Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-07-01 / 26. szám
Harmincegyedig évfolyam 26 arám Vác 1917. julius 1. VÁCI HÍRLAP FolitiKai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési srak : helyben egy evre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K. félévre 7 K. Egyes szám ara 20 filler. Felelős szerkesztő és laptuiajőmms: Dercsényi Dezső. Szerkesjtőseg es kiadóhivatal : (jróf Csaky Karoly-ut 4 sz. (iparudvar.) Nyiltter so a egy korona. Telefon-szám 17. Az ul termés elosztása A hivatalos lap múlt heti száma közli a kormány rendeletét az 1917. évi búza, rozs, kétszeres, köles, árpa és zablermésnek zár alá vételéről és igénybevételéi öl. A rendelet a termést már a cséplés alkalmából foglalja le olyképen, hogy a bejelentést a cséplés befejezlével kell eszközölni. A ren delel értelmében háziszükséglet fejében a tizenöl éven felüli ősfermelö férfimunkás részére havonkint és fejenkint legföllebb 15 kg. gabonát, egyéb őstermelő, vagy őstermelő családtagja részére 12 kg. lehet feloldani. Azok részére, a kik a rendelet értelmében gabonái vásárolni jogosultak, háziszükséglet címén legföllebb 12 kg.-ol lehet eladni, a halóság állal ellátottak részére pedig havonkint és fejenkint legföllebb 7 kg. lisztéi lehet kiszolgáltatni. A rendelet főbb pontjai a következők : Termelőnek kell tekinteni azt is, a ki az 1917. évi termésből haszonbér, munkabér, aratórész, cséplőrész, konvenció, vagy más hasonló természetbeni szolgáltatás fejében kap a termelőtől búzát, ro/sol, kétszerest, kölest, árpát, vagy zabot. A cséplés megkezdését a község elöljáróságánál előre be kell jelenteni, a községi elöljáróság köteles arról a törvényhatóság első tisztviselőjének 24 órán belül jelentést tenni. A termelő a kicsépell gabona mennyiséget Írásban az e célra kiadott űrlapokon tartozik bejelenteni a községi elöljáróságnál. A bejelentést a cséplés befejeztével s ha a cséplés egy hétnél tovább tart, hetenkint kell eszközölni. A bejelentéseket a géplulajdonos is tartozik nyilvántartani, azok helyességét aláírásával igazolni. A bejelentés helyességéért a termelő és géptulajdonos egyetemlegesen szavatol. A termelő a termését fel nem használhatja, fel nem őrölheti, fel nem etetheti, fel nem dolgozhatja, el nem idegenítheti, azon másnak jogot nem engedhet és azzal másként sem rendelkezhetik, hanem köteles azt a hatóság által részére feloldott mennyiség kivételével a Haditermény Részvénytársaságnak átadni. A közszükségletek céljaira igénybevett termésnek a termelőtől való átvétele és a H. T. részére való átadása végett a törvényhatóságok első tisztviselői kötelesek annyi terményátvevő bizottságot alakítani, a mennyi ahhoz szükséges, hogy a kicsépelt terménymennyiség a törvényhatóság területén szokásos cséplési időszakon belül azonnali készpénzfizelés ellenében fokozatosan átvehető legyen. Az átvevő bizottságnak egy hatósági kiküldöttből, a H. T. megbizotljából és a szükséges segédszemélyzelből kell állani. A bizottság köteles a termelő házi és gazdasági szükségletére kellő terménymennyiségéi megállapítani; azt a .termelő részére*a zár és igénybevétel alól feloldani s a termelőnél érintetlenül visszahagyni. Aki maga nem termelő, vagy akinek házi vagy gazdasági szükségletét saját terméséből való feloldás által fedezni nem lehe- 1 lett, jogosítva van házi szükségletére abban az esetben, ha annak a községnek a területén, ahol az illető állandóan lakik, a H. j T. megfelelő terménymennyiséggel rendelkezik, gazdasági szükségletére pedig minden esetben a H. T. tőt az átvevő bizottság utján és ennek közbejöttével szemes gabonái vásárolni. Az ekként vásárolt mennyiségek után azonban a H. T., illetve bizományosa semmi jutalékot sem számíthat. Az átvett termésfeleslegeket a H. T.-nek az átvevő bizottságba kiküldött megbízottja köteles késedelem nélkül összegyűjteni és a H. T. e célra kijelölt raktáraiba szállítani. Aki gabonával ellátva nincs, azt házi szükségletének fedezésére szolgáló liszttel a rendes közélelmezési hatóság látja el. A rendelelben említett terményeket bármely malomvállalat csak akkor fogadhat el őrlésre, ha az őröltető fél a részére a községi elöljáróság áltál erre a célra kiállított tanúsítvánnyal bizonyítja, hogy az illető mennyiséget házi és gazdasági szükségletére jogosan használhatja fel terméséből, vagy azt a jelen rendelet értelmében jogosan szerezte. Az őrlési vám százalékát, amely azonban a vámőrlésre behozott gabonamennyiség 10 százalékánál nagyobb nem lehet, a törvényhatóság állapítja meg. A vámőrlés címén kapóit készleteket a malom köteles a H. T.-nek az-ez által piegjelölt időpontban természetben átadni. Búzának, rozsnak, kétszeresnek, árpának, zabnak és kölesnek, valamint ezek őrleményeinek vasúton, hajón, gépkocsin, tengelyen vagy kézierővel való szállítására a község határán kivül csak a H. T. és annak bizományosa, valamint a közélelmezési hatóság van jogosítva. Katonai előléptetések. A király Bien János vasutas ezredbeli főhadnagyot, Bunyata Hedvig vőlegényét századossá, dr. Ignátzy Ernő m. kir. honv. népfelkelő hadnagyot, gödöllői ügyvédet főhadnaggyá léptette elő, dr. Blauner Miksa váci ügyvédet pedig m. kir. igazságügyi segédtisztté (hadnagyi rang) nevezte ki. Kinevezés. A m. kir. kereskedelmi miniszter Farkasfalvi István Il-od osztályú kir. ipari segédfelügyelőt, Farkasfalvi Imre nyug. statisztikai főtiszt fiát I-ső osztályú kir. ipari segédfelügyelővé nevezte ki. Választás. Zalánffy Gizikét székesfővárosi polgári iskolai rendes tanárnővé választották meg, Az újonnan megválasztott tanárnő eddig mint ideiglenes tanerő működött a székesfővárosnál. Vázsonyi. Sokak szemében szálka az uj magyar kormány igazságügyniinisztere, Vázsonyi Vilmos. Nagy eszét senki kétségbe nem vonja, hisz kivételes tehetségét, ellenségei is elismerik és félik. Ellenben terhére Írják zsidó vallását és azt, hogy az ügyvédi irodából került a piros bársony székbe. De az ellene felhangzó vádak csak személyeskedések és általánosságban mozognak, tisztességleien dolgot pedig senki sem tud róla még felhozni sem. Az első, ami ellen erélyesen tiltakoznunk kell, a támadások felekezeti éle. Más sem hiányzik, hogy a borzalmas világháborúnak immár negyedik évében sínylődő magyar társadalomba már a felekezeti torzsalkodás üszkét is beledobják. A másik, a mit ki kell domborítani, a kormány szolidaritása, Akinek jó Eszterházy, Apponyi, Zichy Aladár, annak legyen jó Vázsonyi is és ne azt kutassuk, hogy milyen vallásnak a miniszterek, hanem hogy milyen élveket képvisel az uj kormány. S mivel tudjuk, hogy Magyarország demokratizálását teremti meg erős kézzel, támogassuk bizalommal őket. Az pedig egyszerűen valótlan, hogy Vázsonyi hadseregszálütókat védelt. Éppen ő nem telle meg, mert elveiért mindig tudott áldozatokat hozni. Hányszor utasított vissza bankigazgatóságokat és ügyészségeket,hogy függetlenségét minden irányban megőrizze. Elvei nem deslruktivek, nem rombolók demokratizmusa magyar talajból fakad, az uj Magyarországot magyarnak akarja ő is látni. Vázsonyit még a vallás és egyház ellen beszélni soha sem halioílam. Ellenben hallottam már menydörögni a nagy bankok üzelmei, a fináncbárók, az élelmiszeruzsorások ellen. A most kormányon levő ellenzék küzdelmeiben pedig mindig jelentős része volt. Csak a Désy—Lukács pörre hivafkozom, hol mint védő olyan elmemunkál végzett, a mit mindenki megbámult, még a külföldön is megcsodáltak. S ha a kormányra jutott ellenzék Vázsonyi önzetlen munkáját, nagy eszét, erős energiáját és szeplőtelen múltját miniszterséggel honorálta, ezzel csak háláját rótta le Vázsonyi iránt. Hogy pedig jó igazságügyminiszler lesz, a ki nem fog az elméletek és bürokratizmus útvesztőibe tévedni, mint elődje, hanem alkotni és teremteni fog, azt már az első héten beigazolta: erős elhatározással megcsinálta a bírák státusrendezését, hogy honorálja a magyar bírói kart, mely nehéz időkben, a mikor a korrupció fertőjében fuldoldott az egész magyar közélet, még nélkülözése^ között is meg tudta őrizni a bíróság függetlenségéi, alkotmánybiztoitós jellegét.
