Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-08-12 / 32. szám
tiarmincegyedih évfolyam 32. szánj Vác, 1917. augusztus 12. VÁCI HÍRLAP Politihai lap, megjeleniR szerdán és v-p.sárnap. Előfizetési árak helyben egy evre 12 K. félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy evre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő es laptulajdonos: Dercsényl Dezső. Szerkesztőség es kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-ut 4. sz. (Iparudv ar.) Nyiltter sota egy korona. ' Telefon-szám 17. Egy érdekes városi közgyűlés. Két órás interpelláció, n Preszly Elemér Új áramlat, új szellő a világpolitikában, új élei, új szellem az országos politikában s úgy látszik — új hang, új éra kopogtak)!! be a város közgyűlési termébe is. Csütörtökön képviselőtestületi ülés voll a városházán hét kevésbbé érdekes tárgysorozati ponttal. Máskor 25 30 városatyánál több dehogy is jött volna el ilyen meleg időben, de most hire ment, hogy Preszly Elemér orsz. gyűl. képviselő fog napirend előtt felszólalni, tehát bejöttek vagy hatvanam köztük több gazda képviselő a legnagyobb dolog időben. Dr. Zádor János polgármester elnökölt a közgyűlésen, ki megköszönte a képviselőknek, hogy a szokallan kánikulái hőségben ideiárasztván őkel, ilyen szép számmal jelentek meg. Nyomban ezután dr. Preszly Elemér állott fel s bejelenletle, hogy interpellálni kívánja a polgármestert. Az interpelláció bevezetője. Legutóbbi politikai beszámolómkor vádakat és kifogásokat emeltem a városi közügyek vezetése ellen, kezdte Preszly a csaknem egy órás felszólalását. Tettem ezt azért, mert erre az igazságérzetem késztetett, de tettem egyszersmind városom érdekében is. Most, a legelső alkalommal, a mikor megtehettem, kötelességemnek tartom, hogy ide, a iegilletékesebb helyre is elhozzam eme vádakaí s magyarázatát adjam annak, hogy miért támadtam a város közügyeinek vezetőjét ? Először is kijelentem, hogy én ide, ebbe a terembe soha politikát nem hoztam be s ezentúl sem hozok. Másodszor kijelentem, hogy abban a küzdelemben, a mit a mai vezetés ellen városom és a közügyek érdekében felvenni óhajtok, tárgyilagos hangot akarok használni, de viszont ezt az elnöki székből én is megkívánom. Nem új és nem meglepő dolog, hogy a városban szerteszét éppúgy, mint a sajtóban általános a panasz a városi közigazgatás ellen. Engem is ért az a vád, hogy nem veszem ki részemet a város fejlődésének előmozdításában. A feleletem erre a következő: A mikor 1909 ben első ízben választottak meg a váci kerület orsz. gyűl. képviselőjének, fölajánlottam a poigámester úrnak a város érdekében szolgálataimat s ö egyszer sem vette azokat igénybe. A következő évben, a mikor ismét megválasztottak s azóth is, a polgármester mindenkor és mindenütt azt hangoztatta, hogy ha Kazy államtitkár lett volna a város képviselője, máshol állna a város! Szolgálataimra azóta sem reflektáltak, sőt ki merem mondani, hogy mesterséges úton és eszközökkel elzártak előlem minden módot, hogy városom előhaladásában segítségükre egyedórás tárgysorozat, a közügyekröl. lehessek. Számtalan panasz érkezik hozzám, napról-napra küldöttségek keresnek fel a lakosság különböző rétegeiből s a legtöbb a város vezetősége ellen van. Nem vagyok a harc embere, de kötelességem meglenni és megteszem a legtisztább közérdekből, hogy most — s ezentúl is mindenkor előhozom a panaszokat s azokat tárgyalni kívánom. Kérdem a polgármester urat s őszinte választ várok: Életbe van e léptetve teljes valójában a városi szabályrendelet? Kérdem, hogy a közgyűlés a maga akaraláí tudla-e valaha az ő elnöklete alatt kivinni? Nem! Az időnként összehívott közgyűlésnek nem voll szabad és önálló véleménynyilvánítása, mert a kritikát az elnöki székből indokolatlanul mindannyiszor visszaverték. Egy önérzetes képviselőtestület tovább is igy nem működhetik, már pedig én csak önérzetes képviselőtestülettel óhajtok munkálkodni, ha lehet a polgármesterrel, ha nem, úgy ellene. AAost pedig előveszek egy pár általános panaszt, sérelmet: Vásártér parcellázása. Körülbelül 20 éve annak, hogy a Vásártér parcellázási ügye napirenden van s a kihasználatlan nagy terület még mindig ott disztelenkedik a város közepén! Mennyi elmaradt haszon az, a mellyel megkárosodotí azóta a város?! A püspök és a káptalan már évekkel ezelőtt elintézték az ügyet a maguk részéről, a város is meghozta végérvényes határozatát ez ügyben, de ez a határozat még máig sincs felterjesztve az illetékes fórumhoz jóváhagyás végett. Kérem a polgármester urat, hogy tessék ezt azonnal felierjeszteni! Betöltetlen állások. Évek óla betöltetlen a két tanácsosi-, a jegyzői-, az ellenőri- s egy számtiszti állás a városnál s éppen akkor, a mikor a háború alatt úgyis minden egyes tisztviselőnek mégegyszer annyi a dolga a háború miatt! Törvény és szabályrendelet parancsolja, hogy a betöltetlen állásokat be kell tölteni! Az 1915. évben általános tiszújilás volt a városházán, a mikor választottak polgármestert, pénztárost stbit, csak éppen ezeket az állásokat nem leheteti betölteni ? Ez egy cseppet sem respektálása a szabályrendeletnek! Személyes szemppntok nem vezet:* elv engem ezen kérdésnél, sől a város érdekében követelem, hogy az állások betöllessenek, nfert az, hogy pl. az egyik lanácsosi állást közgyűlési határozattal helyettesítés útján töltötték be. egyenesen flagráns megsértése a törvénynek. Legkevésbbé sem akarom én ezzel a megválasztolt h. tanácsosnak, az általam is igen tisztelt Miltényi Aurél úrnak a város érdekében való fáradozásait, szolgálatkészségét, tudását .kétségbevonni, sőt ezekért tisztelettel adózom iránta, de valószínűnek tartom, hogy találna a képviselőtestület a háború alatt is a betöltendő állásokra megfelelő pályázókat. A hatósági hússzék és a hentesek. Nem kell hosszasabban leírnom, hogy mik történnek a hatásági hússz'ék előtt. Száz és száz ember órák hosszan! ácsorog ott, a munkájukat abba kell hagyniok,. gyermekeik felügyelet nélkül maradnak stb. slb., a város adófizető hentesei pedig kénytelenek voltak becsukni üzletüket, mert nem kaptak a várostól sertéseket, a miket ők is kimérhettek volna. Ez az állapot úgy a város lakossága, mint a hentesek szempontjából egyenesen helytelen, sérelmes. Vájjon miért ne lehetne a húst és a zsirt is úgy kiméretni a hentesek állal, mint a hogy a lisztet, kenyeret kiméreti a város a. kereskedők, pékek által ? A borjú- és marhahús árak. Tudjuk, hogy a borjú és marha ára 30- 40 percenttel lejjebb szállt, a nú mészárosaink azonban alig engedték le az árakat pár fillérrel. Lapok hozzák, de legtöbben lapasztalalból is meggyőződhetlek, hogy csak a környékünkben is, de majdnem mindenütt 5 korona a borjúhús- és 4 K 40 f. a marhahús ára. S hot vagyunk mi ezen áraktól? Itt van zsebemben a, szövőgyár kérvényé, melyben 50 alkalmazott hívja fel erre a figyelmemet, de itt van az az eset is, hogy Kalló rendőrkapitányunk már Írásban kérte a polgármestert, hogy a tűrhetetlen állapotok beigazolására rendeljen el próbavágást a város vezetője, amire tőle az a válasz érkezett, hogy erre szükség nincsen. Gabonabeszerzés. Bár gabonában elég jó termésünk van s bár már itt van a 12-ik óra* mégis a legnagyobb bizonytalanságban vagyunk e téren. Az emberek . futkosnak ide s tova s nem bírnak gabonát szerezni. Vájjon mi lesz még azokkal, akiknek pénzük sincs, hogy valahol vásárolhassanak s a közellátásra szorulnak? Ma sincs tisztázva ez az égető kérdés. Járjon el a polgármester erélyesen az illetékes fórumoknál minél előbb s nem lesz akadálya annak, hogy ez az ügy tisztázódjék. A széninség és élelmezés. Kérdem a polgármester urat, hogy milyen intézkedések tétettek az irányban, hogy a világításnál ne legyen kitéve a város lakossága a Ganz cég kénye-kedvének ? Számtalan várost tudok, ahol a polgármester ! eljárt s tudott szenet szerezni. Néhéz időj kel élünk, annyi bizonyos, tudjuk, hogy mily sok fáradságba kerül bármit is megszerezni, de hogyan van az, hogy egyes városokban olcsó ebédeket tud adni a vezetőség a szegény népnek, van a városoknak konyhakertészete s igy nincs kitéve a piaci kofák uzsoráskodásainak s nincs annyi panasz, oiy sok jaj, mint mináhink?
