Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-06-03 / 22. szám

vA ci hírlap

3

égy sorba. Gyujlók, lelkesítők az ő költeményei, miként a láva lüzél érezzük ereinkben, ha Tokaj nedűjét szürcsöljük. Csakhogy pezsgőt és tokajit csak ritkán és akkor iszunk, ha valamely nagyobb elhatározásunk keresztülviteléhez erőt, bátorságot, lelkesedést akarunk meríteni és j csakis mérsékelt korlyokbanfogyaszfhaljuk, j mert csakhamar betelünk velők és köny- : nyen ittassá válunk. így vagyunk Vörösmarty és Petőfi költészetével is. Magas szárnyalású gondolataikat követni, nyelve- í zeíük választékos szép szavait figyelemmel kisérni, képeik tömöltségét szélboncolni könnyen elfárasztja az embert, mig az egyszerű értelem színvonalára szállítja ie. Nem igy vagyunk Arany költészetével. Minél tovább olvasgatjuk költeményeit, annál több szépségét fedezzük fel és nem tudunk velők betelni, úgy vagyunk vele, mint a mi szőlőhegyünk boraival, a törökhegyi, papvölgyi, vagy csörögivel. Ha tovább szőjük a hasonlatot, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a mint Tompa költészetében sok a virág, úgy az. ő bora is gyümölcsből készült. Ady és az őt követő újabb költők poharában csak a szóda pezseg, a boruk nem ringat mámorba, mert pincében készült műbor, mely csak csömört és főfájást okoz.

Ezután Aranyt mint embert és hazafit jellemzi. 1852-ben Ferenc József Pestre készült. Az irányadó körök mindent elkövettek, hogy fogadtatása minél fényesebb legyen. August Ágoston báró helytartó felkeresi Eötvös József bárót és kéri, hogy jó tanáccsal és tervvel legyen segitség-ére.

— A költség mellékes, fő, hogy a császárt meglepje, a népnek pedig megnyerje a tefszésétl

• Eötvös kelletlenül vállat von és azt feleli, hogy nem tud semmit. Majd később azt kérdi :

— A felség a Lánchídon áíhajíat, ugy-e? Igen. No akkor ott a hídfőnél.

— Mit, mit? —kérdi örömmel a helytartó.

— Hát az egyik lámpavasra akasztasd fel Prottmanní, a másikra meg magadat. Ez bizonyára meglepi őfelségét, a népnek pedig nagyon fog tetszeni.

Körülbelül ilyen eredménnyel jártak a hatalom emberei Aranynál is. Őt is meg- környékezték és Ígéretekkel ráakaríák venni, hogy egy dicsőítő ódát zengjen az ifjú uralkodó magasztalására. Arany a kérelmet megtagadta és mintegy válaszul megírta A velszi bárdok című gyönyörű balladáját, melyben tudvalévőén a költők átkot szórnak a királyra.

A muzeumegyesület hivatásához méltóan kutatja és összegyűjti mindazokat az adatokat, melyek hazánk nagyjaira vonatkozólag városunkkal összefüggésben vannak. Aranyt illetőleg sajnos, nagyon -kevés adatunk van. Mindössze három költemény.

A Koldus énekben az 1849. április 10-iki diadalmas váci ütközetre célozva inkább a rim kedvéért említi városunkat:

Sokat táboroztam, meg is nyűltem látszik; Versectől Szolnokig, Isaszegtől Vácig.

Ott maradt a jobb kéz, mankót hordoz a bal Mankóstul sem ér föl régi, ép lábammal Oh, erongyokat már, hogy is nem hagytam ott — Adjatok, adjatok a mit Isten adott.

A Népnevelés cimű költeményében egy jolsvai időjóst gúnyol ki és fölemlíti a maga korában nagyon elterjedt V. évfolyamot ért Váci kalendáriumot is;

Mint egy garaboncas, legotlan

Vihart csinál, ha kedve szottyan;

S mit szája mord —probátuml— meglesz:

Nyáron meleg, télben hideg lesz.

„Csitt! — közbevág — csitt!“ és az apró

Naptárral ajkán elhal a szó;

Vagy azt se’ tudják, mit beszélnek;

Derűt, borút össze-izélnek.

A Győri, Váci s több e féle

Mind hosszú orral búnak félre:

S a Lőcsei (oly nagy korában !)

Meg-megfordul halott porában.

1868-ban, amikor a váci honvédemléket fölállították, Degré Alajos a váci honvédbizottmány alelnöke fölkérte Aranyt, hogy az emlékműre verset Írjon. A költő már ez időben betegeskedett és megtagadhatta a kérelem teljesítését, mert a honvédemlék feliratainak szövegét tudvalevőleg Degré irta. Halála után fta, Arany László fiókja fenekén, irómappája ráncai között egy papir-szeietre akadt. Még 1868-ban irta rá saját szenvedéseire vonatkoztatva ezeket a sorokat:

Felszólítottak verset Írni a váci honvédemlékre. Ecce:

Itt nyugosznak a honvédek :

Könnyű nekik, mert nem élnek!

(Arany János hátrahagyott versei II. Emlékre cimű sóhaj.)

Arany János 1862. augusztusában Vácon is járt, h lyesebben keresztül utazott városunkon. Madách Imrének Alsósztregován 1862. évi július 22-én kelt leveléből tudjuk azt. Ebben a leiéiben Madách arra kéri őt, hogy fogadja utitársának, ha Tompa Mihályt felkeresi és látogassa meg őt otthonában.

Valóban — Írja — a milyen fájdalmasan esnék, ha e tárgyban kérésemet mellőznéd, oly rendkívüli szerencsémnek tartanám, ha annak teljesítésével újabb bizonysággal toldanád barátságodat irántam. Csak néhány szóval tudósíts a napról, mikor indulni akarsz s Vácon alkalmatosságdm várni fog, első állomásra akár Szontágh Pál barátomhoz, akár öcsémhez viendő, hol már én várni foglak.

Néhány héttel e levél kelte után Arany orvosi rendeletre a szliácsi fürdőre utazott, űtba ejtette Alsósztregovát és néhány napig ott időzött. Így tehát azt kell hinnünk, hogy megfordult városunkban.

A Hokkant-iskoSa javára

a Ka!. Legényegyletben pünkösdről villanyhiány miatt elmaradt színdarabot (Rokkanthuszár— Tündérlak AAagyarhonban) június 3-án, 7-én (Űrnapján) és 10-én adják elő, mindenkor este fél 8 órai kezdettel. Belép- tidij egy korona.

ft váci gazdáik hadsegéi^ző bizottsága.

Pestvármegyében már megalakult a Vármegyei gazdák hadsegélyző bizottsága, melynek az a célja, hogy a pestvármegyei elesett földmivesek özvegyein és árváin termésük jövedelmének arányában legalább 3 éven keresztül, vagy egyszersminden- korra segítsenek, vagy a részükre ingyenes használatra felajánljanak bizonyos földterületeket, hogy azok hozamából segítsenek a földmives hadiözvegyeken és árvákon. A vármegyei hadsegélyző bizottság felkérte Vác városát, hogy itt is alakítsák meg a helyi bizottságot hasonló célzattal, mely ügyben pünkösd hétfőjén jöttek össze a váci gazdák és szőlőtulajdonosok a városháza közgyűlési termében. Dr. Zádor polgármester nyitotta meg az értekezletet s ismertetvén a megalakulandó bizottság hazafias és emberberáti céljait, nyomban meg is alakult a Váci gazdák hadsegélyző bizottsága, melynek elnöke Nagy Sándor kir. tan., jegyzője Täuber Ferenc v. fogalmazó, pénztárosa Borbély István anyakönyvvezető és ellenőre Baríoss Ferenc földbirtokos leltek. A megalakult váci bizottság kimondotta, hogy saját kebeléből gyűjtő bizottságot küld ki, akik házról házra járva; a gazdasági hordás után és a szüret befejeztével a gazdaközönség és szőllőtulaj- donosok között megindítják a gyűjtést. Volt róla szó, hogy a gazdák adója után kötelezően rójják ki az adakozást, de jobbnak találta az értekezlet, hogy a termés arányában a gazdák jószivére apellálva, tetszés szerint felajánlott adományokat gyűjtsenek.

MonóifeEgázolás.

Egy zebegényi születésű, 16 éves, vasúti pályamunkás, névleg Gabula Mihály Szob- ról utazván, Zebegényben le akart szállni a vonatról, mely még mozgásban volt, de oly szerencsétlenül ugrott le, hogy a kerekek aiá került, melyek mindkét lábát elvágták. igy hozta be a vonat a szerencsétlen fiút Vácra, ahol pünkösd vasárnapján a városi kórházban kiszenvedett. Holttestét szülei hazaszállítanák Zebegénybe.

RézgáSic érkezett.

A vármegyei gazdasági egyesület a múlt héten megküldte a váci szőllősgazdák részére az idei rézgálic szükséglet 2-ik részletét és pedig 3477 kilót, melyből minden -megrendelőnek 25 percenlje jut a rendelt mennyiségéből. A kiosztás idézők szerint most hétfőn, kedden és szerdán történik a városháza udvarán s mindenki csak az, idézőn jelzett napon kapja meg a rézgáli- cáí. A mostani, második kiosztással együtt 68 százalék adatik ki a feleknek:, mert előbb 43 percent osztatott ki. Ügy tudjuk, hogy rövidesen meg fog érkezni a harmadik részlet is.

65 százalékos kukorica kenyér.

Az elmúlt héten a hatóság kenyérsütésre főzőlisztet adhatott, a melyet 65 százalékban kukorica liszttel kevertek. Ugyanis a kiutalt kenyérhszt sürgetés ellenére nem érkezett meg s igy a rendelkezésre álló feli ér! i szítéi keíleil helyettesíteni. A 65 százalékos kukorica liszttel való keverés egyelőre megmarad, mert a vármegyei kiutalás alapján csak úgy lehet a lisztmennyiséget kiosztani. A kimérésnél el lehetünk készülve egy kis késedelemre is, mert a liszt legnagyobb részét más városok malmaiból kapjuk s a szállítás ma sok akadályba ütközik. A szelvényeket azonban, ha némi késéssel is, be fogják váltani.

Nyilttér.

Egy váci korc&máros hőstette.

Vasárnap este az egyik váci vendéglőben a korcsmáros, illetve iícés felesége beleszólván játékunkba, azt mondtam, hogy semmi köze a dologhoz. Az asszonynak hős férje erre nekem ugrott, torkon ragadott és ki akart dobni a helyiségből sértegető szavak kíséretében. Sértegette mindazokat, a kill itthon vannak, pedig ő is bár 30 hónapja katona, még nem volt a fronton. Tizennégy éve járok abba a vendéglőbe s hogy nem vagyok katona, azt testi gyengeségemnek tudom be okul s ha csináltam is adóságot — éppúgy mint ő — mindig kifizettem. Az adóság emlegetésével engem nem tudott lealacsonyítani, mert ő is elismerte, hogy mindig kifizettem ezt, én pedig viszont mondhattam volna, hogy a hős korcsmáros, azaz itcés is tartozott nekem bútorokért.

Égi/ iparos.