Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-04-22 / 16. szám

2 Ü váci Hanairs m@jgai@fcy§Ssa. Pár hónappal ezelöl! egynéhány váci ál­lami tisztviselő vetette fel az eszmét, hogy Vácon is meg kellene alakítani a Hangya fogyasztási és értékesítő szövetkezetei. Hogy a szervezkedés eszméje nem volt szalmaláng, .azt a vasárnapi alakuló köz­gyűlés mutatta, mert akkora érdeklődés nem is tudjuk mikor nyilvánult meg vala­mely létesítendő intézmény iránt, mini a mekkora volt a vasárnapi, Hangya alaku­lási közgyűlésén. Félnégy órára tele leit a városháza közgyűlési nagyterme nem ki­váncsi érdeklődőkkel, hanem részvénye­sekkel. Összesen 650 szövetkezeti tag tette le a teremben belépőjegyül szolgáló meg­hívóját. Györgyfy Ákos sikelnéma-intézeíi tanár, a ki a váci Hangya eszméjét felvetette sa ki a szervező bizottság elnöke volt, szólt először az egybegyűltekhez és ismertette a szervező-bizottság eddigi működését, a váci Hangya létesítésének okait, szüksé­gességét s az előmunkálatok történetét, majd felkérte az alakuló közgyűlést, hogy válassza meg elnökét. Indítványára egy­hangú lelkesedéssel a szövetkezeti eszmék régi, hűséges pártfogóját, dr. Lencső Fe­renc fegyintézet! főorvost választotta meg az alakuló közgyűlés. Dr. Lenesé meleg szavakkal üdvözölte a közgyűlést, köszö­netét mondott a szervező-bizottságnak ed­digi fáradságos, de eredményes munkál­kodásáért s miután megnyitotta a közgyű­lést, felkérte Meskó Pált, a Hangya köz­ponti igazgatóját, hogy ismertesse az ala­kítandó szövetkeze! céljait, működését és életét. Egy szimpatikus, kedves, idősebb úr, Meskó Pál központi kiküldött lépett elő és háromnegyed óráig tartó, közvetlen eíőadású, tapasztalatokban gazdag, mind­végig figyelmet keltő, érdekes és minden­kit megnyerő, egyszerű, de élvezetes be­szédben szólt a közgyűléshez. Nem Ígért fűt, fát, nem szédített vigécszerű nagyítá­sokkal, nem iparkodott mentői több rész­vényest szerezni be nem váltható Ígére­tekkel, sőt előre jelezte, hogy a háború okozta kereskedelmi zavarok és hiányok a váci Hangyánál is meglesznek, mert a Hangya sem lesz a háború alatt olcsó forrás, sőt lesznek árúk, a melyek itt se lesznek kaphatók, de annyit előre jelzett, hogy a kereskedelmi élet javulása után áldásos intézményként fog a Hangya a vá­ciakra lenni. Meskó Pál beszéde lojális volt a helybeli tisztességes kereskedőkkel szemben s példákkal mutatta ki, hogy a Hangya a tisztességes kereskedelemnek nem ellensége, de az árdrágító, uzsora kereskedők feje fölött annál inkább meg­húzta a lélekharangot. Nagy tetszéssel fo­gadott, tanulságos beszédét minden hall­gatója éljenzéssel fogadta. Ezután ismertette a központi kiküldött az alapszabályokat, a miket a közgyűlés elfogadott s rögtön utána megválasztotta közfelkiáltással a következő tisztikart, il­letve vezetőséget: Az. igazgatóság tagjai leltek : Együd Lajos, Fedor Sándor, Györgyfy Ákos, Horváth Kálmán, Lencsó Ferenc dr. Podhorányi József, Sáfár Béla, Teszák Gyula és Váró Károly. A felügyelő-bizott­ság tagjai: Bartoss Endre, Hirmann Lajos, Kapusi Mihály, Kardoss Ágoston, Nagy István, Pfeiffermann Nándor, Sommer Gyula, Szabó Sándor és Vas Islván. Horváth Kálmán büntető intézed főtiszt, a szervező-bizottság pénztárosa számolt be ezek után a következőkről: A szervező­­bizottságnál üzletrészt jegyzett 844 ember, az általuk jegyzett üzletrészek száma 1172. A szervező-bizottság pénztárába befolyt egyenként 30 K értékű 1172 üzletrész fe­jében 35160 K, egy korona beiratási dij cí­mén 1172 K, önkéntes adományból 2 K, összesen 36334 K. Kiadás volt 88 K 67 f. így tehát a megalakult szövetkezetnek ren­delkezésére áli az Ipar és keresk. Hitel­intézetnél elhelyezve 36245 K 33 f és en­nek 1917. ápr. 15-ig számítolt 4'Vo-os ka­mata 228 K 20 f, összesen 36473 K 53 f. Miután a közgyűlés a szervező-bizottság részére a felmentvényt megadta, a szövet­kezel „Váci Hangya“ fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet céggel, Vác székhellyel, korlátolt felelősséggel és bizonytalan időre j megalakult. Egyben kimondotta, hogy be­lépési dij 1 K, egy üzletrész 30 K, mely összeg fizetendő /a belépés napjától szá­mított három hónap leforgása alatt. Dr. Lencsó Ferenc mondotta ki határozatiig a váci Hangya megalakulását, mely után megköszönte az egybegyűll részvényesek szives érdeklődését, a központi kiküldött­nek, Meskó Pál igazgatónak megjelenését és ismertető előadását s az Úristen áldá­sát kérve a váci Hangya működésére, be­rekesztette a közgyűlést. Legvégül Podho­rányi József apát kanonok tolmácsolta a megalakult váci Hangya nevében hálás köszönetét Györgyfy Ákosnak, az eszme megpenditéséért. A kedden tartott első igazgatósági és felügyelő-bizottsági ülésen megalakult a váci Hangya tisztikara a következőképpen: Az igazgatóságban elnök Podhorányi Jó­zsef, alelnök Együd Lajos, pénztáros Hor­váti! Kálmán, könyvelő Teszák Gyula. A felügyelő bizottságban elnök Sommer Gyu­la, alelnök Vas István. _____________VÁCI HÍRLAP 87000-5000 - 2000. A legszomorúbb számok, melyek a há­ború véres és gyászos számtengeréből is borzalommal emelkednek ki. 87000 magyarországi hadiárva. Nem ke­rekszám, egyre nő és még nőni fog. Ez a hivatalosan megállapított szám is Kern öleli még föl a teljes anyagot, a melynek összegyűjtése még folyik, de már elérte igy is a szomorú, rettenetes magasságot. 87000 elhagyott, siró gyermekarc. Keresve hiába tekint vissza. Rajtuk segíteni kell mindenkinek. Akik átélik a viharos idők reltenetességeit, teljes forrón lüktető szív­vel, feli marokkal kell, hogy feléjük for­duljanak, elébük siessenek. A haza árvái ők. Nem szabad és nem lehet elpusztuí­­niok. 5000 azoknak a harcosoknak a száma, a kiknek nincs lába és 2000, a kiknek nincs keze. Tehetetlen, szerencsétlen emberek, a munka, a meg­élhetés békés mezejéről a háború örökre elűzte őket. Haláluk napjáig viselni fogják a háborút. Az államnak, a társadalomnak kell puha, meleg szeretettel felkarolnia, ha csak a puszta megélhetésig is. Otthont kell nekik teremtenünk, a kik örökre vérző sebbel támolyogtak vissza közénk a fel­dúlt csataterekről. Or>, Hlorlin Emil Italába. Dr. Morlin Emil kultuszminiszteri taná­csos, a középiskolai ügyosztály vezetője csütörtökön reggel szivszélhűdésben meg­halt. A megboldogult egyike volt a magyar iskolaügy leghivaíottabb és csendben so­kat alkotó művelőinek. Még Treíorí alatt került a kultuszminisztériumba, mint ügy­védjelölt, ki a pedagógiával komolyan fog­lalkozó fiatalemberben felismerte a kiváló munkaerőt. Csáky Albin őt bízta meg a kisdedóvásról szóló törvényjavaslat elké­szítésével. Munkálata mint az 1891. XV. te. lépett életbe, melyért a Ferenc József rend lovagkeresztjét kapta. Buzgó szolgálataiért 1911-ben a király a Lipót-rend lovagke­resztjével tüntette ki. A kormány és mi­niszterei megbecsülték munkásságát. Állam­titkárnak is jelölték. Később a polgári felső leány- s az iparos- és kereskedelmi szak­iskolák ügyeit gondozta, fejlesztette, mely iskolák mai fejlődése AAorlin érdeme. Leg­utóbb a középiskolai ügyosztály élén állott s mindenütt azzal a komolysággal töltötte be munkakörét, mely a komolyság és ne­mes gondolkodás egyéniségét és más vi­lágrészekben lett úíjával gyarapította a tu­dását, mely keresztény világnézetével pá­rosult, kamatoztatta hazai oktatásügyünk emelésére. Mint pedagógiai iró is számot­tevő muukásságot fejtett ki s önálló mun­kákkal is gyarapította irodalmunkat. Morlin 1858-ban születeti Vácon, itt járta közép­iskoláit is s most 59-ik évében ragadta el a halál utolsó időkig híven betöltött mun­kaköréből, váratlanul, tesívérbátyja, Morlin Imre székesfővárosi nyug. árvaszéki elnök halála után pár hétre. — A kultuszminisz­térium veszteségében osztozik a katolikus társadalom is, melyben neve nagy tiszte­letnek örvendett. Temetése szombaton dél­után 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Az elhunytban dr. Morlin Zsiga Vác város tiszti főügyésze unokabátyját gyászolja. Halálozás. Zatocsill Antal magánzó, volt fővárosi előkelő sütő iparos, ki Vác városi szüle­tésű és kinek özvegye is a jónevű sütő családból, a Brezimajerekből való, Buda­pesten április 14-én meghalt. Az elhunyt a lábát operáltatta, de cukorbetegségben lé­vén, a nem veszélyes operálás után ki­szenvedett. Hült tetemeit .nagy részvét mel­lett helyezték örök nyugalomra Vácon a Rókus/, kápolnából. — Soós Ferenc, egy szorgalmas és iparkodó váci kötélgyártó­­mester, életének 57-ik évében vasárnap éjjel meghalt. Temetése őszinte részvét mellett kedden ment végbe. üflegjött a r*ázgáíic. Csütörtökön déitulán Pestvármegye gaz­dasági egyesülete a Vác városi szőlőtulaj­donosok "részére 22 hordóban összesen 5880 kiló bruttó .súlyú rézgálicot küldött, amely mennyiség a rendelt 12600 kilónak mintegy 42 százalékát teszi ki. Ez az első részlet, amely mint a százalékból látható, jóval több, mint a tavalyi részletezgetés volt, mert mindenki majdnem a megrendelt mennyiségének a felét kapja meg első részletként, A második részlet — Ígéret szerint — csakhamar 2 — 3 hét múlva ér­kezik meg. A most küldött rézgálic kitűnő minőségű és kiosztása a héten lesz a vá­rosházán a szokásos módon. Mindenki idézői fog kapni és mindenki arra a napra jöjjön be érte, amelyre híva van, hogy tolon­gás ne lehessen, mert minden délutánra(szer- i dától-szombatig) 150 egyén van beidézve

Next

/
Oldalképek
Tartalom