pauer Imre városunk nagy szülötte abban az id­eában látott napvilágot, ott él és talán — adja Isten minél később — olt fogja tu­dományos munkásságban eltöltött éleiét Lefejezni, sőt mindezek tetejébe még az ott álló szülőházát ajánlotta föl a város közművelődési céljaira és ily sok argu­mentum ellenére mégis a szomszédban kellett számára utcát keresni ? Vannak azonkívül utcáink, a melyeknek a neve megtévesztésre alkalmas. így pl. a Rózsa-utca az Alsóvárosban van, a Rózsa­köz pedig Kisvácon, a Kert-utca a Flórián­­utcánál, a Kert-zug pedig p külső kaszár­nya mellett. Ezeket ép úgy meg kell vál­toztatni, mint a hogy uj elbírálás tárgyává kell tenni az összes utcaneveket. E vég­ből készüli ez a tanulmány, melyet azért bocsátók itt közre a t. szerkesztőbarátom jóvoltából, hogy mindenkinek a hozzászó­lását kikérjem. Ha a közönség megteszi helyes észre­vételeit és kiegészíti a valószínű hiányokat, a Múzeum-egyesület át fogirni a város taná­csához, hogy küldjön ki a kebeléből egy szűkebb körű bizottságot, a melyet köte­lezzen arra, hogy minden evgyes utca fö­lött az illető utca és környékének háztu­lajdonosaival tanácskozzék és javaslatát kellően indokolva terjessze a közgyűlés elé. A közgyűlés ezt megelőzőleg máris ál­lást foglalhat egyes utcanevekre nézve és kimondhatja, hogy kiváló szülöttei és sze­replő férfiai közöl kiknek a nevével akarja utcáit díszíteni. Főpapjaink közöl nem jutottak még ut­cához : Bogyiszló, Bancsa, Szalkay, Bro­­darics, Mosóczy, Kámánházy, Nádasdy, Roskoványi, Mohoray. Nincs még utca elnevezve a várost újra­építő IV. Béla királyról, a városunkat ki­váltságokban részesítő Szent Lászlóról. Hadvezéreink közöl utcát kell kapni a törökverö Pálffynak ép úgy, mint Görgei Artúrnak, a ki itt bocsátotta ki hires váci proklamációjáí, itt verte meg a fogságba is esett Götz tábornok osztrák seregét, majd Bebutov és Zassz orosz tábornokok csapatait. 'Kiváló szülötteink voltak Beniczky Pé­ter aranysarkantyús vitéz, a XVIII. század jeles poétája, Katona Lajos az elismert nagy tudós, Hanusz István prépost, a népszerű iró, Suhajda, Kemény Gusztáv, a közelben elhalt Rothauser és Schächter (az előbbi irói nevéről Ruítkai néven, az utóbbi szintén — német neve miatt — utó­nevéről Miksa néven kaphatna utcát, — mert magyar várost még se éktelenitsünk el idegen nevekkel!) Drágffy, Degré, Jókai, Mikszáth, Vas Gereben, Váry Gallért, Farkasfalvi Imre, Lutz Károly, Együd István, Kassai Vidor és Banda Márton működésükkel, Írásaikkal és művészetükkel szintén dicsőséget sze­reztek a váci névnek, miért is méltó volna az ő nevüket is megörökíteni egy-egy ut­cával. Boldog Vác remete emlékére ’ valame­lyik utcánkat Remete-utcának kellene el­keresztelni, egy másikat a 1486. évi váci országgyűlés emlékére Országgyűlés-utcá­nak, egy harmadikat pedig a hírneves váci harmincad hivatal után Harmincad-ulcának stb. stb. Eme vezető elvek és'általános eszmék előreoocsátása után rátérhetünk az egyes utcák és terek történetének tárgyalására és nevének ismertetésére. A tárgyalás módjára nézve legcélszerűbbnek mutatko­zik a betűrendes sorozat. (Folytatjuk.) Szivünk asszonya. Ez a négy felvonásos, regényesen szép színjáték kerül ma, vasárnap az Állandó Mozgó vásznára, főszerepben a bájos „Mia May“-jal. A mikör egy öreg anyóka csendesen, reszkető hangon meséli e! fiá­nak a Gerd, az Isten áldotta művész és a csúf Lidia történetét, hogy a sors, a mely szereti a tréfákat, milyen csodás utakon vezette egymáshoz a két különböző ember fiát. E megkapóan érdekes és szép törté­net lepergése alatt a Románc című be­tétdalt a bájos Balázs Lili operaénekesnö fogja az ő behizelgöen szép, édes hangján énekelni. Előre elárulhatjuk, hogy végtelen kedves és szép emlékkel fog e napi előadásról az állandó mozi közön­sége távozni. Megjött az oroszországi posta. Budapesli tudósilás azt jelenti, hogy a decemberi és~ januári posta Oroszország­ból Heisingforson át most érkezett meg. Ezek azok a levelek, a melyeket orosz hadifogságban levő katonáink 4—5 hónap­nál ezelőtt adtak fel. Akinek hozzátartozója tehát hónapok óta nem irt, ne aggódjék, fenti hir mindent megmagyaráz. A Pannónia mozgó befejezte idei évadját és értesíti t. vendé­geit, hogy új szezonját ez év augusztusá­ban nyitja meg, mikor is minden szomba­ton és vasárnap mealepefésekeí fog hozni. A sertéshizlalás. A sertéshizlalás épen úgy, mint tavaly engedélyhez van kötve. Egy darab sertést saját gazdaságában vagy háztartásában mindenki hizlalhat, a mit azonban a helyi hatóságnak be keli jelenleni. Egy darabon felül bárki csak annyi sertést hizlalhat, a mennyi sertésnek zsírjára és szalonnájára a háztartásban vagy gazdaságban ellátást élvező személyek, vagy szalonna járandó­sággal biró munkások ellátásához a fej­adagok alapján szüksége van. A hizlalási engedélyt két sertésen felül a polgármes­ter adja meg. Az engedély alapján kihiz­lalt sertéseket csak hatósági engedéllyel lehet levágni és felhasználni. A kik köz­szükségleti célokra akarnak hizlalni, azok­nak az Orsz: Sertésforgalmi Irodával meg­előzőleg szerződést kell köíniök. A Pesti Hírlap uj előfizetést hirdet az 1918-ik év máso­dik felére. Már szinte felesleges az ol­vasóközönség figyelmébe ajánlani, hiszen manapság intelligens ember nem élhet újságolvasás nélkül. A Pesti Hírlap mél­tán a legkedveltebb lapja a magyar kö­zönségnek, mert a magyar nemzeti állam­ért és a magyar kultúráért évtizeden át folytatott küzdelme s mindig független politikai magatartása megszerezte számára a legszélesebb néprétegek szeretetét. A Pesti Hírlap minden előfizetője ingyen kapja meg a Pesti Hírlap nagy képes Naptárát. A Pesti Hirlap előfizetési ára negyedévre 13 K, egy hónapra 4 K 60 fillér. A szerkesztő távolléte alatta szer­kesztésért felelős : TÄUBER FERENC, ZÁBORSZKY ÁRPÁD.

Next

/
Oldalképek
Tartalom