Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-01-21 / 3. szám

VÁCI HÍRLAP bünleíő infézeti liszl (fegyintézet), Juracsek Alajos irodaliszt (járásbíróság), Kapusi Mihály ellenőr (munkásbiztositó pénztár), Kardoss Ágoston r. kalh. lelkész (fegyin­tézet), Lencso Ferenc dr. orvos (ipari- és gazdasági hitelszövetkezet), Nagy István főkönyvelő (egyesült Kaszinó Kör, vagy ipari- és kereskedelmi bank), Sáfár Béla ref. leikész (Kisvác, megbízottja Szabó Sándor földműves Kisvác), Simon Géza min. számvizsgáló, gondnok (siketn. int.), Sommer Gyula ág. ev. lelkész, Tomecskó Mihály könyvelő, (Reitter gyár, megbízottja: Mauter István munkavezető), Vas István tanár (siketn. intézel), Wolkóber János (siketn. intézel), Ivánka Pál főszolgabíró (megbízottja : Barloss Endre irodatiszt, fő­szolgabírói hivatal), Kiss János városi ik­tató (városháza). Egyelőre csak az itt felsoroltaknál van taggyüjtö iv. Üzletrész jegyzések felvételére és a pénz átvételére csakis az itt felsorol­tak vannak jogosítva. Az üzletrészek jegyzésének második le­zárási idejét február 10-ben állapította meg az értekezlet. Ez időpontig minden jegyzett üzletrésznek legalább is kétharmad értéke fizetendő be. A régebbi jegyzésekre eső további részfizetés olt eszköziendö, ahol az aláírás történt. A szervezés tehát megindult és szépen folyik. Rajtunk, fogyasztókon a sor, hogy üzletrészek jegyzésével tető alá juttassuk ezt a közérdekű, közhasznú törekvést. Akinél hamarább lesz együtt az 1000 üz­letrész, annál hamarább nyílik meg a bolt, annál hamarább részesülhetünk a szövet­kezeti szervezkedés előnyeiben, mert min­den félrevezető hírrel szemben áll a „Han­gya" központ Ígérete, hogy tagjai szükség­letéről a háborús lehetőségekhez mérten, állandóan tud gondoskodni. Fel tehát! Jegyezzünk üzletrészeket! Gy. Á. A főgimnázium Kalazanzi ünnepe. A váci kegyes-tanitórendi főgimnázium Kalazanzi szent Józsefnek, a rend alapító­jának emlékére február 3-án este fél hat órakor a Kúrián jótékonycélra hangver­senyt rendez a következő műsorral: 1. Wagner: Lohengrin 3. felvonásának előjá­téka. Előadja a zenekar. 2. Sik Sándor dr.: Szenlatyánkhoz. Szavalja: Holzbauer Béla 6. o. t. 3. Nedbal: Ima a hazáért. Előadja ! az ének és zenekar. Solot énekel: Sztnicz­­kó Á. 3. o. t. 4. Ünnepi beszéd. Mondja: Rassovszky Kálmán főgimn. tanár. 5. Schu­bert: A hársfa. /Mendelssohn: Vadászdal. Előadja az énekkar. 6. Benedek Elek: Csendes a falu. Szavalja: Bruzda József I. a) o. t. 7. Händel: Largo. Zimmer: Fan­tázia. Előadja a zenekar. 8. Turry — Szik­­ray: A falu hőse. Zenés költemény, sza­valja: Jób Imre 8.. o. t. Kisérik: hegedűn Geiger István 8. o. t„ zongorán Geiger Imre 7. o. t. 9. Erkel: Hunyadi induló. Előadja az ének és zenekar. A lótulajdonosok figyelmébe. A polgármester értesiti a lóíulajdonoso­­kat, hogy a cs. és kir. lónyilvánlarló tiszt szabad kézből lovakat fog vásárolni. A vásárlás nem készpénz fizetés ellenében, hanem ceque lapok utján fog eszközöltetni, melyeket a m. kir. váci póstahivatal fog az eladóknak kifizetni illetve beváltani. A háború és a gyermek lelke. 1915 év végén fenti cim alatt a gyermek­­tanálmáuyi könyvtárban egy mű látott nap­világot. A mű tárgya, mint cime is mutatja bepillantást ád a gyermek leikébe, amelyet ez a háború szintén néni hagyott érintet­lenül. A kiváló tanulmány szerzője Nagy László tudós pedagógus a Magyar Gyermek­tanulmányi Társaság nagynevű ügyvivő al­­elnöke, aki munkájával a maga nemében, lehet mondani, páratlan művel gyarapította a magyar tudományos literaturáf. A háború vihara által felkorbácsolt gyer­meki lélek sokkal alkalmasabb a megfigye­lésre, mert a háború és a háborús viszo­nyok a gyermek értelmi és érzelmi világát élénk hullámzásba hozzák, erősebb tevé­kenységre késztetik és ezáltal a megfigye­lőnek ritka alkalmat nyújtanak a fokozottabb lelki emolioknak és azok megnyilvánulása­inak a kutató tudomány számára való meg­rögzítésére. Minden esemény nyomot hagy az egyén lelkében és jellemének kialakulására ha­tással van. Minél erősebben ragadja meg a lelket valamely esemény, annál fontosabb szerep jut annak a jellem kialakulásában. Aki előtt tehát a jövendő virága, a gyer­meki lélek értékkel bir, az föltétlenül a legnagyobb érdeklődéssel tekint bele Nagy László alapos művébe, amely fényt vet arra, hogy ez a vilázgivalar milyen mértékben és milyen irányban halott a gyermek lel­kére, s igy a jövendő nemzedék jellemének a kialakulására. A mű anyagait ezerötszáz 8-19 éves gyermek vizsgálata szolgáltatta, s az adatok tudományos feldolgozása a háborúnak a gyermeki lélekre való értelmi és érzelmi hatásaira terjed ki. „Fejtegetései — Írja a mű közt irt elő­szóban Nógrádi László — mélyen bevilá­gítanak a gyermek érzelmi életébe, titkos mélyeit ennek a világításáról, kiváló meg­értéssel fedik fel, de egyszersmind bele tartoznak a háború pszichéjébe is. Megért­jük a háború fontosságát s meglátjuk a nyomában támadó romok mellett az építés munkáját is. S amint Nagy László az ő sokoldalú tudásával aprólékosan boncoló elméjével, irói művészetével előadja kibon­takozik lelkünk előtt a romok fölölt támadó uj élet ragyogó színes képe. Hitünk meg­erősödik, mert megbizonyosodunk arról, hogy az apák hősi elmúlásából támadt vér­­özön, a magyarság halállal ölelkező csodás hősiessége nem írott belükbe öltözött hal­hatatlan holt emlék marad, hanem élő hal­hatatlansággal él tovább az utódokban, termékenyifőleg hatva azok lelki fejlődé­sére.“ Nagy László egyúttal megállapítja a peda­gógia számára hasznosítható következteíé­­seil, amelyek közül idézem a következő­ket : „Ápolni kell a hatalmas erőre kapott nemzeti érzést.“ Fejlesszük az ifjakban azokat az egyéni erőket, amelyeket ők oly annyira dicsőítenek : az egyéni kezdemé­nyezést, a nagy célok kiküzdését, a célhoz vezető munka és küzdelem szeretetét, az egyéni bátorságot, hősiességet. Lássuk meg és használjuk fel pedagógiai célokra az ifjakban az erkölcsi erő és fel­fogás magasabb rendű megnyilvánulását, az erkölcsi alaphoz való szilárd ragaszko­dást, a föltélien megbízhatóságot, komoly­ságot, a végső erőfeszítésig menő köteles­­ságludást, a jogokhoz való ragaszkodást, a becstelenségtől való irtózást s az igazság erejében vetett tántoríthatatlan hitet s higyje az is, hogy az igazságnak gyökere, a meg­­dönthetellenségnek támasza az Isten. Mindezekből látjuk hogy a mű nemcsak tényeket figyel meg, hanem azokat tudomá­nyosan fel is dolgozza; hogy célokat kitűz és azok megvalósításához vezető utakat és módokat is megjelöli; hogy végeredmé­nyében előmozdítsa hazánknak a közeli jövőben a következő nemzedék által elé­rendő nagyobbfokú fellendülését. Hollós Sámuel a V. P. E. gyermektanulmányi szakosztályának titkára. A kaméliás hölgyet Dumas hires színművét adja vasárnap és hétfőn az Állandó mozgó. A nagy érdek­lődéssel várt film főszerepét Klára Kimball Joung a kiváló amerikai filmstar alakítja. Az Állandó mozi legközelebbi nagy filmjei még ezek: Az elnémult harangok magyar felvétel csütörtökön, január 25-dikén kerül színre. A világ vége kiváló Nordisk attrak­ció színre kerül szombaton 27-én és va­sárnap 28-án. A kaméliás hölgy előadásá­nál a következőleg kezdődnek az előadá­sok vasárnap 3, fél 5, 6, fél 8, 9, hétfőn fél 5, 6 és fél 8 órakor. A 24—32 éves felmentettek behívása. Jól informált helyről adják a hirt, hogy a 24—32 éves felmentettek behívását a leg­komolyabban tárgyalják és erre már leg­közelebb sor kerül. A felmentetteket 43— 50 éves alkalmatlan népíölkeiőkkel fogják pótolni, illetve helyettesíteni. A behívások időpontja még nincs meghatározva. Erre nézve az alkalmasság foka mérvadó min­denek előtt. A fiatalabb évfolyamok fel­­mentettjei 1917. első évnegyedében újból egy szemlebizottság előtt fognak megje­lenni és nemsokkal később megtörténik bevonulásuk. Az 1917. év későbbi folyamán az idősebb évfolyambeliek felmentettjeinek behívása is meg fog történni. A felmentet­tek kicserélése alkalmatlanokkal a hadi­szolgáltatási törvény alapján fog megtör­ténni. A szerkesztő támJÜSéSe aiaif sa szer­kesztésért felelős: BORBÉLY ISTVÁN. Nyilttér. KöszönetnyiSvánitás. Mindazoknak, a kik Istenben boldo­gult, jó férjemnek, illetve édesatyámnak temetésén részvéttel voltak irányunk­ban, ez úton mondunk hálateljes szív­ből, őszinte köszönetét. Vácon, 1917. jan. 18. Özv. Medve Józsefné és leánya. HALA késztet engem, hogy minden tüdő- és torokbajban szenvedővel szívesen és díjtalanul közöljem, mily módon szabadult most már tanító fiam egy egyszerű, olcsó ée hatásos termék által hosszadalmas szen­vedésétől. yti K. Btumgsrtl, Gastwirt in Neudek bel Karlsbad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom