Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-04-29 / 17. szám
Megfeötötték abéM ét? Hagyjon béliét! Hétfőn réggel az első ismerős, a kivel találkoztam, mosolygós képpei köszöntőit: — No mit szólsz hozzá ? — kérdezte ő. — Mihez? — kérdezem én. — Hát a béketárgyalásokhoz. Az oroszok meg mink. No jó, gondoltam. Ha te már azt hiszed, hogy össze is ültek, csak hidd. Az már nem árt, tovább mentem. Második ismerős. Második mosolygós arc. — Mit szói hozzá ? — ő. — Mihez ? — én. — Na, nem tudja? A fegyverszünethez. Tiz nap fegyverszünet az oroszokkal. A béke tárgyalások miatt. Ez is jó. Ha te azt hiszed, hogy már fegyverszünet is van, hát hidd. Én ugyan nem hiszem, sőt biztosán tudom, hogy nem iga/, de hát a béke úgy is meg lesz, miért ne örüljön előre ez a jói értesült számár! Mentem az ulamra, Harmadik ismerős. Vigyorog. — Gratulálok! — kiáltja. — Mih.ez ? — No nézd, hogy teszi magát! Hát a 40 napos fegyverszünethez. A béke. biztos. Tegnap este már mind a négy kávéházban folyt a pezsgő. A pezsgőzés tehát hamarabb megjött, mint a béke, gondoltam. A medve bőrére mindig előre iszunk, rossz szokás és milyen szép, hogy már negyven napos a fegyverszünet. Uj ismerős. Szemen csókol. — Barátom ilyen nap! — Milyen nap ? — A mai. Az oroszok lerakták a fegyvert. Elhagyott a türelmem. — Ez már szemtelenség! A helyett, hogy örülnének az emberek, hogy a diplomácia kezd puhatolózni és udvádaskodni egymással, ilyen ostobaságokat találnak ki és elrontják azt a kis örömet is. — Mit, te nem hiszed? Becsben külön kiadások vannak már. — Akkor jó,, ha megint a bécsi külön kiadásokkal jönnek. Akkor biztosan nem igaz, A következő ember már ezzel fogadott: — Megvan a béke. Megkötötték. No ne mondja. Kitől tudja ? — Mindenkitől. És miért néz igy? Most találkoztam valakivel, az azt mondta, hogy maga mondta neki.- Én? Most jövök hazulról. Csak nem fogok ilyen szamárságot mondani.- Mit? Ez szamárság? — ordított rám kikelve. Hát maga nem hiszi, hogy megkötötték a békéi ? "s — Hagyjon békét ! — mondottam sajnálkozva és később, a mint megjöttek a lapok, bementem Gulyásáéhoz lapot venni, a minek az első oldalán vastag betűkkel állott : „Fokozott tüzérségi tevékenység Volhintában.“ Aida. Sk Pokol csár*c8a Eí ékítse a díva. A túladunai, kies Pokol csárdái Vác városa 1917. május elsejétől Hraízky Lajos és neje pócsmegyeri vendéglősöknek adta aérbe. 2 VÁ C 1 HÍRLAP Meghívó* A Váci Patronázs Egyesület Gyermekj tanulmányi Osztálya folyó évi május hó j 5-én, délután tél 4 órakor a városháza közj gyűlési termében tartja első nyilvános értekezletét, a melyre a (Magyar Gyermektanulmányi Társaság illusztris vezetői közül Nagy László ügyvezető alelnök, Bognár Pál bencésrendi főgimnáziumi tanár, Nemes Lipól a Magyar- Gyermektanulmányi Társaság titkára és még számosán meg fognak jelenni és a melyre társadalmunknak a gyermektanulmányozás iráni érdeklődő tagjait szívesen meghívjuk. — Sáfár Béla elnök, Hollós Sámuel titkár. m u z e&s mai sík alapitói sorába újabban ismét többen léptek, igy Grünhút József nagykereskedő, Pfeifer Mihály fővárosi kereskedő, a Dunagőzhajós társaság. Ili kell megemlítenünk, hogy Reiher Ödön cs. és kir. udvari szálíitó kocsigyáros néhai édesaiyja Reilter István elmaradt alapítói tagdíját az egyesület pénztárába befizette. HCöszöraei. A váci vöröskereszt kórház számára küldőit és alább felsorolt adományokért hálás köszönetét mond a kórház elnöksége. Teszák Gyula 10 K, Menyhár István hűsfüstö- 1 és ára elengedése 10 K, Ursziny Arnoldné katlanház ara elengedése 20 K, Püspökhatvan község 4 zs. burgonya, Nagymaros község 12 tojás, I kg. zsir, 35 kg. liszt, 36 kg. burgonya, 70 kg. bab és 153 K 80 f, Dunabogdány község 65 tojás, 7 üveg paradicsom, I'A zsák burgonya, 3 kg. zöldség, 30 kg. bab és 3 K, Roller Gusztáv 5 kg. gríz. Helyreigazítás. Múlt számunkban tévesen irtuk meg, hogy a váci honvéd lókórház uj parancsnoka Rády- Katzenbach József huszár százados lett, mert mint utólag értesülünk ő a Vácon állomásozó m. kir. honv., huszár géppuska osztag parancsnokává rendeltetett ki s a honvéd lókórház parancsnoka mint a Vácon rangban legmagasabb tiszt, az állomásparancsnok is, továbbra is Csicsery Géza m. kir. honv. huszár ezredes marad. BajzaszesistéSés. Bár még nagyon alacsony a búza, de elérkezvén szent Márk napja, szerdán a r. kát. egyház megtartotta a búzaszenteiési körmenetel, melyet Podhorányi József prépost-kanonok vezetett. Zenetör’iénelmi éüoaáiás. A váci Zeneiskolában ipa délután Ságh József igazgató zenetöríénelmi előadást tart, mely alkalommal több kiváló művész etűdjeit példákkal illusztrálva mutatja be. Azután az iskola növendékei közül többen iskolai darabokat fognak előadni. Min! értesülünk, jelenlegi helyiségében ez lesz az utolsó szereplése az iskolának, mert május 2-án Atiila-utca 8. sz. alá helyezi át a helyiségeit. A mai előadáson érdeklődőket szívesen látnak. If issza vonhatatSanul. A réz- és egyébb fémtárgyakat tudvalevőleg még holnap lehel beadni a városházáiba gazdai hivatalban, mert utána jön a szigorú büntetés, a hol ilyent találnak. Hogy mindenkinek módjában legyen még összeszedni a fémtárgyait, szerdán, de ekkor visszavonhatatlanul utoljára fogják beszedni azokat. Oganysors. A Hattyú utca végén, ahol már csak a szegényebb emberek lakásai vannak, egy tiszta, rendes kis szobába tévedtünk be. A szoba sarkában égy szakállas férfi feküdt s nehéz lélekkellel kereste a levegőt. Beesett, viaszsárga arcán a fájdalmak és szenvedések ástak mély barázdákat s révedező tekintete csak akkor látszott megenyhülni, amikor feleségére pillantott. Az asszony és az egész környezet a tiszíasságszereteteí és rendet tükrözte viszsza. Az első pillanatban nem is sejtettük, hogy kihez tévedtünk be. Csak amikor a beteg megismert s igyekezett’ állapotához képest kifejezést aani a látásunk feletti örömének, akkor tudtuk meg, hogy a szomorú hájlék szánalmas lakója Csuka Géza, a váciak kedvelt cigányprímása, aki féllábbal tért vissza a háborúból, akinek játékában olyan sokat gyönyörködtünk nemrégiben is s aki mostan havi 22 korona rokkanijáruiékból tartja fenn magát, feleségét s gyógyiííatja a legborzasztóbb nyomor betegséget, a tuberkolózist. A könyörtelen- sorsról s az elhagyatoltságrói fatalista reménytelenséggel beszél. Nehezen jön ki a gyenge hang összeroncsolt melléből s az ember sírni szeretne, ha'arra gondol, hogy a fényes plaszíron s a vasalt nadrág, amely játéka mellett nagyban hozzájárult úri cigányprímás voltához: mivé leit! — Tudom, hogy már nem húzom sokáig. Lehet, hogy egy-két hétig, lehet hogy pár napig. A többi zenészek segítenek, ahogyan I tudnak, de nekik is nagyon szűk mostan az életük. A rokkantsegélyt nem kapom rendesen s a feleségen), ez az áldott létei«, minden percét, éjjelét és nappalát nekem szenteli. Csak az fáj, hogy neki is olyan sokat keli nélkülöznie ... A hangja fulladó" köhögésbe vész el, szonykája friss levegőt enged a szobába, amelynek falán egy árva hegedű búslakodik. Csuka Géza már nem tud elbúcsúzni tőlem, annyi ereje sincsen, hogy felüljön az ágyában. A hazáért küzdött, egysorban a többi hősökkel s elvesztette az egyik lábát és gyilkoló kórral a mellében tért vissza. A haza havi huszonkét koronával akarja neki visszafizetni mindezeket, de az! hisszük, nála már nem lesz ideje az egész adósság letörlesztésére. Ezért felhívjuk rá azoknak a figyelmét, akiknek valaha jő perceket szerzett a hegedűjével, ne feledkezzenek meg róla mostan, amikor szegénynek a legnagyobb szüksége van a megemlékezésre. Ugassák leszísek. (Mához egy hétre, azaz vasárnap a szokásos módon urnák lesznek a város egyes helyein felállítva pénzt fognak gyűjteni a váci hadiárvák javára. A májusi gyermeknapot fogja ez az akció helyettesíteni s a hatóság ez úton is a közönség szives jóindulatába ajánlja az adakozást. Az öregek sze^Séje. Az 1967.—1871. évek között született váci illetőségű és Vácon lakó népfelkelőkötelesek, valamint azok az 1865. és 1866-ban születettek, akik még egyáltalán nem álltak szemlére, a Kúria szálló nagytermében május 24-én és 25-én fognak szemle alá kerülni. • . i
