Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-08-05 / 31. szám

MarmincegyediH évfolyam 31 szám. Vác 1917. augusztus 5. VÁCI HÍRLAP PolitiHai lap, megjelenih szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K. félévre 7 K. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyiltter so a egy korona. Telefon-szám (7, Vác mint áramfejlesztő központ Irta Bakos József. III. Ha valaki olyan alkalmakkor, mikor gon­dolataim a napi munka elvégzése után a közérdekű dolgokra terelődik, sétáimon utitársul szegődne, de sok szép és vagyo­nokat jövedelmező dologra tudnám figyel­meztetni Vác város határában, a mellyel mind-mind városunk ujulását, fejlődését és gazdagodását lehetne előmozdítani. Mivel ilyen utitársam nem igen akad, el­vezetem az olvasói cikkeimmel egy-egy utamra és itt az újság hasábjain mutatom meg azokat a dolgokat, melyek idővel, ha azokat nem ilyen kisszavú ember mondja mint én, mind-mind a városi közellátást, egyéni és közboldogulást fog eredményezni. Mig az a nálamnál nagyobb szavú ember elkövetkezik, addig kedves olvasóm jöjj velem a jelen utamra s nézzük meg, hol és hogyan építsük meg a szóban levő váci áramfejlesztő központot? Felvezetlek arra a szőlőhegyre, amely pár év előtt B. Kurdi Andrásé voll. Jer fel a szőlőhegy legmagasabb pontjára s for­dulj arccal a Duna felé. Azután tekints a Büki sziget alsó végélől a Gombkötő szi­get felső végéig. Valamint a Büki csárdá­tól fel a Gombkötőid sziget felső végével egy irányban az innenső oldalon Ez a tér az, amelyen ezelőtt elképzeltem, azután beleéltem magam, ma pedig hitem és meggyőződésem, hogy itt kell és itt fog létesülni a váci áramfejlesztő központ. De kedves utitárs olvasóm ne fordítsd még el tekinteted e térről, mert most Írom le és magyarázom meg hogyan tervezem én ide ezen áramfejlesztő központot. És ha már egyéb más dologgal, t. i. a költ­ségvetéssel, a pénz előteremtésével is tisztába, vagyok. Beállítanék a Cigánysor alsó végélől a Büki csárdáig terjedő záto­nyok kikotrására egy kotrógépet. Ezzel a kotrógéppel kikotornám a Duna medrét egészen a Büki sziget legfelső végéig úgy, hogy az egy igen erős sodrű, elég mély Duna fenékkel rendelkezzek. Ez lenne a Büki csárdától a Büki sziget felső végéig a téli kikötő. A Büki sziget felső végének a meder szélességében 50—60 méter hosszúságban nem kotornám ki a medret. Ide helyezném el az áramfejiesztéshez szükséges vizi lendkerekeket, ezekkel kapcsolatos áram­fejlesztő gépeket, kapcsolókat, elvezetőket stb. végül az áramfejlesztők védelmére a megfelelő épületeket. A már jelzett 50—60 méter kotorallan Dunaág fenekére a folyam medrének ára­dását és apadását figyelembe vevő szer­kezeteket készíttetnék, mely elfogadná a hátára az ott elhelyezendő dolgokat. Ilyen szerkezet lenne egy térhajó (ponton), me­lyet én a következőkép építtetnék: Meg­csináltatnám oly; n hosszúra, a minőt a Dunaág szélessége kitesz az innenső szé­léig. Azután olyan szélesre, hogy azon 8— 10 méteres épület 6—8 méter széles áljáró híddal elférjen. Azután olyan mélyre, hogy az a legmagasabb vízálláskor is 1—2 mé­terrel kiáll jón a viz felszínétől. E térhajón készíttetnék minden 10 méter távolságra 2—2 m. szélességű bemélyedéseket, a me­lyek egyrészt a duzzasztásból eredő víz­tömeget lefolyni engedné, másrészt a duz­zasztót víztömeg leeresztése által hajtandó vizi lenditőkereket, esetleg turbinát ma­gába fogadná. Midőn az igy tervezeti térhajó készen volna, felvonatnám az említeti helyre, ott aztán erősen kikötném és túlterheléssel e'süllyeszteném, újra erősen két oldalt ki­kötném, végül az alsófelén kicölöpözném. Erre építtetném az áramfejlesztő gépeket, ezeket össze kapcsoltatnám a lendítő ke­rekekkel úgy, hogy azok egyformán kis és nagy vízállás idején megtennék a köteles­ségüket. Ezeket a vizi lenditőket két, egyen­lőid 4—4 drb. 100—150 lóerős áramfej­lesztő gépekkel úgy kapcsoltatnám össze, hogy ezek 4—6000 lóerőt képesek volná­nak kifejleszteni. Ezen áramfejlesztő gépek fölé építtetném az ezeket védő épületeket a térhajó hosz­­.szában és a már említett szélességben az átjáró hidat. Itt lenne az áramfejlesztő te­lep, melyhez az innenső szárazföldi par­ton építtetném az áramgyűjtőket, kapcso­lókat és elosztókat magukba foglaló mű­veket védő épületeket. Alig ez a szükséges és nagyfontosságú térhajó elkészülne, gddig a Büki sziget felső végélől a Gombkötő sziget legfelső végéig szintén kikofortafnám a Dunaág medrét úgy, hogy a Gombkötő szigetet félives öböl alakban össze köttetném a Büki sziget felső végével. Itt egy nagyobb vízgyűjtő öblöt készíttetnék, melybe a Duna kanyarodása által oly nagy mennyiségű vizet nyernék, mely a lenditőkerekekre erős zuhatagot képes volna bocsájfani s ez tel­jesen megfelelne az áramfejlesztő gépek hajtóerejének, itt volna a duzzasztó. A Dunaág medréből felkotort anyaggal fel töl­tetném és kiigazittatnám a Büki és Gomb­kötő sziget szilárd és el nem rombolható összeköttetéséi, majd feltöltetném a két szigetnek a Dunaág felőli partjait, hogy a legmagasabb vízállás se önthesse el. Vé­gül feltöltetném a nagy Duna felőli sziget­­partokat is, hogy igy a két szigetből eset­leg egy nagy jövedelmet hajtó kertet tud­jak teremteni. Igen ám, mondja az olyan olvasó, a ki gondolkodik is, eddig elég jól van a terv kiokoskodva, de mi lesz majd télen, jég­zajláskor ? Hát nem lesz más, mint építtetnék egy jégkihajtói, jégtörői a Gombkötő sziget felső végénél és egy jégvédöt, vagy jég­törőt a sziget közepe táján úgy, hogy ezek a jégtörők rézsúlosan hajlanának a váci Dunaág partjához és mintegy egymásnak adnák át a zajló jeget s dobnák azt ki az innenső partra. Ide lehetne egy jéggyűjlőt készíttetni, a mely szintén hasznos volna. íme kedves olvasó utitársam, most már láthatod, hogy hol és hogyan akarom a váci áramfejlesztő központot megteremteni. Szólj hozzá te is és a többi olvasó is, hogy ér-e valamit gondolatom, vagy sem ? Vagy megvárjátok inig IV-ik cikkemben ezen dolognak, vagy az azzal majd össze­függő dolgokat és azok jövedelmezőségét megírom ? _______ Királyi kitüntetések. A király az ellenség előtt tanúsított bátor és vitéz magatartása elismeréséül kisje­­szenei Jeszenszky Imre ni. kir. honv. huszár tényleges főhadnagynak, jelenleg repülő századparancsnoknak, Jeszenszky Imre váci takarékpénztári főkönyvelő fiának a 3-ad osztályú vaskoronarendet, dr. Iltzés Zsigmond dunakeszi hadikórházhoz beosz­tott nfk. főorvosnak kitűnő szolgálatai elis­meréséül az arany ér demkeresztet a vitéz­­ségi érem szalagján adományozta. Az alsóváros uj plébánost kap. Kolossváry Mihály előléptetése folytán már régebben megüresedett az alsóvarosi plébánia. Grófpüspökünk felterjesztésére a király utódjául Varázséji Béla újpesti plé­bánost nevezte ki, de az újpesti hívek nem akartak megválni régi plébánosuktól: eljár­tak az illetékes helyen, hogy hagyják meg Varázséjit továbbra is körükben. Ennek eredményeképen Varázséji Béla lemondott a váci alsóvárosi plébánia elfoglalásáról. AAost — mint megbízható forrásból értesü­lünk—a grófpüspök ismét felterjesztéssel élt a váci kanonoki állás betöltését illető­leg. E szerint, ha a királyi kinevezés leér­kezik, Terianday Rudolf kerül az alsóvárosi plébánia élére mint kanonok-plebanos. Az uj kanonok Chinoránban (Nyiíramegye) 1874. évben április hó 16-án született. Iskoláit Nyiírán és Vácon végezte, majd 1896-ban szentelték pappá. Több helyen volt káplán, mig 1910-ben a tápiósülyi plé­bániára került, a következő évben pedig kér. tanfelügyelő és segédesperes lett. Üres az Andireánszky kórház. Vác városa a háború első évétől fenntart egy 38 ágyas üdülő kórházat a Körúton lévő br. Andreánszky féle csinos villában, amely épületet br. Andreánszky István nyug. államtitkár kedves úri családja díjtalanul engedett át e célra a városnak. Ez az üdülő kórház most augusztus elsején teljesen kiürült, nincs egyetlen katona lakója sem, mert a kórházat tatarozzák, tisztogatják s ha a háború tovább is tartani fog, majd csak őszre szándékozik a kórház vezető­sége ismét benépesíteni. Bár ne volna már rá szükség!

Next

/
Oldalképek
Tartalom