Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-08-12 / 32. szám

tiarmincegyedih évfolyam 32. szánj Vác, 1917. augusztus 12. VÁCI HÍRLAP Politihai lap, megjeleniR szerdán és v-p.sárnap. Előfizetési árak helyben egy evre 12 K. félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy evre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő es laptulajdonos: Dercsényl Dezső. Szerkesztőség es kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-ut 4. sz. (Iparudv ar.) Nyiltter sota egy korona. ' Telefon-szám 17. Egy érdekes városi közgyűlés. Két órás interpelláció, n Preszly Elemér Új áramlat, új szellő a világpolitikában, új élei, új szellem az országos politikában s úgy látszik — új hang, új éra kopog­tak)!! be a város közgyűlési termébe is. Csütörtökön képviselőtestületi ülés voll a városházán hét kevésbbé érdekes tárgy­­sorozati ponttal. Máskor 25 30 városatyá­nál több dehogy is jött volna el ilyen me­leg időben, de most hire ment, hogy Preszly Elemér orsz. gyűl. képviselő fog napirend előtt felszólalni, tehát bejöttek vagy hatva­nam köztük több gazda képviselő a leg­nagyobb dolog időben. Dr. Zádor János polgármester elnökölt a közgyűlésen, ki megköszönte a képviselőknek, hogy a szo­­kallan kánikulái hőségben ideiárasztván őkel, ilyen szép számmal jelentek meg. Nyomban ezután dr. Preszly Elemér állott fel s bejelenletle, hogy interpellálni kívánja a polgármestert. Az interpelláció bevezetője. Legutóbbi politikai beszámolómkor vá­dakat és kifogásokat emeltem a városi köz­ügyek vezetése ellen, kezdte Preszly a csaknem egy órás felszólalását. Tettem ezt azért, mert erre az igazságérzetem kész­tetett, de tettem egyszersmind városom ér­dekében is. Most, a legelső alkalommal, a mikor megtehettem, kötelességemnek tar­tom, hogy ide, a iegilletékesebb helyre is elhozzam eme vádakaí s magyarázatát ad­jam annak, hogy miért támadtam a város közügyeinek vezetőjét ? Először is kijelen­tem, hogy én ide, ebbe a terembe soha politikát nem hoztam be s ezentúl sem ho­zok. Másodszor kijelentem, hogy abban a küzdelemben, a mit a mai vezetés ellen városom és a közügyek érdekében felvenni óhajtok, tárgyilagos hangot akarok hasz­nálni, de viszont ezt az elnöki székből én is megkívánom. Nem új és nem meglepő dolog, hogy a városban szerteszét éppúgy, mint a sajtó­ban általános a panasz a városi közigaz­gatás ellen. Engem is ért az a vád, hogy nem veszem ki részemet a város fejlődé­sének előmozdításában. A feleletem erre a következő: A mikor 1909 ben első ízben választottak meg a váci kerület orsz. gyűl. képviselőjének, fölajánlottam a poigámester úrnak a város érdekében szolgálataimat s ö egyszer sem vette azokat igénybe. A kö­vetkező évben, a mikor ismét megválasz­tottak s azóth is, a polgármester minden­kor és mindenütt azt hangoztatta, hogy ha Kazy államtitkár lett volna a város képvi­selője, máshol állna a város! Szolgálataim­ra azóta sem reflektáltak, sőt ki merem mondani, hogy mesterséges úton és esz­közökkel elzártak előlem minden módot, hogy városom előhaladásában segítségükre egyedórás tárgysorozat, a közügyekröl. lehessek. Számtalan panasz érkezik hoz­zám, napról-napra küldöttségek keresnek fel a lakosság különböző rétegeiből s a legtöbb a város vezetősége ellen van. Nem vagyok a harc embere, de kötelességem meglenni és megteszem a legtisztább köz­érdekből, hogy most — s ezentúl is min­denkor előhozom a panaszokat s azo­kat tárgyalni kívánom. Kérdem a polgár­­mester urat s őszinte választ várok: Életbe van e léptetve teljes valójában a városi szabályrendelet? Kérdem, hogy a közgyű­lés a maga akaraláí tudla-e valaha az ő elnöklete alatt kivinni? Nem! Az időnként összehívott közgyűlésnek nem voll szabad és önálló véleménynyilvá­nítása, mert a kritikát az elnöki székből indokolatlanul mindannyiszor visszaverték. Egy önérzetes képviselőtestület tovább is igy nem működhetik, már pedig én csak önérzetes képviselőtestülettel óhajtok mun­kálkodni, ha lehet a polgármesterrel, ha nem, úgy ellene. AAost pedig előveszek egy pár általános panaszt, sérelmet: Vásártér parcellázása. Körülbelül 20 éve annak, hogy a Vásár­tér parcellázási ügye napirenden van s a kihasználatlan nagy terület még mindig ott disztelenkedik a város közepén! Mennyi elmaradt haszon az, a mellyel megkároso­­dotí azóta a város?! A püspök és a káp­talan már évekkel ezelőtt elintézték az ügyet a maguk részéről, a város is meg­hozta végérvényes határozatát ez ügyben, de ez a határozat még máig sincs felter­jesztve az illetékes fórumhoz jóváhagyás végett. Kérem a polgármester urat, hogy tessék ezt azonnal felierjeszteni! Betöltetlen állások. Évek óla betöltetlen a két tanácsosi-, a jegyzői-, az ellenőri- s egy számtiszti állás a városnál s éppen akkor, a mikor a há­ború alatt úgyis minden egyes tisztviselő­nek mégegyszer annyi a dolga a háború miatt! Törvény és szabályrendelet paran­csolja, hogy a betöltetlen állásokat be kell tölteni! Az 1915. évben általános tiszújilás volt a városházán, a mikor választottak polgármestert, pénztárost stbit, csak ép­pen ezeket az állásokat nem leheteti be­tölteni ? Ez egy cseppet sem respektálása a szabályrendeletnek! Személyes szem­­ppntok nem vezet:* elv engem ezen kérdés­nél, sől a város érdekében követelem, hogy az állások betöllessenek, nfert az, hogy pl. az egyik lanácsosi állást közgyűlési hatá­rozattal helyettesítés útján töltötték be. egyenesen flagráns megsértése a törvény­nek. Legkevésbbé sem akarom én ezzel a megválasztolt h. tanácsosnak, az általam is igen tisztelt Miltényi Aurél úrnak a vá­ros érdekében való fáradozásait, szolgá­latkészségét, tudását .kétségbevonni, sőt ezekért tisztelettel adózom iránta, de való­színűnek tartom, hogy találna a képviselő­­testület a háború alatt is a betöltendő ál­lásokra megfelelő pályázókat. A hatósági hússzék és a hentesek. Nem kell hosszasabban leírnom, hogy mik történnek a hatásági hússz'ék előtt. Száz és száz ember órák hosszan! ácso­­rog ott, a munkájukat abba kell hagyniok,. gyermekeik felügyelet nélkül maradnak stb. slb., a város adófizető hentesei pedig kény­telenek voltak becsukni üzletüket, mert nem kaptak a várostól sertéseket, a miket ők is kimérhettek volna. Ez az állapot úgy a város lakossága, mint a hentesek szem­pontjából egyenesen helytelen, sérelmes. Vájjon miért ne lehetne a húst és a zsirt is úgy kiméretni a hentesek állal, mint a hogy a lisztet, kenyeret kiméreti a város a. kereskedők, pékek által ? A borjú- és marhahús árak. Tudjuk, hogy a borjú és marha ára 30- 40 percenttel lejjebb szállt, a nú mészáro­saink azonban alig engedték le az árakat pár fillérrel. Lapok hozzák, de legtöbben lapasztalalból is meggyőződhetlek, hogy csak a környékünkben is, de majdnem mindenütt 5 korona a borjúhús- és 4 K 40 f. a marhahús ára. S hot vagyunk mi ezen áraktól? Itt van zsebemben a, szövőgyár kérvényé, melyben 50 alkalmazott hívja fel erre a figyelmemet, de itt van az az eset is, hogy Kalló rendőrkapitányunk már Írásban kérte a polgármestert, hogy a tűrhetetlen állapotok beigazolására rendeljen el próba­vágást a város vezetője, amire tőle az a válasz érkezett, hogy erre szükség nincsen. Gabonabeszerzés. Bár gabonában elég jó termésünk van s bár már itt van a 12-ik óra* mégis a leg­nagyobb bizonytalanságban vagyunk e téren. Az emberek . futkosnak ide s tova s nem bírnak gabonát szerezni. Vájjon mi lesz még azokkal, akiknek pénzük sincs, hogy valahol vásárolhassanak s a közellátásra szorulnak? Ma sincs tisztázva ez az égető kérdés. Járjon el a polgármester erélyesen az illetékes fórumoknál minél előbb s nem lesz akadálya annak, hogy ez az ügy tisz­tázódjék. A széninség és élelmezés. Kérdem a polgármester urat, hogy milyen intézkedések tétettek az irányban, hogy a világításnál ne legyen kitéve a város lakos­sága a Ganz cég kénye-kedvének ? Szám­talan várost tudok, ahol a polgármester ! eljárt s tudott szenet szerezni. Néhéz idő­­j kel élünk, annyi bizonyos, tudjuk, hogy mily sok fáradságba kerül bármit is megsze­rezni, de hogyan van az, hogy egyes váro­sokban olcsó ebédeket tud adni a vezető­ség a szegény népnek, van a városoknak konyhakertészete s igy nincs kitéve a piaci kofák uzsoráskodásainak s nincs annyi panasz, oiy sok jaj, mint mináhink?

Next

/
Oldalképek
Tartalom