Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-01-06 / 1. szám
2 _______V_ÁCI HÍRLAP A csodadőkföfók. Lesz rézgálic bőven. A rézgálicniány a iiiliíi évben kon.oly nehézségeket támasztott a szőlőgazdaságok megművelésében. A földmivelésügyi minisztérium a gazdák sürgetésére kiutalt a törvényhatóságok utján bizonyos ménynyiségű rézgálicot, a miből az előirányzat szerint egy-egy kataszteri holdra 15 kilogramm jutott volna. A rézgálic szétosztása után azonban nem szűntek meg a panaszok és a földmivelésügyi minisztérium több esetben kénytelen volt felelősségre vonni egyes alispánokat és közigazgatási tisztviselőket a rézgálic sok esetben igazságtalan szétosztása miatt. Mint illetékes helyről értesülünk, erre az esztendőre a földmivelésügyi minisztérium jóelőre gondoskodott megfelelő mennyiségű rézgálic beszerzéséről és a szőlősgazdákhoz való eljuttatásáról. Az országnak rézgálicban egyébként körülbelül ezer vaggon a szükséglete, erre a mennyiségre azonban nincs egyszerre szükség. Az első permetezéshez a földmivelésügyi minisztérium 300 vaggon rézgálicot szerzett be, a melyet még ebben a hónapban szét fog osztani az egyes vármegyék között. A gazdáknak a később meghatározandó helyen és időben kell jelentkezniük és a tavalyi egy-egy holdra eső 15 kilogrammnál valamivel többet fognak kapni. Az első 300 vaggonból természetesen nem kapják meg egyszerre az egész szükségletet, hanem holdanként azt a néhány kilogrammot, a mely az első permetezéshez szükséges. Tavaly az állami rézgálic ára mázsánként 300 korona volt, az idén valamivel, de előreláthatólag csak igen kis összeggel drágább lesz. A gazdák körülbelül 4—5 hét múlva már megkaphatják az első részletet, a melyre csak április végén, vagy május elején lesz szükségük. A minisztérium utasította a közigazgatási hatóságokat, hogy igazságosan és arányosan oszszák szét a rendelkezésükre bocsátott mennyiségeket. A gazdák minden esetleges igazságtalanságért megtorlás céljából a minisztériumhoz fordulhatnak. Jár* a dél utam gyorsvonat, Az utóbbi időben vasúti forgalmunk, a mely különben alig érezte meg a háborús időket a mi vonalunkon, megromlott, mert a kora reggeli óráktól nagy késésekkel közlekedő tiz órai személyvonatot nem számítva, délután 3 óráig nem volt vonatunk Budapest felé. A máv. igazgatósága most január elsejétől ismét forgalomba helyezte a délután 1/s 2 órakor Vácról Budapestre induló gyorsvonatot, melynek a mi városunkból a békés időkben is sok utasa akadt. Ellenben megszűntette a délután 72 3 órakor Vácra érkező bécsi gyorsvonatot, a mi viszont azzal a kárral jár, hogy egyenes összeköttetés a Garam völgyén Léva, a Nyílra völgyén Nyílra felé most már nincs. Vác város népmozgalmi statisztikája a háborá három éve alatt. Vác városában az anyakönyvi hivatal hiteles adatai szerint: 1914-ben született 602, 1915-ben 388, 1916-ban 302 gyermek. 1914 ben meghal 444, 1915-ben 530, 1916-ban 483 egyén. Házasságot kötött 1914-ben 144. 1915-ben 98, 1916-ban 87 pár. Adomány. Zilzer Dávidné 6 koronát adományozott a szegény gyermekek felruházására melyért köszönetét mond a Montefiore Judit izr. nőegylet vezetősége. Katonáink csodás gyógyiiása-A felső Vág gyönyörű völgyében a Tátra hóval borított ormaitól övezve fékszik Rózsahegy. A város most csendes, szinte kihalt. Az élet most nem itt, hanem a várostól keletre egy új városban, a barakkvárosbanvan. Nagy területen fekszik a Magyar Rokkantügyi Hivatal különleges gyógyintézete húsz barakkban s számos más épületben elhelyezve. Különösen tüdőbetegeket s idegbajosokat gyógyítanak itt. Igazi város ez. Vannak üt üzletek, étkezők, fürdő, olvasó sőt még — mozi is s a mi a fő benne, díjtalanul látja az ember a „gyönyörű“ (5—6 éves) műsort. Ha a nagykapun lemegyünk, érdekes kép tűnik szemünkbe. Egy nagy park, a közepén egy kedves kis svájci fa lemplomo.eskával, hová bicegő, ugráló katonák igyekeznek. Közbe van elhelyezve a barakktábor. A bicegő, szánalmatkellő katonák fürkészve kérdezik egymást, „leszel e ma villanyozva ? a kérdezett drukkolva válaszol igennel vagy nemmel s tovább biceg. Villanyozás! Mi is az? Egy francia minta dr. Szegvári főorvos és Gonda segédorvos tökélelesiíménye, Már sok száz örök szenvedésre itéit ember áldja a faradikus áramot, visszakapva tőle egészségét. Áramuk beteg, tehetetlen embereket ad vissza az életnek. Leginkább gránáílégnyomáslól megbénult, vagy ugráló íestrészű embereket, idegeseket, hűtéstől jövő idegrheumásakat gyógykezelnek s az eredményt nincs olyan ember, aki elhigyje, ki ezt nem látta, vagy tapasztalta. Rövid ottlétem alatt volt alkalmam a „csodadoktorok“ találmányának hatását végig szemlélni s — élvezni. Betegek, kik nem tudnak a lábukra állani, vagy ha tudnak is, szánalmasan ugrálnak, egész testüket rángatják, nem látnak, nem hallanak s dadognak, a villanyozás után egész^ séges emberek lesznek. Igen érdekes esetek történtek már itt. Mellettem feküdt egy önkéntes társam, ki tífusztól oly gyönge volt, hogy képtelen volt lábára állani s két ember, vitte egyik helyről a másikról s négy másodperces áram után a hordágyét maga hozta ki. Ez késztetett engem is arra, hogy másnapi villanyra jelentkezzem. Ebéd után. Nyílik az irodaajtó... villanyra a következők . . . Nagy az izgatottság, hozzák a hordagyakat, mert kettő nem tud a lábára állani. A díszes menet megindult a villanyos műtő felé. Ketten bemegyünk, levetkőzünk s lefekszem a gépek mellé a díványra. A főorvos a combjaimra teszi a tamponokat s kezd egy gyönge áramot engedni mondva „ha érzed, szóljál" (ez az irányadó számára az áram erősségére nézve).'Kis szúrást érzek. Alig van időm kimondani „érzem“, kendővel leszorítják a számat, egy borzasztó fájdalom, egy kiáltás s kigyúlok mint egy fejenütött béka. Szerencse, hogy csak 2—4 mperc, igy is azt hiszi az ember, hogy örökkévalóság. Fölkeltem s vége volt a lábfájásomnak. Egy keveset megjáratják az embert s aztán jön a következő, kin már nevet az ember, mert sokkal többet vár tőle s nagyobb fájdalomra van elkészülve. Dadogókai, vakokat karon szoktak villany ózni. Egy apró kis honvédnek is volt gránátlégnyomás okozta remegése s mindenkitől, de főleg a nőktől félt szörnyen. Ha égy ápolónőt ihéglátott, földredőbta mayát s ordított. A GlIanyBzás után ápolóHőnket alig tudtuk iílszatí BHiíani a „kis’fiú“ kezei közül, annyira öiéígeíte. Á ftítjötyiáborökat vizsyálö orjtisz bizottság is meglátogatta a Rokkanttelepet s előttük villanyozolt meg Gonda doktor egy dadogó!, vakot s egyet ki, nem tudott a lábára állari. Az eredmény a legfényesebb volt. A kíséretben levő orosz hercegnő nem is leplezte csodálkozását s elismerését, mire a doktor odaszólt a tolmácsnak, mondja meq a fenségnek, hogy „ilyenek a barbár magyarok.“ Ez perszeő fenségének nem nagyon tetszett. Ilyen hihetetlen hatása van a faradikus áramnak s azt hiszem azok örömmel fogják fogadni, kik reumájukkal s ideggyöngeségükktl ezreket hagynak fürdőkön — hiába; ez csak két másodperc s visszaadja teljesen az egészségét. kővári Móricz Sándor. Egy véci iüzérönkéntes találmánya. Nem régen irtunk arról, hogy Tihanyi Kálmán honvédtüzér-önkéntes egy olyan robbanó aknát talált fel, a melynek az eddig használt aknákkal szemben az az előnye, hogy oldalra is, előre is szórja lövedékét. Nem régiben próbálták ki az új találmányt az érsekújvári lövőtéren, de teljes sikere nem volt, mert az ^rős puskaporföltés szétvetette magát a szóró aknát is. Ekkor Pentz tüzérszázados útmutatásai szerint Tihanyi újra átdolgozta terveit és tegnap ugyancsak Érsekújváron új kísérletet teltek az aknákkal, melyek előtt álló alakokat jelző sajbákaí állítottak fel. A kísérlet teljesen bevált és a sajbákon sok találatot konstatáltak, a mi azt mutatja, hogy az új akna a rohamozó katonaságot egy kéznyomásra elpusztította volna. Az eredményt az arzenál kiküldött szakmérnöke teljesen kielégítőnek találta s kijelentette, hogy azt jelenteni fogja a hadvezetőségnek. Az ifjú feltaláló, kit Pentz százados teljes jóindulattal karolt fel és támogatott, most indul harctérre és felajánlotta találmányát a hadseregnek. Szabadságon. Gunsz Salamon váci lakos, a ki 14 hónapja az olasz fronton teljesít szolgálatot, rövid szabadságra szüleihez hazaérkezett. Gunsz az ellenséggel szemben tanúsított bátor magatartása elismeréseid a vitézségi éremmel lelt kitüntetve. Hősi halál. A váci irgalmasok vöröskereszt kórházában a mull év utolsó napján agyhárlyalob következtében hősi halált halt Zuravle Vaszily 31 éves, nőtlen, gör. kel., vallású földmives, a cs. és kir. 4. vadász-zászlóalj katonája, aki Straza község (Radauzi kerület), bukovinai születésű volt. Liceum-est. A szerdai liceum-esíen dr. Ráth—Vég Zoltán budapestvidéki biró a palronázs munkásságról tartott élvezetes előadást. Bírói gyakorlatából vett példák alapján vázolta a pártfogói teendőket, a társadalomnak a biróságg; 1 karöltve kifejtendő azon nemes munkáját, hogy a fiatal korúak bűnözését megszüntessék. Zsigmond János főgimn. tanár az orosz gör. keleti és kát. papság szervezetéről, helyzetéről olvasott fel. A háború előtt két évvel Oroszország-
