Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-03-11 / 10. szám

A váci munkapárt szervez­kedése a parlamentben. Káliay Uhui alkofmánypárli orsz. gyűl. képviselő, volt főispán, váci lakos, e hó 2-án a parlamentben másfélórás, igen tar­talmas beszédet mondott, hozzászólván a miniszterelnöki jelentéshez. A képviselő nagy tetszés között beszélt a háborús gaz­dasági élet kinövéseiről. Népesedésünk csökkenése a legaggaszlóbb jelenség. Épen a legmagyarabb rétegek vesztettek a leg­többet. Társadalmi biztosítás alapján,-a betegségi biztosítás keretében kell felépí­teni az anya- és csecsemő-védelem szer­vezetét. Nem tudjuk, hogy a kormány mit szándékozik tenni az elpusztult emberanyag pótlására, illetőleg a jövő nemzedék egész­ségének megalapozására, pedig ezeket a kérdéseket már most programmszerűen elő kellene készíteni. Ma különösen a lüdővész és a venereás betegségek nagymérvű el­terjedése veszélyezteti népességünk jövő fejlődéséi. A közegészségi ügy terén messze mögötte állunk az európai kulturállamok­­nak és bizonyos, hogy a háború után a legelső reformok közt kell a kormánynak a közegészségüggyel foglalkoznia. A népe­sedési politikának két alapvető kérdése az anya és csecsmővédelem tisztán társadalmi utón nem oldható meg. Nem tudja miért titkolja a kormány programmját a kiván­dorlás kérdésében. A visszatelepítést há­ború után minden módon meg kell könnyí­teni. Egészséges biríokreformot sürget, a földdel nem szabad spekulálni. Minden par­cellázás állami engedélyhez kötendő. Ha bankok vesznek nagybirtokot, kötelezni kell őket magyar iskolák fölállítására. Szüksé­gesnek tartja az. idegen kéz. birtokr>zerzé­­sének korlátozását. Uj kis- és középbirto­kok kellenek. Fontos az agrárhitel olcsóvá tétele is. Káliay Ubul képviselő érdekfeszitó, hatal­mas szónoklatát igy fejezte be: Beszédem elején használtam Vilmos császár szavait, amelyben a nagy német költőt idézi, hogy a birodalom kifelé legyen határolt, beíelé határtalan. Sajnos, én ilyen magyar költőt idézni nem tudok, hacsak nem gróf Khuen- Héderváry Károlyt, aki újévi beszédében a párturalom határtalanságát hirdette befelé és kifelé. Hogy minő eredménnyel ? Meg­lehetős sokat forgok ellenzéki körökben, de amig én ellenzéki vidéki pártszervez­kedésről nem hallottam és nem olvastam, addig például Vácott épen a napokban tar­totta szükségesnek a munkapárt, hogy elv­társait szervezkedésre hívja össze utcai falragaszok utján ad majoréin glóriám a szent nemzeti egységnek. Vácott! Ezért felelek, magam láttam a falragaszt. Olyan dobén, amidőn legvégső erőfeszítés revan szükségünk’ szükséges egy olyan városban, ahol munkapárti szervezet egyáltalán nincs ezt a szervezetet létesíteni? De legyen bárminí, kövessék önök a pártszenvedély indulatait, seperjenek el minket, ha tudnak, a nemzeti szent egység jegyében, némilsanak el egy Andrássyf, j egy Apponyit, a nemzeti lelkiismeret élő szavának e harangjait: a történelem majd el fogja bírálni, — hogy mégis csak egy magyar költővel fejezzem be hosszúra nyúlt felszólalásomat — el fogja bírálni, hogy mit jelentenek egy nemzet éleiére nézve az elnémult harangok. A jelentést nem veszem tudomásul. VACf HÍR LA P Randveg Mihály halála. Magyaróvárról jelentik hogy Randveg Mihály kegyesrendi áldozópap, tb. kormány­­tanácsos, érdemesült novicius-mesíer, ház­főnök és fögimnáziuini igazgató folyó hó 7-én meghalt 62 éves korában. A tanítás és rendi nevelés terén 39 esztendőt töltött. Hét évvel ezelőtt ment el városunkból, hol 30 évig működött a gimnáziumban mint tanár, a piarista növendékeknél mint újonc­mester. Keze alól több nemzedék került ki, a kik benne nemcsak a pedáns, lelki­­ismeretes tanárt tisztellek, hanem az igaz­ságszerető jó embert is becsülték. Halálá­nak hire mély megilletődésl keltett tanít­ványai s régi ismerősei körében. A milyen őszinte, hálás tisztelet kisérte öt, mikor eltávozott körünkből, olyan őszinte a rész­vét és kegyelet, a mely emléke felett őr­ködik. Ny. b.! Líceum est* Utolsó felolvasó est volt szerdán a lí­ceumban. A rokkant napot, a mely inkább koncert jellegű lesz, csak később tartják meg. Az első előadó dr. Szladics Károly min. tanácsos, egyetemi tanár volt. A ki­vételes, háborús rendelkezések magánjogi vonatkozásait fejtegette. A háborús rende­letek intenciója az, hogy a köz javát biz­tosítsa az egyéni önzéssel szemben. A rendeletek hatása több téren bizonyítja, hogy békében is hasznos lesz a közre az állam hathatósabb beavatkozása a magán­jogi természetű ügyekbe. Káliay Ubul volt főispán, orszgy. képviselő az Árpádok Balkánpolitikájáról tartott élvezetes, lelkes előadást. A tudós történetiró a modern történettudomány módszerével végzi kuta­tásait, a melyek jó részt az Árpádok ko­rára vonatkoznak. Szerdai felolvasásában kimutatta, hogy az Árpádok — bár kezdet­ben nem tudatosan — arra törekedtek, hogy nyugati kultúra terjesztői legyenek ke­leten, a melyen a Balkánt kell értenünk, másfelől értékessé tegyék keletet nyugat felé. Az értékes felolvasás minden részle­tében lebilincselő volt, különösen III. Béla politikájának vázolásában, e politika lélek­tani megokolásában mesteri volt. A szép­számú közönség lelkes tapsokkal fejezte ki háláját a kitűnő előadóknak. A két elő­adás között s a második előadás végén Borbély Sándorné úrnő finom zongoraki» sérefével Berény Vilmos hegedű művész adott elő több darabot már ismert preci­zitással, művészettel. Az utolsó est tudo­mányos tanulságai, művészi gyönyörűsége méltó fináléja volt az idei líceumi ciklusnak. Hősi halál. Resch Győző cs. és kir. 32 gy. e.-beli tart. gyalogos, r. kát. vallású, 36 éves, nős, ' váci kőműves a váci vöröskeresztegylefi katonai kórházban szombaton délután hősi halált halt. Az elhunyt katona már rokkant volt s most tüdővészben szenvedett ki. Kozmér István 37 éves, nős, r. kát. vallású, építész, cs. és kir. vasúti ezredbeli ník. őrvezető február 28-án Korneuburgban szivhűdés következtében váratlanul meg­hall. A hősi halált hall katona holttestét rokonsága hazahozafta Vácra és itt temet­ték el a Rókusz kápolnából vasárnap dél­után. Márciusi ünnepség. A helybeli evangélikus tanuló ifjúság f. hó 18-án délután fél 5 órakor tartja meg a templomban ez idei márciusi ünnepsé­gét, melyen érdeklődőket és vendégeket szívesen látnak. _____ 3 Eljegyzés. Herczeg Oszkár rokkant honvéd elje­gyezte Szőke Elluskát Balatonföldvárról, (Minden külön értesítés helyett.) Március Idusa. A szabadság szent napját, március 15-ét az idén is méltó ünnepéllyel fogja meg­tartani Vác város hazafias lakossága. Csü­törtökön délelőtt iskolai ünnepélyek lesz­nek, a ref. egyház a templomban tart na­gyobb ünnepélyt d. e. V2 lOórakor, a Magyar Védő Egylet pedig szintén déle lőtt tart ja ünne­pélyesévi közgyűlését a városháza kis tanács­termében. Délután fél három órakor indul az ünneplő közönség a városházától a honvédszoborhoz, a hol az idén is éppúgy, mint tavaly a váci kegyestanitórendi főgim­názium fogja rendezni a szépnek Ígérkező, hazafias ünnepélyt, melynek programmja a következő: 1. Himnusz. Énekli a főgimn. énekkar. 2. Nemzeti dal. Szavalja Molnár Lajos IV. o. t. 3. Gaál: Száll a daru ma­dár. Énekli a főgimn. énekkar. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Rassovszky Kálmán főgimn. tanár. 5. Petőfi: A magyarok Istene. Sza­valja Jób Imre VIII. o. I. 6. Szózat. Énekli a főgimn. énekkar. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepélyt a városháza közgyűlési ter­mében fogják megtartani. Egy váci lap körül. „Vácz és Vidéke“ címen március 4-én Suhayda Ferenc szerkesztő és laplulajdo­­nos neve alatt megjelent városunkban egy előre jelzett politikai hetilap. Megjelenésé­nek körülményeivel, tartalmával, születésé­nek indító okaival nem kívánunk foglal­kozni, hiszen amúgy is eleget beszélnek róla szerte a városban. Politikai irányáról ne n volt módunkban határozottan meg­győződni, mert az első számban levő „Zászló bontás“ vezető cikkében maga a szerkesztő sem szói a politikai irányáról, hanem csak mindenütt „párt“-ot említ, de hogy milyen az a „párt“, azt nem mondja. A „Vácz és Vidékéivel különben e héten igen sokat foglalkozott a helybeli munka­párt vezetősége s kedden délután a Kúria vendéglő földszinti termében bizalmas ér­tekezletet is tartottak a pártsajtó ügyében, a melynek eredményeként jelenik meg a mai számunkban közzétett nyílttéri nyilat­kozat. A „bizalmas“ politikai értekezletből csupán annyi szivárgott ki részünkre, hogy a helybeli munkapárt és a „Vácz és Vi­déke“ szerkesztője és kiadótulajdonosa között valamelyes „személyi diferenciák“ merültek fel s emiatt valószínűnek tartjuk, hogy a „Vácz és Vidéke“ a vasárnapi első megjelenése után meg is szűnt létezni. Nyilttér. Nyilatkozat. Két helyben megjelenő hetilap : a „Pest­megye Vácz és Környéke“ és „Vácz és Vidéke“ című úgy igyekszik magát olvasói előtt feltüntetni, mintha a váci nemzeti munkapárt orgánuma volna. Hogy félreértés ne legyen, a váci nemzeti munkapárt alul­írott elnöksége, a párt nevében, ezennel kijelenti, hogy az említett két lap egyike sem a párt 1; pja, azokkal a párt össze­köttetésben nincs s egyik lap politikai, vagy szellemi irányítására sem gyakorol, de nem is gyakorolhat befolyást, mert mindkét újság a párttól távol álló magán­­vállalkozás. Vác, 1917. március 8. Gindrich József Nagy Sándor dr. F rnek László Váró Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom