Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-01-28 / 4. szám

A hadi özvegyek és leányárvák figyelmébe. Az Országos Népoktató Egyesület ha­­vonkint újabb ingyenes tanfolyamokat nyit, a melyeken a hadi özvegyek és 16 éven felüli leányárvákat kenyérkeresetre képe­síti, hogy majdan, a béke idején, a mikor kevesebb lesz a munkaalkalom, mégis, mint szakképzett munkaerők jobb és ál­landó keresethez juthassanak. Fokozato­san a következő tanfolyamok nyílnak meg: 1. Női kereskedelmi tanfolyamok, a me­lyeken a bérelszámolást, anyagkalkulációt, tarifaügyekei és betegpénztári ügyeket is tanítják. 2. Női vegyész segédi tanfolyamok. 3. Háztartásvezetői (gondnoknők) tanfo­lyam, a melyeken internálusok, kórházak, szanatóriumok, szállodák részére képez­­tetirek ki a jelentkezők. 4. Mozigépkezelői tanfolyam. 5. írógép javítás és karbantar­tási tanfolyam. 6. Fényképészeti tanfolyam. 7. Galvanizálók tanfolyama. 8. Divatáru ké­szítő tanfolyam. 9. Fehérruhavarró tanfo­lyam. 10, Felsőruhavarró tanfolyam. 11. Gazdasági és kertészeti tanfolyamok. Az összes tanfolyamok ingyenesek. Tartamuk 3. illetve 6 hónap. Jelentkezni naponta le­het a tanfolyamok igazgatóságánál, mert a szükséghez mérten havonkint újabb tanfo­lyamok nyílnak meg. Bővebb felvilágosí­tást hétköznapokon délelőtt 9 és 10 óra közölt, (válaszbélyeg beküldése ellenében levélben is) a Hadi özvegyek és leány­árvák tanfolyamainak igazgatósága ad (Bu­dapest, VII. kér, Kertész-utca 30. sz. I. em.) Népfelkelői szemle. Az 1899. évben született népfelkelő köte­lesek Vácon a Kúria szálló nagytermében szombaton (febr. 3-an) jönnek szemlére. A járás még előbb, vagyis január 29 tői febr 1-ig fog sorozni. Szélhámos defektiv. Az elmúlt év végén Vác város deíektivje volt Wolf Márkus rokkant zászlós Csak pár hétig detektiveskedeíí nálunk, mert Kálló rendőrkapitány rájött, hogy a detek­tív maga is gyanús személyiség. Felfüg­gesztette állásától, de Wolf be sem várta ügye eldőltél s egy szép napon faképnél hagyta a várost. A héten olvashattuk a bu­dapesti lapokból, hogy a volt váci detektív tényleg szélhámos, mert a fővárosban rend­őrfogalmazónak adta ki magát s a kivel csak összeakadt, igazolásra szólította fel. Legutóbb nősülésben utazott, de leendő apósa leleplezte Wolfol s a rendőrség pe­dig letartóztatta az ál rendőrfogalmazót, kiről kiderült, hogy soha katona nem volt s több apró szélhámossági ügye volt. A "fő­városi rendőrség most nyomoz Wolf Már­kus dolgaiban. Tüz-eset. Pénteken délután fél kettőkor a szövő­gyár telefonja s rá mindjárt a templomok harangjai is tüzel jeleztek. Nem vollnagyobb veszedelem, csupán a szövőgyár filagóriája fogott tüzet, amit a nyomban olt termelt tűzoltóság azonnal lokalizált. A rokkantaknak. A váci kath. Légényegyleí a most rende­zett szinielőadásai tiszta jövedelméből 10 °/0_ot, 30 koronát adott át a váci rvkkanl katonák javára, mely szives adományért ez úton mond hálás köszönetét a helyi segítő bizottság. A szerkesztő távolléte alatta szer­kesztésért felelős: BORBÉLY ISTVÁN. VÁCI HÍRLAP Sturm! Délután két óra tájban vette kezdetét az általános ostrom. Sűrű rajokban, szinte minden rendszer és fegyelem nélkül vala­mennyi oldalról egyszerre nyomultak elő a támadók. Az ütközet hevességét legjob­ban jellemzi, hogy úgyszólván az első percekben rengeteg volt a sebesültek száma, fájdalmas nyögések, a vad szen­vedély és elkeseredés rettenetes zene­bonája töltötte be a levegőt. Arra nem is volt idő. hogy a támadók rendes fegyve­rüket használják: puszta marokkal, vas­ököllel és fogukkal harapva, igyekezett mindenki előre. Itt igazán át volt hatva minden egyes attól a tudattól, hogy nincs hátrálásnak, helye: csak előre lehet, előre, minden áron, a kitűzött cél felé! A harco­lók közölt asszonyok is voltak, sőt gyer­mekek is, akik vad fanatizmussal, erőben, hevességben, szinte még lultéve a férfiakon is, láttak az ostromhoz. Váll a vállon, test test mellett, megfeszített izmokkal, dülledt szemekkel a vér szagától nekivadulva, li­hegve, a sikert szomjuhozva, emberfeletti erővel, félelmet, meghátrálást nem ismerve küzdött a hatalmas sereg, de eleinte min­den siker nélkül. A türelem, a harci kedv nem lanyhult. Három óra tájban a jobb szárny kissé előrenyomult: a küzdelem hevessége most érte el tetőpontját. Újabb segítő csapatok is érkeztek, akik azonnal a harcvonalba állottak. Az ostromlóknak megnövelteden, most már végtelen tömege, mint egy tenger öntötte el az egész tere­pet, az első sorok hősei körmükkel kö­nyökükkel estek neki a zárt ajtónak, egy végtelen csatakiáltás, a miből kiérzett már a győzelem mámoros lehellete is, új, utolsó rohamra vitte a tömegeket és az ostromlott rész egy helyen engedett. Rés támadt, nem nagyobb, mint ahol egy em­beri test fér el, de ez elegendő volt arra, hogy a támadók tömege, mint a medréből kilépett tenger beözönöljön, a másik pilla­nat c a n már neki estek a gazdag zsák­mánynak, kö kövön nem maradt itt, rengve, döngve, csörömpölve pusztult itt el minden és a diadalmas orditás még egyszer, utol­jára felhangzott, jelezve, hogy a siker, a győzelem bekövetkezett. nevére hozatta a csomagokat, de azok nem kaptak belőle s csak Friedlanszki juttatott nekik pénzt, a miért nevüket odaadták. A csomagok több váci kereskedőhöz kerül­tek a fővállalkozó útján s azok igy olcsó és jó cikkekhez jutottak s árusíthatták a finom portékát jó drága árakon. Ügy hall­juk, hogy egyik-másik váci kereskedő 20 — 30 ezer koronáig érdekelve van ez ügyben s hogy több száz ilyen küldeményt vettek már át a fővállalkozótól. Csak legújabban is 300 csomagot várnak Bernből. A váci rendőrség a legszélesebb körű nyomozást ejti meg ez ügyben s mint a m. kir. posta­kincstár megkárosítását találja egyik leg­főbb bűnnek ez esetben. A kas hadi gyerek. Kedden este a váci vasúti állomásnál igen sok utas várt az egyik késő vonatra. Egy jól öltözött iiataí leány is a várako­zók közöli volt, karján egy apró kis cse­­csemővel. Üdülő katonák is voltak a vára­kozók között, a kik bizony meg-megnézték a leányzói s az egyik éppen ismeretséget akart vele kötni, hogy jobban teljék az ideje. A leány kezdte észrevenni a köze­ledést s ime ő lett a szemesebb: — Vitéz úr kérem, legyen szives, fogja meg ezt a kicsit, a mig. éh jegyet váltok — s már is karjaiba helyezte a bakának az apróságot. A katona csak tartotta egy da­rabig a gyermeket, de a mikor az a ma­gyar cigaretta keserű füstjét már sehogy sem akarta állani és sivitott torkaszakad­­tából, a baka is megunta a dolgot és ke­resésére indult a leánynak. Össze-vissza járta már az egész pályaudvart, de a leányt sehol sem találta. Végre is megkérte a posztoló rendőrt, hogy segítsen neki a ke­resésben. Nagy sokára aztán megkerüli a leány, éppen akkor, a mikor már fel akart szállni a bejövő vonatra. Hozta a rendőr nagy örömmel a bakához. A mikor pedig már hivatalos útra terelődött az ügy, a leány igen egyszerűen és érthetően véde­kezett : — Miért akart megszökni a gyerekétől? — Nem csináltam én semmi rosszat ké­rem, csak katonától kaptam, katonának adtam. ______ Nyilttér. Nyilatkozat. A Pescha Miklós féle kijárási ügyben szereplő váci Lőwinger cég nem azonos a miénkkel. Vácon 1917. jan. 26, Lőwinger F. Sándor hadi termény-bizományos. __________ 3 ♦ Mi ez kérem ? Haditudósitás ? Melyik harctérről ? Melyik ütközetről ? Ez kéremfegy jámbor trafik ostromának a leírása. Látható mostanában elég gyakran. AIDA A svájci csokoládé küldemények. Föltűnt a váci postán, hogy hónapok óta, nap-nap után szép, egyforma csomagok jöttek a váci internáltak címeire és mind Svájcból, Bern városából. Minden egyes csomagban jobbnál-jobb élelmiszerek, cso­koládé. francia szardínia, kávé, kakaó, ma­zsola szőlő stb. A gyanús ügy a rendőr­ség elé került, a hol most kezdik lelep­lezni a valóságot. Egy kintlakó váci orosz internált, a ki itt már meg is nősült, Fried­lanszki Mózes a többi váci internált ne­vére hozatta a csomagokat Bernből. A cso­magok a nemzetközi egyezmény alapján -portómentesen érkeztek és igen jutányos árban adták az élelmi cikkeket Svájcból, mer! abban a hiszemben voltak, hogy ka­tonai hadifoglyok rendelték azokat. A fő vállalkozó Friedlanszki volt, a ki társai SíöszcmeinyiiSwámtás, Mindazoknak, kik drága halottunk Csáka Károiynak temetésén megjelen­ni szívesek voltak, vagy egyébként részvétüket nyilvánították, legmélyebb köszönetét és háláját fejezi ki Vácon 1917. január 20. a Csóka család ÍCöszönetnyibániiás. Hőn szeretett testvérünk, Nagy Katinka halála alkalmából nyújtott szeretettel teljes részvétet hálásan köszönjük min­den ismerősünknek, különösen a váci kötő-és szövőgyár rt. igazgatóságának s egyben dr. Lencsó Ferenc orvos úr­nak betegünk körül kifejtett fáradha­tatlan gondosságáért nyilvánosan is köszönetét mondani kötelességünknek ismerjük. Vácz, 1917. jan. 25. A gyászoló család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom