Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-11-11 / 45. szám

I 2 teszünk és ez a régi város emlékedet nagy jóltevő; között fogja őrizni időtlen-időkig. A székesegyház, hova a holttestet vitték, teljesen megtelt gyászoló közönséggel. Gyászmise és Baksay. Károly dr. nagypré­post abszoluciója után a koporsói a szé­kesegyház alatt levő kriptában tették örök nyugalomra. Végrendelete melyet a temetés után hirdetett ki Éder kir. tablabirí, ékes jellemzője Galcsek mindent és mindenkit átölelő nagy szereleiének. Néhány hete, szeptember 24-én készítette már betegen, de minden egyesületről, jóté­kony intézményről megemlékezik abban. Búcsút mond paptársainak, a vá; os tiszt­viselőinek és a város minden egyes pol­gárának, a kiket ő szivében foglalt. "Elren­deli, hogy 200 — 200 koronát kapjon hagya­tékából a váci urak és iparosok kongre­gációja, oltáregylet, nőegylet, tűzoltók, r. kalh. gazdakör, siketnémaintézet, rokkant­iskola, ferencrendi zárda, kegyesrendi ház; irgalmasház, kecskeméti r. kaíh. leányegy­let, helyi lapok, főgimn. ének- és zenekar, dalegyesület, Szent Vince-, Szent Antal egy­let, Alkotmány napilap, Szent István Tár sutát. kath. hírlapírók Pázmány-egylete, Sajtó-otthon, Szent Imre egylet és volt cse­lédje. 300 koronát a váci kát. líceum, váci múzeum, váci szeminárium, egyházmegye, papi nyugdíjalap, váci és zsolnai irgalmas nővérek. 500 koronát kap a váci kegyes­rendi gimnázium, volt házvezetőnője és sógornője. Ezenkívül testvérei 3000 — 3000 koronát kapnak. Általános örököse egy nevéről elneve­zendő alapítvány, melynek kamatait tanul mánvai befejezéséig unokaöccse, Herczegh Mihály élvezi, utána életük tartamára test­vérei; Galcsek Szilveszter és dr. Herczegh Ivánné. Igényük megszűnte után a kama­tokból 1. 100 koronát kap egy váci kegyes­rendi gimn. tanuló; 2. a fönnmaradó rész egy negyedét egy vácegyházmegyti szer­zetesi életre készülő, vagy szüleit gondozni kényszerűit szegény hajadon; 3. második negyedét egy Vác városi tisztviselő, vagy alkalmazod! váci főgimnáziumban tanuló fia; 4. harmadik negyedéi egy vácegyház- megyei r. kát. tanító giiiin. tanuló fia; 5. negyedik negyedét egy egyetemi tanulmá­nyokat végző váci végzett teológus. A hagyaték mintegy kétszázezer korona értékű, mely az idei bortermésből, szőlők­ből és földekből áll. A boldogult nemes lelke alapította négy ösztöndíj tehát körül­belül egyenkint ezer-ezer koronát fog évente juttatni négy tanulónak. Az alapít­ványokat a székeskáplalan kezeli a vég­rendelet végrehajtójának dr. Verdon Lajos teológiai tanártársát jelölte meg. Előléptetések. A király Krenedils Ferenc m. kir. föld- mivelésügyi miniszteri titkárt miniszteri osztálytanácsossá, a m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter dr. Schöpflin Lajos m. kir. posta és távirdai segédtitkárt titkárrá, a m. kir. földmivelésügyi miniszter dr. Freysin- ger István fizetésnélküli miniszteri segéd- fogalmazót fogalmazóvá léptette elő. Signum Saudäs. A király dr. Révész Sándor ügyvédnek, cs. és kir. tart. vonatcsapatbeli főhadnagy­nak a háború alatt teljesített kitűnő szol­gálatai elismeréséül a signum laudisl ado­mányozta. VÁCI HÍRLAP Küldöttség képviselőnknél. Dr. Peszly Elemér orsz. képviselőnket tudvalevőleg a kormány Pestmegye és a Dunántúl vármegyéi részére a hadi gon­dozás ellenőrzésére kormánybiztosnak ne­vezte ki. Ebből az alkalomból a polgár­ság egy ige i népes küldöttsége kereste fel szerdán a képviselőt, ki elölt Sáfár Béla ref. lelkész tolmácsolta a választók bizajmát és szereteíéf. Preszly képviselő közvetlen, baráti hangon válaszolt az üd­vözlésre és kijelentette, hogy a megbíza­tást nem kereste, de örömmel vállalta, mert érzi és tudja, ho ;y önzetlen munkájával a legfájdalmasabb területen is dolgozhat a nemzet hőseiért, hátrahagyott családjukért- Harctéri kitüntetések. A király Bainlner Ernő honv. huszár alezredesnek, az 5-ik honv. huszár ezred .parancsnokának az ellenség előtt tanúsí­tott bátor és vitéz magatartása elismeré­séül a Lipótrend III. oszt. keresztjét ado­mányozta a hadiékilménnyel és kardokkal. Baintner alezredesnek ez a hetedik harc­téri kitüntetése, mely annál szebb, mert egyik fiát Baintner István honv huszár fő­hadnagyot a 2-ik honv. huszár ezredben a király az ellenség előtt tanúsítóit bátor és vitéz magatartása elismeréséül a 111-ad osztályú katonai érdemkereszttel a kardok­kal tüntette ki harmadik harctéri kitüntetés­képpen. üldozár-gyógyszerész az irgafifraasokitáS. Mintegy 20 éve nem volt már a váci mizerieknél áldozópap irgalmasrendi. Most a rend kormánya ilyent helyezett Vácra Kmetovi Mátyás személyében, aki mint gyógyszerész,'egyszersmind misés pap is. megváltották a koszorújukat. " Ivánka Pál és családja 30 koronát kül­dött szerkesztőségünkbe, mely összeggel néhai dr. Galcsek György prelálus-kano- nok koporsójára szánt koszorújukat vál­tották meg. Az összeget, az adományozók intenciója szerint, megőrizzük, hogy azt az általuk később ipeghatározandó célra for- dilhassuk. EmSéket Bárdos Ernőnek ! Ismét a frontról kaptunk egy-egy össze­get, a mit a hősi halált halt Bárdos Ernő hamvainak hazaszállítására és emlékének megörökítésére szántak az ő jó barátai. Emez összegek mellé sorakoznak a váci földműves gazdák adományai, a miket mind jósziuvel, szeretettel, hálás szavakkal küld­tek a gazdák, a kiknek Bárdos igazi, jó tanácsnokuk, tanácsadójuk, pártfogójuk volt. A többi jó Darátok sem feledkeztek meg róla, sől egy úri nő, a kinek három éve orosz fogságban van a férje, az ő ne­vében sietett adományával férje jó barát­jának emlékére. Legutóbbi kimutatásunk óla beérkezett összegek; A. Kurdi Ferenc, .50 K, Töröli Pál tart. hidász fhdgy. (Cser- novitz) Borsos Endre, Solti Gusztáv 20—20 K, Szondi János, ifj. Hegedűs Pál, id. Miskey Pál, Hufnägel Sándor, Schneiker Endre, Dach. A. Adolf, Velzer Endre, dr. Aurada Alfréd tart. főobvos (tábori posta 341.) 10—10 K, Erdélyi Zoltán (Főt) 6 K, Baksa Gyula, ifj. Bayer Dávid, Mischler Kornél 5-5 K, N. N. 2 20 K, Králik József 2 K. Eddigi gyűjtésünk összege 1382 K 50 f. Katonai előléptetés. A király Horváth Sándor máv. hivatal­nokot, a cs. és kir. 6. gyalogezred tart. zászlósává nevezte ki. Azok a hitványak, a mjyek e legnehezebb időben tudatos gonoszsággal dolgoznak azon, hogy még nagyobb legyen a felfordulás és senki e káoszban meg ne értse egymást, ismét dolgoznak a sötétben. Egyszer már meg­lelték, hogy a város vezetőségét, mely, mi­ként minden magyar városban történik, a legnagyobb nehézségek közt tud valami ennivalót a lakosságnak szerezni, feljelen­tették és a közélelmezési hivatal detektí­vet küldött ki nyomozni, vájjon a feljelen­tésben felsorolt vádak valók-e. Egész bi­zonyos, hogy nem talált semmit, mert nyoma sem maradt a szigorú vizsgálatnak, de nem is ez volt a fontos, hanem a nyo­mozáshoz fűzött lárma, ho. y visszavonást, bizalmatlanságot hintsen el mindenkiben, a ki nem ismeri az országban a közellá­tás rettenetes nehézségeit, a mely Brassó­tól Pozsonyit;, Beregszásztól Fiúméig, vagy rövidebben : Magyarország sok száz váro­sát egyaránt sújtja, tehát Vácot is. A ku­darc nem térítette józan, jóakaró .észre őket, újabb feljelentéssel éltek, azt állit­ván, hogy a város, mert népének enni va­lót szerzett, azt maximális áron felül vá­sárolta. A detektív újból megje.Lmt s ház­ról, házra járva vizsgált, nyomozott a hé­ten. A mumusnak —’ most Szabó Mihály­nak hívják a detektívet — fejibe száll! a megbízatása és a városban sokaknak meg- botránykozására olyan kijelentéseket hal­lottak tőle, a melyek még foglalkoztatni fogják a közélelmezési hivatali. Nincs azonban dolgunk szegény fejével, eltűnt már, mint a tavalyi hó, de itt maradtak a hitványán, a kik tisztán azért, hogy a ha­tóság ellen izgassanak, mert az a „csak nekem“ kivételeket, áruhalmazást nekik nem ^engedte meg, bosszúáilóan feljelen­téseket gyártanak. Jól tudják, hogy maxi­mális áron csal< az ad el, a lei naiv s ezek­ből ugyancsak kevés van országszerte. Azt sem tudják, hogy a város maximális, áron felül vásárolt-e, hogy népét ellássa, de azért gyártják a feljelentéseket, mert fő, hogy a figyelem róluk elferelfessék és az önzetlen népboldogilók olcsó, d<e lelki- ismeretlen szerepében tetszeleghessenek, ylgen, kritikus szem kell ebben a munká­ban, mely buszezer szájnak iparkodik en­nivalót szerezni. Azonban átlátni könnyen lehet az ő önzetlenségükön, mert hogy péidáí mondjak: zsir dolgában a mai kö­rülmények közt még Budapestet is bele számítva, egyetlen magyar város sincs jobban ellátva, mini Vác, nem ezt látják, hanem hogy a disznóhusi néhány fillérrel drágábban árusítják a maximális áraknál 1 Ők az önzetlenek, kiknek soha egy fillér­jüket nem lehet látni az adakozók listáján, kikyek önzetlen munkásságát a közcélo­kért soha senki sem tapasztalta, felcsap­nak most népboldogitónak, hogy félreve­zessék a népet és olcsó sikert arassanak. Nem tudható: a lelkiismeretlenségük na- gyobb-e, vagy hiúságuk, mikor azl akarják elhitetni, hogy a népért lesznek. De egy bizonyos ; lesz idő, mikor a város háborús gazdálkodásába beletekinthet Vác minden egyes polgára és rá fog eszmélni, hogy a mii szerezlek, azl a megfeszített munka és lelkiismeretes gondoskodás utján szerez­ték a népnek, a mit pedig nem adhatlak, az nem rajtuk múlt. Ebben a nagy szá­i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom