Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-08-05 / 31. szám
MarmincegyediH évfolyam 31 szám. Vác 1917. augusztus 5. VÁCI HÍRLAP PolitiHai lap, megjelenih szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K. félévre 7 K. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyiltter so a egy korona. Telefon-szám (7, Vác mint áramfejlesztő központ Irta Bakos József. III. Ha valaki olyan alkalmakkor, mikor gondolataim a napi munka elvégzése után a közérdekű dolgokra terelődik, sétáimon utitársul szegődne, de sok szép és vagyonokat jövedelmező dologra tudnám figyelmeztetni Vác város határában, a mellyel mind-mind városunk ujulását, fejlődését és gazdagodását lehetne előmozdítani. Mivel ilyen utitársam nem igen akad, elvezetem az olvasói cikkeimmel egy-egy utamra és itt az újság hasábjain mutatom meg azokat a dolgokat, melyek idővel, ha azokat nem ilyen kisszavú ember mondja mint én, mind-mind a városi közellátást, egyéni és közboldogulást fog eredményezni. Mig az a nálamnál nagyobb szavú ember elkövetkezik, addig kedves olvasóm jöjj velem a jelen utamra s nézzük meg, hol és hogyan építsük meg a szóban levő váci áramfejlesztő központot? Felvezetlek arra a szőlőhegyre, amely pár év előtt B. Kurdi Andrásé voll. Jer fel a szőlőhegy legmagasabb pontjára s fordulj arccal a Duna felé. Azután tekints a Büki sziget alsó végélől a Gombkötő sziget felső végéig. Valamint a Büki csárdától fel a Gombkötőid sziget felső végével egy irányban az innenső oldalon Ez a tér az, amelyen ezelőtt elképzeltem, azután beleéltem magam, ma pedig hitem és meggyőződésem, hogy itt kell és itt fog létesülni a váci áramfejlesztő központ. De kedves utitárs olvasóm ne fordítsd még el tekinteted e térről, mert most Írom le és magyarázom meg hogyan tervezem én ide ezen áramfejlesztő központot. És ha már egyéb más dologgal, t. i. a költségvetéssel, a pénz előteremtésével is tisztába, vagyok. Beállítanék a Cigánysor alsó végélől a Büki csárdáig terjedő zátonyok kikotrására egy kotrógépet. Ezzel a kotrógéppel kikotornám a Duna medrét egészen a Büki sziget legfelső végéig úgy, hogy az egy igen erős sodrű, elég mély Duna fenékkel rendelkezzek. Ez lenne a Büki csárdától a Büki sziget felső végéig a téli kikötő. A Büki sziget felső végének a meder szélességében 50—60 méter hosszúságban nem kotornám ki a medret. Ide helyezném el az áramfejiesztéshez szükséges vizi lendkerekeket, ezekkel kapcsolatos áramfejlesztő gépeket, kapcsolókat, elvezetőket stb. végül az áramfejlesztők védelmére a megfelelő épületeket. A már jelzett 50—60 méter kotorallan Dunaág fenekére a folyam medrének áradását és apadását figyelembe vevő szerkezeteket készíttetnék, mely elfogadná a hátára az ott elhelyezendő dolgokat. Ilyen szerkezet lenne egy térhajó (ponton), melyet én a következőkép építtetnék: Megcsináltatnám oly; n hosszúra, a minőt a Dunaág szélessége kitesz az innenső széléig. Azután olyan szélesre, hogy azon 8— 10 méteres épület 6—8 méter széles áljáró híddal elférjen. Azután olyan mélyre, hogy az a legmagasabb vízálláskor is 1—2 méterrel kiáll jón a viz felszínétől. E térhajón készíttetnék minden 10 méter távolságra 2—2 m. szélességű bemélyedéseket, a melyek egyrészt a duzzasztásból eredő víztömeget lefolyni engedné, másrészt a duzzasztót víztömeg leeresztése által hajtandó vizi lenditőkereket, esetleg turbinát magába fogadná. Midőn az igy tervezeti térhajó készen volna, felvonatnám az említeti helyre, ott aztán erősen kikötném és túlterheléssel e'süllyeszteném, újra erősen két oldalt kikötném, végül az alsófelén kicölöpözném. Erre építtetném az áramfejlesztő gépeket, ezeket össze kapcsoltatnám a lendítő kerekekkel úgy, hogy azok egyformán kis és nagy vízállás idején megtennék a kötelességüket. Ezeket a vizi lenditőket két, egyenlőid 4—4 drb. 100—150 lóerős áramfejlesztő gépekkel úgy kapcsoltatnám össze, hogy ezek 4—6000 lóerőt képesek volnának kifejleszteni. Ezen áramfejlesztő gépek fölé építtetném az ezeket védő épületeket a térhajó hosz.szában és a már említett szélességben az átjáró hidat. Itt lenne az áramfejlesztő telep, melyhez az innenső szárazföldi parton építtetném az áramgyűjtőket, kapcsolókat és elosztókat magukba foglaló műveket védő épületeket. Alig ez a szükséges és nagyfontosságú térhajó elkészülne, gddig a Büki sziget felső végélől a Gombkötő sziget legfelső végéig szintén kikofortafnám a Dunaág medrét úgy, hogy a Gombkötő szigetet félives öböl alakban össze köttetném a Büki sziget felső végével. Itt egy nagyobb vízgyűjtő öblöt készíttetnék, melybe a Duna kanyarodása által oly nagy mennyiségű vizet nyernék, mely a lenditőkerekekre erős zuhatagot képes volna bocsájfani s ez teljesen megfelelne az áramfejlesztő gépek hajtóerejének, itt volna a duzzasztó. A Dunaág medréből felkotort anyaggal fel töltetném és kiigazittatnám a Büki és Gombkötő sziget szilárd és el nem rombolható összeköttetéséi, majd feltöltetném a két szigetnek a Dunaág felőli partjait, hogy a legmagasabb vízállás se önthesse el. Végül feltöltetném a nagy Duna felőli szigetpartokat is, hogy igy a két szigetből esetleg egy nagy jövedelmet hajtó kertet tudjak teremteni. Igen ám, mondja az olyan olvasó, a ki gondolkodik is, eddig elég jól van a terv kiokoskodva, de mi lesz majd télen, jégzajláskor ? Hát nem lesz más, mint építtetnék egy jégkihajtói, jégtörői a Gombkötő sziget felső végénél és egy jégvédöt, vagy jégtörőt a sziget közepe táján úgy, hogy ezek a jégtörők rézsúlosan hajlanának a váci Dunaág partjához és mintegy egymásnak adnák át a zajló jeget s dobnák azt ki az innenső partra. Ide lehetne egy jéggyűjlőt készíttetni, a mely szintén hasznos volna. íme kedves olvasó utitársam, most már láthatod, hogy hol és hogyan akarom a váci áramfejlesztő központot megteremteni. Szólj hozzá te is és a többi olvasó is, hogy ér-e valamit gondolatom, vagy sem ? Vagy megvárjátok inig IV-ik cikkemben ezen dolognak, vagy az azzal majd összefüggő dolgokat és azok jövedelmezőségét megírom ? _______ Királyi kitüntetések. A király az ellenség előtt tanúsított bátor és vitéz magatartása elismeréséül kisjeszenei Jeszenszky Imre ni. kir. honv. huszár tényleges főhadnagynak, jelenleg repülő századparancsnoknak, Jeszenszky Imre váci takarékpénztári főkönyvelő fiának a 3-ad osztályú vaskoronarendet, dr. Iltzés Zsigmond dunakeszi hadikórházhoz beosztott nfk. főorvosnak kitűnő szolgálatai elismeréséül az arany ér demkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. Az alsóváros uj plébánost kap. Kolossváry Mihály előléptetése folytán már régebben megüresedett az alsóvarosi plébánia. Grófpüspökünk felterjesztésére a király utódjául Varázséji Béla újpesti plébánost nevezte ki, de az újpesti hívek nem akartak megválni régi plébánosuktól: eljártak az illetékes helyen, hogy hagyják meg Varázséjit továbbra is körükben. Ennek eredményeképen Varázséji Béla lemondott a váci alsóvárosi plébánia elfoglalásáról. AAost — mint megbízható forrásból értesülünk—a grófpüspök ismét felterjesztéssel élt a váci kanonoki állás betöltését illetőleg. E szerint, ha a királyi kinevezés leérkezik, Terianday Rudolf kerül az alsóvárosi plébánia élére mint kanonok-plebanos. Az uj kanonok Chinoránban (Nyiíramegye) 1874. évben április hó 16-án született. Iskoláit Nyiírán és Vácon végezte, majd 1896-ban szentelték pappá. Több helyen volt káplán, mig 1910-ben a tápiósülyi plébániára került, a következő évben pedig kér. tanfelügyelő és segédesperes lett. Üres az Andireánszky kórház. Vác városa a háború első évétől fenntart egy 38 ágyas üdülő kórházat a Körúton lévő br. Andreánszky féle csinos villában, amely épületet br. Andreánszky István nyug. államtitkár kedves úri családja díjtalanul engedett át e célra a városnak. Ez az üdülő kórház most augusztus elsején teljesen kiürült, nincs egyetlen katona lakója sem, mert a kórházat tatarozzák, tisztogatják s ha a háború tovább is tartani fog, majd csak őszre szándékozik a kórház vezetősége ismét benépesíteni. Bár ne volna már rá szükség!
