Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-07-08 / 27. szám

3 Életbelépnek a cipőjegyek. Egyforma típusú olcsó cipők lesznek. A cipőközpont kérvényt intézett a kor­mányhoz, hogy a cipő készítés és elosz­tásának ellenőrzését őreá bízza. A cipöközpont azzal okolja meg a kí­vánságát. hogy a cipő és bőr nagykeres­kedők részéről visszaélések követtelnek el. A cipőközpont azt kéri tehát, a kormány­tól, hogy a cipő készítésének és eloszlá­sának ellenőrzését kizárólag ő reá bízza. Utasítsa a Bőrbeszerző Részvénytársasá­got, hogy az összes kiutalt bőrökről érte­sítse a Cipőközpontot, illetőleg tegye a Börelosztó kötelességévé, hogy bőrt csak a Cipőközpont utalványa alapján adjon az egyes iparosoknak. Visszaélések történtek az állami alkal­mazottak és egyes jóléti intézmények tag­jai részére közvetlenül kiutalt bőrmennyi­ségekkel is, amennyiben sok helyütt csere­forgalom keletkezett és az illetők a bőrért szakmán kívüli egyénektől cukrot, lisztet vagy egyéb anyagot kértek és kaptak. Azt kéri tehát a központ a kormánytól, hogy a jövőben az egységesség kedvéért a köz­alkalmazottak részére fentartott bőröket is a Cipőközpont ossza szél és az azokból előállított cipőket ő ellenőrizhesse. Fontos, hogy lehetőleg egyforma típusú cipő kerüljön forgalomba, mert az árak szabályozása csak tömegforma alkalma­zásánál lehetséges. Csak igy remélhető, hogy a cipő olcsóbb is legyen, a mi kü­lönben nyomban elérhető lesz, ha a felső­bőrökkel és talpbőrökkel még ma is űzött visszaéléseknek elejét veszik. Az iparosok között való börelosztás a központ útján történnék, a központ pedig minden községre megállapítaná, hogy mennyi bőr kell az ottani iparosoknak. Az iparos csak cipőjegy ellenében vehet át bőrt a kereskedőtől, a kereskedő pedig a központból kiutalt bőrmennyiséget a cipő­­jegyekkel számolja el. Viszont az iparos a közönségnek is csak cipőjegy elleniben adhat cipőt és a közönségtől kapott cipő­jegyekért újateb bőrmennyiséget kaphat. A cipőjegyek kiosztását és a bőrmeny­­nyiség elosztását mindenütt helyi intéző bizottságok szerveznék. A megejtett számítások szerint körül­belül egy-kél pár cipő jutna évenkint min­denkire az országban. Az ócskacipők eladását ezzei egyidejű­leg akarják szabályozni. Az elv az, hogy a cipőt mindenki addig hordja, a mig a talp- és bőranyag használható állapotban van. Éppen ezért az ócska cipő eladása rendeletileg szabályoztalnék. Megállapiía­­nának egy árszabályt, a melyhez úgy az eladó, mint a vevő kötve lenne. A jo cipő eladási ára olcsó volna, azért, hogy a még jókarban lévő cipő ne kerüljön piacra, ha­nem azt mindenki, tartsa meg magának további használatra. A különböző javítá­sokra szoruló ócska cipőknek különböző ára volna és szabályoznák a javítási mun hálatok módját is. Szóbakerült az is, hogy igénybe vegyék az egyes háztartások felesleges cipőkész­leteit. A döntés a kereskedelemügyi miniszter kezében van. A helyzet egyszerűen az, hogy el lehelne kerülni a cipőhiányt, ol-VACI H i R L A P csóbbá lehelne lenni a cipőt, ha szigorúbb rendeleteket adnak ki a még ma is folyó üzelmek ellen és szigorúan szervezik és ellenőrzik azt, hogy a meglévő bőrből tényleg cipő készül-e, vagy sem. Ha a kormány e javaslatokat nem fo­gadja el, úgy a Cipőközpont a maga fenn­állását feleslegesnek tartja és a központ feloszlatását fogja javasolni. Meglopták az állomásfönököt. Latkóczy Pál helybeli állomásfőnök azt a kellemetlen felfedezést telte, hogy pin­céjéből mintegy 200 üveg bora eltűnt. Meg­vizsgálták a lakatot és megállapították, hogy a betörő először ezzel akart meg­birkózni, de mert nem birt ezzel, a bejá­ratot feszitette fel. A lettesek nem sokáig élvezték a jó bort, mert a nyomozás során két vasúti málházóra kiderítették a bűnös­séget. A házi tolvajok ügyét az ügyészség vette kezébe. Női hullái fogtak ki a fürdözök. A nagy hőség mind többeket csalogat a Duna hűs hullámaiba. Nagy társaságok járnak át a túlsó oldalra és hangos a part, viz a fürdőzőktől. A napokban is egy tár­saság volt odaát fürdeni és visszatérőben egy hullát láttak csónakuk mellett úszni. Kihúzták a tótfalusi partra és értesítették a váci járásbíróság vizsgálóbiráját. Mint­hogy azonban a túlsó oldal már a szent­endrei járásbírósághoz tartozik, onnan kel­lett a vizsgálóbírónak jönni s a kifogott női hulla, mely már úgy is feloszlásban volt, hosszú ideig feküdt temeletienül a parton. Dunába fútiak. * Kovacsik Ilona 14 éves leány szombaton a püspöki palota előtti részen fürdés köz­ben Dunába fúlt. A föl-fölbukkant leányt többen próbálták kimenteni, de nem sike­rült. Holttestét a héten fogták ki Sződ köz­ség határában. — Szoldán Ferenc 7 éves, amerikai születésű, váci fiú csütörtökön délelőtt a Füzesnél több társával fürdőit, dé forgóba került s néhány lépésre a part­tól a Dunába fúlt. Holttestét a szerencsét­lenség helyétől nem messzire tegnap dél­előtt vetette ki a hullám. iNyilttér. E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk László Fiilöp úrnak! Ön a minap két tanú aláírásával levelet intézett hozzám, (nehogy a levél kézhez­vételét letagadjam) hogy én voltam-e az aki önt telefonon különféle sértésekkel illetem. Noshát. igen is én voltam. Ehhez nem kell két tanú. Mondtam én már száz tanú előtt is a nagy nyilvánosságnak a maga csúnya üzérkedéseiről egyet mást. De uraságod ilyenkor mindég süket volt. Akkor is amikor Palics e helyen állította azt, hogy a trafik árusítással rútul visszaélt. Miért nem állította Palicsot a bíróság elé, hisz ez rágalom ha nem igaz. Ebben a városban ökölbeszoruit kézzel és — sajnos — lehetetlen dühhel nézik a maga viselt dolgait. Mindenki tudja azt, hogy magának valami nagy protekciója van. Én úgy tudom azon­ban, hogy csak volt. Már nem exponálja magáért senki sem magát. Megtörtént például a múltban, hogy Huf­nägel Imre, aki 38 évig volt nagytőzsdés, a megváltozott viszonyokra való tekintettel kérte, hogy a tőzsde jutalékát l-2%-ról 1*5 °/0-ra emeljék fel. Ugye szerény kívánság egy tisztességben megőszült kereskedőtől. Nem kapta meg. És ön egész szokatlanul, az árlejtés mellőzésével megkapta. Nem 1‘5 %-of, hanem 2‘6 0/o-ot. Igaz ez László Fülöp Úr? Miniszter tanácsi határozat mondja ki azt, hogy ezentúl tőzsdéhez a háború rokkant tisztjei, vagy az elesettek özvegyei juthat­nak. Mondja csak, hogy jutott ön mégis egyszerre két tőzsdéhez is. Ebben a városban mindenki tudja, hogy ön a trafik árúkkal meg nem engedett mó­don üzérkedik. Igen sokan csak úgy jutnak trafikhoz, ha a trafik árát messze megha­ladó értékű élelmiszerekkel és egyéb javak­kal szolgálnak önnek. Nem igaz? Akkor áililson a bíróság elé. Ön a múltban, amikor még a szegény kislrafikosok jutottak egy kis dohányhoz, a nekik járó mennyiségnek csak elenyésző hányadát adta ki. Miért? Hogy annál több maradjon a kézből való eladásra és az üzérkedésre. Azt az egyet aztán a javára kell irni, hogy a kincstár nem károsodott. A haszon három százalékát visszatérítette a kincstárnak a mi a kicsinyben való áru­sítás után jár. De igen is károsodott a nagy közönség, mert magához kellett fordulnia trafikért. Önt legutóbb csak két korona jövedéki kihágással illették. Az a szegény Palics száz koronára lett ítélve. Nem fáj ez az ön emberséges lelkének? Sőt ön még tovább ment. Ön ezt az em­bert rovottmultúnak tartotta hozzám irt levelében és csodálkozik azon, hogy én pártfogásomba vettem. Nos hát, ez az ember barátság tekinte­tében közelebb állhat hozzám, mint ön. Eltekintve attól, hogy büntetlen előéletű, még hazájában sem követett el olyast, amit kivándorlásra való csábításnak neveznek. Palics majd elintézi ügyét önnel a bíró­ságnál. Én csak annyit mondok, hogy nem nyug­szom adddig, mig ön lelketlen üzérkedé­sével fel nem hagy. Mig ennek a városnak minden lakója nem jut a szükségesdohány­hoz. Nem nyugszom addig, mig el nem érem azt, hogy ön csak pénzért adjon trafikot. Én azért, hogy magamat, barátaimat, hoz­­zámtarlozóimat, munkásaimat, akiknek nem sikerült magától trafikot kapni, elláthassam dohánnyal, nem fogok többé olyan erőmet meghaladó áldozatot hozni, mint a milyet sajnos a múltban hoztam, hogy kellő meny­­nyiségű dohányhoz jussak. Mert trafikhoz minden embernek joga van. És bár csak felemennyiségű áru van. mint béke időben volt, (ezt koncedálom) de fele­annyi férfi is van itthon, mint máskor volt. És ha ön nem akar ezen a csúnya rend­szeren változtatni, majd változtat a/, a leg­magasabb fórum, amelynek ez módjában áll. Szent a hitem, hogy tisztelt utódja már majd okulni fog dicső elődje példáján. Fenyegetése nem ijeszt meg. Igazságos ügyet szolgálok, mögöttem áll az egész város, nincs tehát mitől megijednem. Vácon, 1917. július 7. Haraszti Ernő. Hátrálékos előfizetőinket kérjük, hogy hátralékaikat mielőbb kie­gyenlíteni s előfizetésüket megújí­tani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében akadályok elő ne forduljanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom