Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)
1918-06-16 / 25. szám
VÁCI HÍRLAP 3 A városfejlesztő r. t. megalakulása. Mull vasárnap, e hő 9-én d. e. 11 ófakor (és nem mint tévesen jeleztük, 9 órakor) tartotta alakuló közgyűlését a Váci Városfejlesztő r. I. a takarékpénztár közgyűlési termében nagyszámú érdeklődő részvényes részvételével. Dr. Tragor Ignác takarék igazgatója mint házigazda üdvözölte a megjelenteket és rámutatott arra a kettős célra, mely a társaság működését irányítani fogja, a város fölvirágozlafását és a részvényesek jól felfogott üzleti érdekeinek kielégítését. A közgyűlés elnökéül Preszly Elemért ajánlja. A kormánybiztos-képviselő egyhangú lelkesedéssel megválasztatván, ismerteti az alakulás előzményeit, kiemeli a részvénytársaság szükségességét és a vá-' rosra előnyös voltát, majd a munkaprogrammot fejti ki és a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott dr. Majer József ügyvéd által bemutatott adatok., alapján megállapítja a közgyűlés határozatképességét. 48 részvényes 8312 szavazattal van jelen. Kijelentette, hog'y a részvényeket nem teljes öszszegükben szerezte a közönség és néhány száz visszamaradt. Ezeket az alapítókból alakult szindikátus velie ál és szabad kézből fogj: értékesíteni, kizárólag váci érdeklődök között, természetes ezután már nem a felhívásban közölt árban, a törvényszerű 30 százalékot pedig teljes összegében kifizette. A közgyűlés ezeket tudomásul véve, a mai napi rendtárgyalásra tért át. A felolvasott alapszabálytervezetet Jeszenszky Imre rövid módosításával az eredeti szövegezésben elfogadta és a részvénytársaság megalakulását égyhangú határozattal kimondotta. A törvényadta jogánál fogva kinevezett igazgatók kinevezését egyhan gúlag tudomásul vielte. , , A részvénytársaság igazgatói a következők leltek: Dr. Baksay Károly c. püspök, Bie) József nagykereskedő, Grünhút József nagykereskedő, Hirmann István yyáros, Hitzigráth Lajos gyárigazgaló, Löwinger F. Sándor nagykereskedő, Nagy Sándor kir. tan. püspöki jószágigazgató, dr. Preszly Elemér kormánybiztos, orszgy. képviselő Szarnék Manó földbirtokos, Tragor Ernő nagykereskedő és dr. Tragor Ignác vezérigazgató. Dr. Tragor Ignác alapitó rámutat arra, hogy az alapítók majdnem mind tagjai az igazgatóságnak. A Székeskáptalan és a Takarékpénztár mint erkölcsi testület és jogi személy természetszerűen kimaradt, de nem volt kinevezhető gróf Csáky Károly vbtt. megyéspüspök sem, mert az ő magas személyét nem lehetett a köznapi mu.nka körébe belevonni, de a közgyűlés leghálásabb köszönetét fejezi ki, a miért az alapításhoz oda adta nagy nevét és anyagi erkölcsi felelősséggel részt vett az alapításban. A közgyűlés jegyzőkönyvében is kifejezett hálaérzelmeinek tolmácsolásával Nagy Sándor kir. tanácsos, igazgatót kérte föl. Ugyancsak dr. Tragor'indítványára köszönetét szavaz dr. Baksay Károly nagyprépost és Nagy Sándor kir.' tanácsosnak azért az elhatározásukért, hogy betegeskedésük ellenére eredeti szándékuktól eltérően részt vesznek az igazgatóság munkájában. Ezután a felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása következett. Ennek n egejtésére a közgyűlés dr.' Göndör Sándor városi főjegyző részvényes elnöulele .alatt dr. Reismann Adolf és Torday Jenő részvényeseket küldötte ki. Egyhangú szavazattal lettek megválasztva: Dombó Károly a Hangya aligazgatója, dr. Morlin Zsiga városi főügyész, Kolossváry Mihály prelátus-kanonok, Ottó József nagykereskedő és Starnberger Rezső az Első S^övőkötőgyár aligazgatója. Végül az alakuló közgyűlés az alapítók ,)<ivételével, a kik a szavazásban nem vettek részt, egyhangú határozattal feloldotta az ..alapilókat a törvényszabta felelősség elöl, dr. Neumann Adolf részvényes pedig meleg hangú felszólalásban mondott köszönetét az alapítók fáradozásaiért, örömmel konstatálva, hogy most, a mikor ebben a vérzivataros időben a rombolás munkája folyik, egy kicsi, de előkelő társaság az alkotás munkájára, a város fellenditésére szövetkezik, a mely működésukre az Isten bőséges áldását kívánta. A lelkes hangulatban szétoszlott közgyűlés útin az igazgatóság összegyűlt és elnökének dr. Preszly Elemért, ügyészének dr. Major Józsefet választotta meg. A folyóügyel. elintézésére pedig az elnök Grünhút József és dr. Tragor igazgatókból álló szűke.bb körű bizottságot küldte ki. Uj gyárvállalat. A Magyar Vegypapír és Papirneműgyár R. T. mintegy egymillió korona befektetéssel egy nagyszabású vegyészeti gyárat szándékozik Vácon létesíteni a Hétkápolna közelében levő Akasztó-hegyen, az országút és a Duna között levő mintegy 30 holdnyi területen. A terület átengedése, illetőleg megvétele tárgyában a tárgyalások a város vezetőségével megindultak. A vállalat az építkezést haladéktalanul meg akarja kezdeni, miután a gyárat hat hónapon belül már szeretné üzembe helyezni. Kivonatoló munkát fognak végezni a gyárban, így pl. a barna szénnek kifogják választani viasz tartalmát, a mi körülbelül 5°/0-ot lesz ki. A viasz tartalmától megszabadított szén sokkal jobb tüzelőanyagot szolgáltat, mint eredeti állapotában. A fenmaradó szén, a mi naponkint átlag fél vaggont tehet ki, napi áron Vác város lakóinak fog rendelkezésére állani, a mi a fűtési viszonyokat fogja megkönnyíteni. A gyümölcsmagvakból mandulaolajat fognak kisajtolni, a miből pompás táblaolaj lesz, az olajpogácsából pedig olajat választanak majd ki ; a visszamaradt olajpogácsa a legjobb, hizlaló eledel, a mi szintén a város lakóinak állana rendelkezésére, mi a sertéshizlalást mozdítaná elő. Tekintve, hogy az új ipari vállalat városunk közönségére csak előnyöket biztosítana, annak mielőbbi létesítését a legnagyobb örömmel várjuk. Katonák a barátok zárdájában. Múlt számunkban megírtuk e címen, hogy a Vácra települni készülő vasutasezred részére igénybe veszik a barátok zárdáját és a Lőházat. Mull hét szombatján meg is jelent a városházán egy katonai bizottság az igénybevétel céljából. A bizottság kellemes meglepetéssel szolgált. A közös hadügyminiszter rendelkezése alapján sem a szent Ferenc-rendiek zárdáját, sem a Lőházat nem veszik igénybe, hanem ezek helyett a kőkapunál levő kir. közvetítő intézet helyiségeibe költöznek. Vác utcái és terei. Irt»: DR. TRAGOR IGNÁC. 2 Szokásban volt továbbá az utcák és terek nevét középületekről és szobrokról, vag\Aaház falába illesztett vallásos jellegű képekről venni. Ezt találjuk a következő elnevezéseknél: Városház-tér, Nagytemplom-tér, Rossztemplom-tér, Iskola-u., Sörház-u., Fürdő-u., Szentháromság-tér, Flórián-u., Szent János-u., Vöröskereszt-sor, Szent Sebeslyén-tér. Gyakori volt az elnevezés arról a városról, vagy he'ységről, melynek irányában az út, vagy utca haladt. így például: Rádi-úL Kosdi-utca. Különösen divatos volt kocsmák és vendéglők cégtáblái után -elnevezni az utcákat. Ezt látjuk a Csillag-, Galamb-, Hattyú-, Sas- és Zöldfa-utcák és Szarvas-köz megjelölésénél. Ilyen ismertető jelek és tárgyak hiányában- olyan elnevezéshez fordult a nép, a mely elnevezést a közhely jellegéhez legalkalmasabbnak talált, mint például: Fö-u., Uj-u., Törpe-u., Szemét-u., Sánc-u., Duna u., Nagyhid-u., Árok-köz, Külső-sor, Szél-u., Vásár-tér. Nevet adtak végül az utcában lakó tekintélyes, vagy ismertebb háztulajdonosok is. így kapta nevét a Stróber-u., Rákcezy-u., Gelányi-tér, Törincsi-u., Kohn-u., Cseko-köz, Docskal-köz. Mindezek a megjelölések és elnevezések a nép ajkáról fakadtak. A hatóság sohasem avatkozott be az utcák keresrzfelésébe. Az első eset a múlt század negyvenes éveiben történt, a mikor Gasparik Kázmér nagyprépost nevére változtatta a Harangozó utcát, mert annak kikövezéséhez szükséges köveket ő vásárolta és a Nagytemplom-tér csinosbitására anyagi áldozatot hozott. Cs,ak 1888-ban kezdte a hatóság az utcák nevét hivatalosan megállapítani. E végből az 1881. évi április hó 29-én tartott városi közgyűlés nagyon helyesen szűkebb körű bizottságot küldött ki a pénzügyi bizottság jelentése alapján. Ez a bizottság Csávolszk" József elnöklete alalk dr. Freysinqer Lajos, dr. Csányi János, Vörös Károly és Révész Béla képviselőkből állott. A közgyűlés az utcák elnevezési, tervezetének megállapítása végett azzal a felhívással l^üldte ki a bizottságot, hogy a tárgyalásokra a város érdekeltebb tagjait is meghívja és javaslatait 60 nap alatt mutassa be.Az az évi július hó 8-iki közgyűlés 55. számú végzés alati azzal a megjegyzéssel vette tudomásul a bizottság által bemutatott jegyzőkönyvet, hogy a Galamb-utcát Kóvách Pál-ulcának kell hívni és fölhívta a bizottságot, hogy az elnevezéseket indokolja. Ez a jegyzőkönyv azonban szőrinszálán eltűnt. Dr. Göndör Sándor főjegyző barátom a legnagyobb előzékenységgel bocsátotta rendelkezésemre az egész városi irattárat, ő maga és Bóday Aurél irattáros úr napokon át kutatta-kereste két irodakisasszonnyal együtt, de eredménytelenül. Kerestük a telekkönyvi hivatalban is, de sajnos, ott sem sikerüli föltalálni. 1818. április 12 én 4867. kig. sz. alatt iktatott hivatalos átiratban kerestem, meg a polgármesteri hivatalt, ám ez sem vezetett a kívánt eredményre. (Folytatjuk.)
