Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-01-06 / 1. szám

2 _______V_ÁCI HÍRLAP A csodadőkföfók. Lesz rézgálic bőven. A rézgálicniány a iiiliíi évben kon.oly nehézségeket támasztott a szőlőgazdasá­gok megművelésében. A földmivelésügyi minisztérium a gazdák sürgetésére kiutalt a törvényhatóságok utján bizonyos mény- nyiségű rézgálicot, a miből az előirányzat szerint egy-egy kataszteri holdra 15 kilo­gramm jutott volna. A rézgálic szétosztása után azonban nem szűntek meg a pana­szok és a földmivelésügyi minisztérium több esetben kénytelen volt felelősségre vonni egyes alispánokat és közigazgatási tisztviselőket a rézgálic sok esetben igaz­ságtalan szétosztása miatt. Mint illetékes helyről értesülünk, erre az esztendőre a földmivelésügyi minisztérium jóelőre gon­doskodott megfelelő mennyiségű rézgálic beszerzéséről és a szőlősgazdákhoz való eljuttatásáról. Az országnak rézgálicban egyébként körülbelül ezer vaggon a szük­séglete, erre a mennyiségre azonban nincs egyszerre szükség. Az első permetezéshez a földmivelésügyi minisztérium 300 vaggon rézgálicot szerzett be, a melyet még ebben a hónapban szét fog osztani az egyes vár­megyék között. A gazdáknak a később meghatározandó helyen és időben kell je­lentkezniük és a tavalyi egy-egy holdra eső 15 kilogrammnál valamivel többet fog­nak kapni. Az első 300 vaggonból termé­szetesen nem kapják meg egyszerre az egész szükségletet, hanem holdanként azt a néhány kilogrammot, a mely az első permetezéshez szükséges. Tavaly az ál­lami rézgálic ára mázsánként 300 korona volt, az idén valamivel, de előreláthatólag csak igen kis összeggel drágább lesz. A gazdák körülbelül 4—5 hét múlva már megkaphatják az első részletet, a melyre csak április végén, vagy május elején lesz szükségük. A minisztérium utasította a közigazgatási hatóságokat, hogy igazságo­san és arányosan oszszák szét a rendel­kezésükre bocsátott mennyiségeket. A gaz­dák minden esetleges igazságtalanságért megtorlás céljából a minisztériumhoz for­dulhatnak. Jár* a dél utam gyorsvonat, Az utóbbi időben vasúti forgalmunk, a mely különben alig érezte meg a háborús időket a mi vonalunkon, megromlott, mert a kora reggeli óráktól nagy késésekkel közlekedő tiz órai személyvonatot nem számítva, délután 3 óráig nem volt vona­tunk Budapest felé. A máv. igazgatósága most január elsejétől ismét forgalomba helyezte a délután 1/s 2 órakor Vácról Bu­dapestre induló gyorsvonatot, melynek a mi városunkból a békés időkben is sok utasa akadt. Ellenben megszűntette a dél­után 72 3 órakor Vácra érkező bécsi gyors­vonatot, a mi viszont azzal a kárral jár, hogy egyenes összeköttetés a Garam völ­gyén Léva, a Nyílra völgyén Nyílra felé most már nincs. Vác város népmozgalmi statiszti­kája a háborá három éve alatt. Vác városában az anyakönyvi hivatal hi­teles adatai szerint: 1914-ben született 602, 1915-ben 388, 1916-ban 302 gyermek. 1914 ben meghal 444, 1915-ben 530, 1916-ban 483 egyén. Házasságot kötött 1914-ben 144. 1915-ben 98, 1916-ban 87 pár. Adomány. Zilzer Dávidné 6 koronát adományozott a szegény gyermekek felruházására mely­ért köszönetét mond a Montefiore Judit izr. nőegylet vezetősége. Katonáink csodás gyógyiiása­A felső Vág gyönyörű völgyében a Tátra hóval borított ormaitól övezve fékszik Ró­zsahegy. A város most csendes, szinte ki­halt. Az élet most nem itt, hanem a város­tól keletre egy új városban, a barakkvá- rosbanvan. Nagy területen fekszik a Magyar Rokkantügyi Hivatal különleges gyógyin­tézete húsz barakkban s számos más épü­letben elhelyezve. Különösen tüdőbetegeket s idegbajosokat gyógyítanak itt. Igazi vá­ros ez. Vannak üt üzletek, étkezők, fürdő, olvasó sőt még — mozi is s a mi a fő benne, díjtalanul látja az ember a „gyö­nyörű“ (5—6 éves) műsort. Ha a nagykapun lemegyünk, érdekes kép tűnik szemünkbe. Egy nagy park, a köze­pén egy kedves kis svájci fa lemplomo.es- kával, hová bicegő, ugráló katonák igye­keznek. Közbe van elhelyezve a barakk­tábor. A bicegő, szánalmatkellő katonák fürkészve kérdezik egymást, „leszel e ma villanyozva ? a kérdezett drukkolva vála­szol igennel vagy nemmel s tovább biceg. Villanyozás! Mi is az? Egy francia minta dr. Szegvári főorvos és Gonda segédorvos tökélelesiíménye, Már sok száz örök szen­vedésre itéit ember áldja a faradikus ára­mot, visszakapva tőle egészségét. Áramuk beteg, tehetetlen embereket ad vissza az életnek. Leginkább gránáílégnyomáslól megbé­nult, vagy ugráló íestrészű embereket, ide­geseket, hűtéstől jövő idegrheumásakat gyógykezelnek s az eredményt nincs olyan ember, aki elhigyje, ki ezt nem látta, vagy tapasztalta. Rövid ottlétem alatt volt alkal­mam a „csodadoktorok“ találmányának ha­tását végig szemlélni s — élvezni. Betegek, kik nem tudnak a lábukra állani, vagy ha tudnak is, szánalmasan ugrálnak, egész testüket rángatják, nem látnak, nem halla­nak s dadognak, a villanyozás után egész^ séges emberek lesznek. Igen érdekes ese­tek történtek már itt. Mellettem feküdt egy önkéntes társam, ki tífusztól oly gyönge volt, hogy képtelen volt lábára állani s két ember, vitte egyik helyről a másikról s négy másodperces áram után a hordágyét maga hozta ki. Ez késztetett engem is arra, hogy másnapi villanyra jelentkezzem. Ebéd után. Nyílik az irodaajtó... vil­lanyra a következők . . . Nagy az izgatott­ság, hozzák a hordagyakat, mert kettő nem tud a lábára állani. A díszes menet meg­indult a villanyos műtő felé. Ketten beme­gyünk, levetkőzünk s lefekszem a gépek mellé a díványra. A főorvos a combjaimra teszi a tamponokat s kezd egy gyönge áramot engedni mondva „ha érzed, szól­jál" (ez az irányadó számára az áram erős­ségére nézve).'Kis szúrást érzek. Alig van időm kimondani „érzem“, kendővel leszo­rítják a számat, egy borzasztó fájdalom, egy kiáltás s kigyúlok mint egy fejenütött béka. Szerencse, hogy csak 2—4 mperc, igy is azt hiszi az ember, hogy örökké­valóság. Fölkeltem s vége volt a lábfájá­somnak. Egy keveset megjáratják az em­bert s aztán jön a következő, kin már ne­vet az ember, mert sokkal többet vár tőle s nagyobb fájdalomra van elkészülve. Da­dogókai, vakokat karon szoktak villa­ny ózni. Egy apró kis honvédnek is volt gránát­légnyomás okozta remegése s mindenki­től, de főleg a nőktől félt szörnyen. Ha égy ápolónőt ihéglátott, földredőbta mayát s ordított. A GlIanyBzás után ápolóHőnket alig tudtuk iílszatí BHiíani a „kis’fiú“ kezei közül, annyira öiéígeíte. Á ftítjötyiáborökat vizsyálö orjtisz bizott­ság is meglátogatta a Rokkanttelepet s előttük villanyozolt meg Gonda doktor egy dadogó!, vakot s egyet ki, nem tudott a lá­bára állari. Az eredmény a legfényesebb volt. A kíséretben levő orosz hercegnő nem is leplezte csodálkozását s elismerését, mire a doktor odaszólt a tolmácsnak, mondja meq a fenségnek, hogy „ilyenek a barbár magyarok.“ Ez perszeő fenségének nem nagyon tetszett. Ilyen hihetetlen hatása van a faradikus áramnak s azt hiszem azok örömmel fog­ják fogadni, kik reumájukkal s ideggyön- geségükktl ezreket hagynak fürdőkön — hiába; ez csak két másodperc s vissza­adja teljesen az egészségét. kővári Móricz Sándor. Egy véci iüzérönkéntes találmánya. Nem régen irtunk arról, hogy Tihanyi Kálmán honvédtüzér-önkéntes egy olyan robbanó aknát talált fel, a melynek az ed­dig használt aknákkal szemben az az elő­nye, hogy oldalra is, előre is szórja löve­dékét. Nem régiben próbálták ki az új ta­lálmányt az érsekújvári lövőtéren, de teljes sikere nem volt, mert az ^rős puskaporföl- tés szétvetette magát a szóró aknát is. Ekkor Pentz tüzérszázados útmutatásai szerint Tihanyi újra átdolgozta terveit és tegnap ugyancsak Érsekújváron új kísér­letet teltek az aknákkal, melyek előtt álló alakokat jelző sajbákaí állítottak fel. A kí­sérlet teljesen bevált és a sajbákon sok találatot konstatáltak, a mi azt mutatja, hogy az új akna a rohamozó katonaságot egy kéznyomásra elpusztította volna. Az ered­ményt az arzenál kiküldött szakmérnöke teljesen kielégítőnek találta s kijelentette, hogy azt jelenteni fogja a hadvezetőségnek. Az ifjú feltaláló, kit Pentz százados teljes jóindulattal karolt fel és támogatott, most indul harctérre és felajánlotta találmányát a hadseregnek. Szabadságon. Gunsz Salamon váci lakos, a ki 14 hó­napja az olasz fronton teljesít szolgálatot, rövid szabadságra szüleihez hazaérkezett. Gunsz az ellenséggel szemben tanúsított bátor magatartása elismeréseid a vitézségi éremmel lelt kitüntetve. Hősi halál. A váci irgalmasok vöröskereszt kórhá­zában a mull év utolsó napján agyhárlya- lob következtében hősi halált halt Zuravle Vaszily 31 éves, nőtlen, gör. kel., vallású földmives, a cs. és kir. 4. vadász-zászlóalj katonája, aki Straza község (Radauzi ke­rület), bukovinai születésű volt. Liceum-est. A szerdai liceum-esíen dr. Ráth—Vég Zoltán budapestvidéki biró a palronázs munkásságról tartott élvezetes előadást. Bírói gyakorlatából vett példák alapján vá­zolta a pártfogói teendőket, a társadalom­nak a biróságg; 1 karöltve kifejtendő azon nemes munkáját, hogy a fiatal korúak bű­nözését megszüntessék. Zsigmond János főgimn. tanár az orosz gör. keleti és kát. papság szervezetéről, helyzetéről olvasott fel. A háború előtt két évvel Oroszország-

Next

/
Oldalképek
Tartalom