Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-11-25 / 47. szám
\ Degré Alajos váci regényalakjai. Deqré szépirodalmi művei közölt az 1877-ben megjelent Itthon című regényében nagyon sok váci vonatkozás van és cselekménye is jórészt a mi kisvárosi világunkban játszódik le. Névszerint csupán Argenti doktort említi meg ezekkel a dicsérő szavakkal: Argenti megérdemli, hogy nevét az emberiség jótevői közt említsék, Ián jobban mint egynémely, kinek szobrot emeltek. (II. 78.) Benkár Dénesné és Meiszner Ede tipikus alakjaira burkolt formában is könnyű ráismernünk. A többieké vagy elhalványult már négy évtized homályában, vagy családi érdek tiltja megnevezésűiül. Az Itthon irodalmunk egyik legjobb regénye, Degrének pedig legkiválóbb alkotása A két köteles munka irányregény és a társadalom hibáit ostorozza. Olyan keserű gúnnyal és epés tollal festi lársadalmi bajainkat, hogy egykorú bírálói túlzást vetnek a szemére. De ne felejtsük, hogy Degré akkor irta ezt a regényéi, a mikor a váci választáson megbukott és azért találta olyan elkeseredettnek társadalmi életünket mert szomorú tapasztalatokra tett szert a mindig megbizhatlan kerület és mindig széthúzó társadalom alsó és felső rétegeiben egyaránt. Minthogy regényének ebben a részében az akkori Vácot és annak társadalmi, viszonyait tárja elénk, a regény reánk váciakra kortörténeti értékkel is bir és igy különös figyelmünkre érdemes. Ép azért hosszasabban illik vele foglalkoznunk. Lássuk előbb meséjének rövid tartalmú'! Turkevi Szilárd Amerikában született magyar mérnököt száműzött édes atyja a haza vágyó szeretőiében neveli. Mikor szüleit elveszti, útra kel, hogy nem ismert hazáját fölkeresse. Itthon a közlekedési minisztériumban kap állást, de uj ittlionát megutálja, mert önzőnek és'' silánynak találja. Ez annyira el kedveli eni ti, hogy ismét visszakészül Amerikába. Mielőtt azonban visszautazna kegyeletes kötelességet teljesít és fölkeresi atyja barátját, Vizaknay Miklós földbirtokost. Vele és leányával megismerkedve, kedvet kap a munkára, Nemcsak azt a községet, melynek földesura teszi mintaszerűvé, hanem az egész vidéket megszabadítja a veszedelmes szédelgőktől. Turkevi zseniális ember. Mindenhez ért: sajátkezűleg festi ki a templom menyezeíét, csatorna rendszert csinál és egyéb népjóléti intézményeket honosít meg. Vizaknay leánya, Klaudia iránt szerelem lopózik szivébe. De titkos vonzalmát nem nyilváníthatja, mert Klaudia már Szombathy Béla képviselőnek a menyasszonya. Szombathy az édes anyját ápolva, megkapja tőle a tüdövészt, a melyhez a képviselőválasztásnál szerzett meghűlés járul és meghal. Turkevi ekkor feleségül veheli az érzelmei! szintén titokban viszonzó Klaudiát. A cselekmény gondos szövése, az alakok eleven rajza és a nyelvezetnek könnyedsége által kiváló regényt minden oldalról k méltatni nem a mi feladatunk*) de mégis szükséges fölemlíteni az egykorú kritika *) Degrének egész irói munkásságát átfoglaló irodalmi tanulmány most foglalkoztatja Divényi Gyula főgimnázinmi tanar urat. A több Ívre terjedő munkát egyesületünk két év múlva, Degré születésének századik évfordulóján bocsátja sajtó alá és mint 1920. évi tagilletményt fogja szétosztani. 2 ____ váci hírlap elismerő tetszésnyilvánítását. Degré ezt a jeles regényét, miként már említettük a politikai ételtől való visszavonulása után irta. Egyes részleteit felolvasta előbb a Kisfaludy-társaságban, ahol nagy örömmel üdvözölték, a miért újból fölvelte sokáig pih ntetelt tollát. A regény a szokásos folytatásokban először az Egyetértés című napilap hasábjain látott napvilágot és csak azután jelent meg könyvalakban. A Petőfi-társaság Lapja is dicserő élismeréssel adózik. Érdekesnek mondja mint irányregényt és különösen a mese szövevényességét értékű magasra. (1877. II. 236.) Legtöbbel adhatunk azonban Beöthy Zsolt kritikájára, mert ő, mint a magyar esztétika tanszékének tanára a budapesti egyetemen leghivatotlabb volt szakszerű bírálatot mondani fölötte. Terjedelmes ismertetés u'án könnyed elöadasmodorát és szórakoztató leleményességét dicséri. Különösen két érdemét emeli ki: az .egyik az. hogy egy egységes alapeszme uralkodik fölötte, melyre a történet szálai mind visszavezetnek, másik érdeméül érdekes meséjének tudja be. Feszülten követjük. —mondja — meglepetéseket és váratlan fordulatokat érünk, úgy hogy nem érünk rá unatkozni. (Fővárosi Lapok 1878. február 7. és Egyetértés 1878. március 6.) Minket természetesen a regénynek az í a része érdekel, mely a mi viszonyainkkal foglalkozik. Noha az-tró közállapotaink ellen fakad ki és társas intézményeinket egészében hibáztatja, leírásában mégis a mi városunk társadalmának ferdeséségeire ismerünk. A kép, melyet fest, igen sötét: a> pénzvágy mételyezi a nemesi és polgárt, hiú önzés a rúgója minden politikai teltnek. A nép megvesztegethető, az uralmon levők hozzáférhetők. Műve mint irányregény az akkori társadalom éles kritikája. Egyfelől a vidéki társadalom kisszerű, de tarka világának : a nőegyleti bálok, választási mozgalmak és tüzoltófelvonulásoknak színes képét kapják, másfelől ennek a kisvárosi éleinek kitűnően megrajzolt alakjait mutatja föl,»hogy a szellemes élceivel és maró gúnyjával még kirívóbbá tegye a társadalom hibáit. Valószínűnek látszik, hogy Degré ezt a regényét az Íróasztala számára irta, mint Arany az Elveszett alkotmányt. Arany tudvalevőleg erről a költeményéről azt Írja az életrajzában, hogy: csak a magam időtöltéséül kezdék bele, hogy kiöntsem bosszúságomat. így tehetett Degré is, mert sötét leirásából nagyon kiérzik lelkének fölháborodása, a csalódása és bukása fölött érzett keserűség. Sok könnye folyt szivébe fojtva epévé, — hogy Gyulai Pál mondását idézzük, — mert épen a maga esetét alakítja át költészetté, noha ez esetben a politikus az iró fölé kerekedett. Ez a túlsúly azonban egészen helyénvaló, mert a mikor igy megdöbbent, még élesebbé válik az ellentét és öt magát közelebb hozza tulajdonképeni célja megvalósításához, hogy politikai agitációt fejtsen ki és szórakoztatás ürügye alatt előadhassa népnevelőNeszméil. (Folytatja k.) A szerkesztő távolléte alatt a szerkesztésért felelős: BORBÉLY ISTVÁ N. Januártól, fizetik a felemelt hadisegályt. Miért késik a rendelet ? A kormány az indemnilási törvényjavaslatban felhatalmazást kért arra, hogy a hadisegélyek összegét felemelhesse. A javaslatból azóta törvény lelt, de a hadisegély rendelet még mindig nem jelent meg. Illetékes helyen a hadisegély rendeletről* az alábbi felvilágosítást adták : — A hadisegélyjavaslalon hetek óta dolgoznak a pénzügyi és honvédelmi minisztériumok kikü dőltei. A bizottságnak igen sok nehézséggel kell megküzdenie. Nem a háTiisegély összegének meghatározása okoz gondot, mert hisz ebben már teljes megállapodás történt a képviselőhöz pénzügyi bizottságában. A lapok közölték is a segélyek összegét. A nehézséget annak a szervezetnek kiépítése okozza, a mely a segélyigény megállapítása és a segély megvonása föiött dönteni hivatva lesz. A segélyezés mai rendszere megváltozik A jegyző szerepét bizottság veszi át. — A reform a mai rendszert teljesen felforgatja. Természetes tehát, hogy meg kell gondolnunk a hadisegély rendelet minden egyes szavát. Nagy feladat áll a felállítandó bizottságok elölt. Csak Vácon több mint ezer a segélyezett család, kik közül minden egyes ügye revízió alá kerül. Hol veszünk annyi bizottságot, a mely ezt a sok ügyét lebonyolítja ? — A rendelet tervezete elkészült már. Ez azonban nem végleges szöveg. Naprólnapra változtatunk rajta és a megkeresett hatóságok feleletei újabb pótlásokat tesznek szükségessé. Akármilyen sok is a nehézség. a fronton vérző katonák családjai nem várhatnak soká a segélyre. R«.-n éljük, hogy a sok nehézséget leküzdjük még ebben az évben és újévre minden arra jogosult megkapja a felemeli hadisegélyt. Érettségi vizsgálatok. A váci kegyesrendi főgimnáziumban a december havi érettségi vizsgálatok Schandl Miklós igazgató, megbízott elnök vezetése alatt dec. 10—14. napjain lesznek és pedig dec. 10., 11. és 12. napjain az Írásbeli, dec. 14-én a szóbeli vizsgálatok. A főgimn. igazgatóság. Adományok. Az országos postás-kórház alapra újabban adakoztak: Váci horganyhengermű 100 K. özv. Millmann Gézáné, dr. Forgó Kálmán 10—10 K, Holczer Dezső, Fördős Vilmosné és ifj, Grosz Anniimé 5—5 K. Haza orosz-fogságukból. Schöpflin Ottó m. kir. honv. alezredes 1915. tavaszán Przemyslben esett orosz hadifogságba, Meiszner Gyula m. kir. honv. huszár tényleges főhadnagy pedig sebesülten a Frohreich divíziótól még 1914. nyarán került az oroszok kezére. Azóta mindkelten a hadifoglyok keserű kenyerén éllek s három év után Dániába internálták őket, ahol Wiborgban kezelték orvosaik s most pénteken mint kicserélt fogolv-tisztek hazatértek családjuk körébe. Schöplin alezredes Szegedre, Aleiszner főhadnag pedig Vácra, illetve Érsekújvárra jött haza. Meiszner Gyula még csak a napokban is azt irta Dániából, hogy a dánok rendkívül előzékenyek voltak hozzájuk, az utcákon szabadon sétálhatlak s a lakosság mindenütt alakplevéve üdvözölte őket. 1
