Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-06-24 / 25. szám
HarmincegyediK évfolyam 25 szám. Vác 1917. junius 24. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. SWfizetesi árak : helyben egy evre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szeikesztőség es kiadóhivatal : liróf Csáky Károly-út 4. sz, (iparudvar.) Nyiitter so a egy korona. Teleion-szám i A választójog. A váiaszlójog kérdésében ezidőszerint háromféle felfogás áll egymással szemben. 1. A fokozalos kiterjesztés hívei. 2. A- radikális választójog hívei. 3 Az Eszlerházy kormány kompromis- sumos választójogi programmja. Vizsgáljuk meg, hogy a liárom álláspont közül nemzeti szempontból melyik a leghelyesebb ? A választójog fokozatos kiterjesztésével elkéstünk. Elkéstünk, meri fél évszázadon keresztül mit sem csináltunk, 1874 ben alkotta meg a törvényhozás azt a választói törvényt, melynek alapján eddig a választások történtek Magyarországon. Már az 1874-es törvény sem jelenteit jogkiterjesztést az 1848-as törvénnyel szemben, sől bizonyos mértékben megszorítást. 1874 löl 1914-ig pedig semmiféle jogkiterjesztés nem történt. 1881-ben volt Magyarországon 850 ezer válaszló, a népesség 6'7%-a, 1913-ban 1 millió 250 ezer, ugyancsak a népesség 6‘7%-a. A tényleges különbözet csakis az ország népességének szaporodásából származik. Pestmegyében voll 1913-ban 70 ezer választó, a 24 éven felüli férfinépesség 26C/Va- Egészséges állapotok e ezek, mikor az ország első vármegyéjében a 24 éven felüli férfinépesség 74%-a ki van zárva az alkotmány sáncaiból. Az eredmény az, hogy a mostani országgyűlésből — mely egy borzalmas világháború alalf intézi az ország sorsát — egész társadalmi osztályok képviselői hiányoznak. Nincs a világnak még egy parlamentje, csak Magyarországon, hogy az ipari munkásság egyetlenegy emberrel sincs képviselve. Hiszen 1874. óta óriásil változott országunk képe. Iparunk keletkezett, új társadalmi elhelyezkedés történt s mindennek sem a választói törvényben, sem a törvény- hozásban, az ország képviseletében semmi nyoma. Nem hipokrizis-e ilyen körülmények közölt fokozatos kitérjeszlésről beszélni? De mindezektől eltekintve nem is okos dolog a félmegoldás, mert a választójog kérdését nyugvó pontra nem viszi, a méreganyagot állandóan megtartja az ország közvéleményében, izgalmat okoz és elégedetlenséget. L jlőre viszi a kérdési, melyen nincs megállás, meri egy-egy lépés előre mindenkor a jognélküli tömegek nyomása folytán történik meg, már pedig senkinek sem lehet eszménye az olyan törvényalkotás, mely külső nyomás kövelkeztében jön létre. Az előadottak helyessége melled a legklasszikusabb bizonyíték a Tisza-féle törvény. Ennek alapelve a fokozatos jogkiterjesztés, de mesterkélt labirintusaival, felemeli korhalárával, erőszakos kerületbe- oszíásával a jogosullak kirekesztésére, a kormánytól függő szavazatok növelésére, a párturalom megszilárdítására, a magyarság visszaszorítására törekedett. Legélesebb bírálatát maga az a tény szolgáltatja, hogy még életbeléptetése elölt maga a törvény megalkotója szükségesnek tartotta a törvény kiterjesztését, uj jogosultságok megállapítását. Ez mutatja, hogy ilyen mesterifélt jogkiterjesztés megnyugvást nem teremt. Tisza számítása szerint az ő törvénye 600 ezerről egy millió 800 ezerre emelte volna a választók számát. Tiszát a választói névjegyzékek cáfolták meg legelőször. A szavazók lényleges száma még ezen a számon is alul maradt 200 ezerrel. Hogy pedig a kerület beosztással menynyire védte a „magyar supremaliát“, csak két példára hivatkozom. Pestmegye népessége a legújabb népszámlálás szerint egy millió 39 ezer; Magyarország népessége Horvátország nélkül 18 millió 200 ezer; a Tisza által contempláit kerületek száma 435. Ebből Pestmegyére esne Kecskemét nélkül 24. Tisza törvénye szerint összesen 22 kerület. Hol van a hiányzó két magyar kerület ? A másik példa a magyar városokra vonatkozik, melyeknek népessége a 74-es választói törvény óta átlagban 30—50 százalékkal növekedett s mégis a Tisza féle törvény az önálló városi kerületek számát jelentékenyen apasztotta, Budapestet számításba sem véve. A radikális választói jog hívei nem veszik figyelembe a történelmi, a nemzeti szempontokat, általános emberi, mondhatnám elméleti szempontból indulnak ki s minden cauléla nélkül a legszélesebb jog- kiterjesztésnek hívei Ez az álláspont veszedelmeket rejt magában a poüglotí magyar állam szempontjából, melynek magyar jellegéi nekünk őriznünk, védenünk és fentaríanunk kell. A két véglet között áll az uj kormány válaszlójogi programmja, mely széles jog- kiterjesztéssel a választói jog kérdését nyugvóponlra a karja juttatni, az elégedetlenséget, nyugtalanságot meg akarja szüntetni, számol a világszituációval Magyarország elmaradottságával, de egy percre sem téveszti szem elől az ezeréves történelmi tradíciókat sem. Becsületes jogkilerjeszlést igér, pótolni akarja a múltak mulasztását, demokratizálni akarja az országot, hogy minden népréteg erejét a nemzeti nagy célok szolgálatába vonja. Hogy a három álláspont közül melyik a helyes, mindenki elbírálhatja. Legjobb,meggyőződésem szerint az uj kormány álláspontja. De inig a radikális tábornak becsületére válik, hogy az uj kormány választójogi programmját megnyugvással fogadja, saját állásponlját bölcsen mérsékelni tudja, addig Tisza és pártja mereven szembehelyezkedik az uj alakulással és a vészharangot meghúzva, nemzeti veszedelemnek iparkodik a becsületes választói reformot feltűntetni. Ám tessék! A fejlődés útját meg nem állíthatják és erős hitünk szerint nem Magyarország, egyedül ők fognak végleg elpusztálni,mig Magyarnrszág megerősödve, felfrissülve fogja a maga erős életét tovább élni. dr. Preszly Elemér. A Vöröskereszt napja. Péter-Pál azelőtt az ifjúságnak hozott örömet. Kinyíltak az iskolák kapui s boldog gyermekrajok sietlek azon ki a szabadság, az üdü és felé. A háború, ez a nagy felforgató azonban ezí a napot sem. hagyta érintetlenül; a Péter-Pál nap iskolai jelentősége eltűnt és minden más kérdés elé nyomult a mi hős katonáink sorsa, a kik küzdenek, szenvednek és őrzik az itthonlévök biztonságát. Péter-Pál napja is az övék lelt. Még pedig azoké, a kik egészségüket, testi épségüket feláldozták, a kik csonkán, betegen fértek haza onnan, a hol olyan könnyen osztogatják a halált. Péter-Pál napján gondoljunk reájok! A magyar szent korona országainak vöröskereszt egylete ezen a napon országos gyűjtést rendez a vöröskereszt missziói javára. Ennek az intézménynek az áldásos működését mindenki ismeri. A mikor mindenütt pusztítanak, rombolnak és öldökölnek ; ő ápol, gyógyit és életet fakaszt. Gondoskodása kiterjed a messzi idegenben rabságban sínylődök sorsára is és a címere belekiáltja a világot megrázkódtató őrült káoszba a krisztusi szereíeteí. Iparkodjunk mindannyian, hogy minél erősebb legyen a hangjai Városunkban az egyesület fiókja intézi a gyűjtést. Péter-Pál napján négy urnát állít fel az utcákon, melyek mellett városunk hölgyei felvállva végzik a gyűjtést az áldásos cél javára. Gondoljuk meg, hogy minden fillér, a melyei nekik adunk, sebeket gyógyit és könnyeket töröl. Gondoljuk meg, hogy mit tesznek ök szenvedő hozzáíarlozóinkért és az egész emberiségért. Vác nemesen érző közönsége már sokszor megmutatta háláját és áldozatkészségéi minden jótékony és emberbaráti intézmény iránt. Legyen méltó mostan is önmagához és a harctéren küzdő fiaihoz s adományáért a legszebb köszönetét a vöröskereszt munkájában találhatja meg ! K. L. Zenevizsgák. A Tóth Ilona-féle zeneiskola növendékei tegnap, szombaton délután öt órakor tartották vizsgájukat a kai. köri házban. — A váci zeneiskolában az évzáró vizsgálati hangverseny ma, vasárnap délután négy órakor kezdődik Altila-utca 8. sz. helyiségében. Érdeklődőket szívesen lát az igazgatóság.
