Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)

1916-12-24 / 52. szám

VAC] HÍRLAP Egy ’váci újság, a mely a cenzúráért Kiálíozik. Megjelenik Vácon egy hetilap, a melynek a címét kevesen tudják, de ha azt mond juk. hogy „a hosszúcimű“, mindjárt rá fog­nak ismerni, mert ezen a találó címen em­legetik a „Peslmegye Vác és Környéke“ újságot. Ügy indult, legalább a címe azt sejteti, hogy a pestmegyei munkapárt lapja lesz, de miután az abszurd terv nem si­került, legalább a váci mnnkapártnak akart a hivatalosa lenni. A publikum azonban nem volt kiváncsi a miniszterelnöki sajtó­irodából szült állag vezércikkekre, az uj ság tehát fordítóit egyet és beállt ellen­zékinek a — város vezetősége ellen. A főis­pán felé mutatta a munkapártiságol, a pub­likumnak az ellenzékiséget azok ellen, a kik ép a munkapártnak voltak Vácon min dig megbecsült1 és tisztelt tagjai, ezek kö­zött pedig éppen polgármesterünk ellen. Az még egy kicsit homályos, vájjon erre a froníváltoztatásra a váci munkapárt ott hagyta-e a hosszúcimüt, mint Ferdinánd az oláhokat, de az bizonyos, hogy egyszerre mérges kis harapós lett belőle. Nem tör­ténhetik semmi, a miért ne a város veze­tőit. ne a polgármestert okolná. Ha egy­szer szóba fog kerülni, hogy miért folyik a Duna Budapest felé, bizonyára Zádor Jánosok lesznek ennek is az okai. Puffog, sistereg, fenyeget, gorombásko- dik hélrői-hétre (kivéve, mikor „technikai akadályok miatt“ nem jelenik meg) újab­ban már izgat, már lázit, hogy miért oly csendes a váci nép, lám, Újpesten igy, meg úgy. A váci nép azonban nem akar megmozdulni a szavakra, hál most új trükkel próbálkozik. Mondhatjuk, egészen újjal, a milyenre még magyar újság nem vetemedett. A városról, a városházáról irt cikkei újabban kisebb, nagyobb fehér fol­tokkal jelennek meg, hogy azt a hitet keltse a naiv olvasóban: ni, ezeket a szegénye­ket már cenzúrázzák és nem engedik meg nekik az igazság megírását. Aminthogy pe­dig ép a városházáról szóló cikkek a fe­hér foltosak, bizonyos, hogy a városháza, talán épen a polgármester az, a ki meg­akadályozza, hogy a sajtó az igazat meg­írja. A váci újságokat a háború kezdetén életbe léptetett cenzúra elkerülte. Igaz, megfenyegettek bennünket, nem is egyszer, hogy megszüntetik egyik, másik lapot, de cenzúrát nem ígértek, a minek mindenki, a ki egyszer tollat vett a kezébe, őszintén örülni is tud. A magyar újságíróknak meg­van a maguk véleményük a cenzúráról, a melyről még sok szó lesz a háború után. Az újságok ma félnek attól, hogy a gon­dolatot cenzúra alá kell bocsátani s a vi­dék lapjai szerencsések, hogy a sajtó ber­keiben előkelő Idegenek nem tobzódnak ollóval, vörös ceruzával. És ime mégis akad egy, egyetlen egy újság az ország­ban, a melyik felé a cenzor nem is néz, de a melyik önmaga csinál cenzúrát, hogy kis játékait úgy játszhassa, hogy érdeke­sebb, izgatóbb legyen! A magyar újság­írásnak, mely a szabadságharc nagy vív­mányát, a sajtószabadságot mindig szent­nek hirdette és hirdeti ma is, a legnagyobb szégyene ez, ha mindjárt a legkisebbek és legnévtelenebbek közül is követik el. Jó- izlésünk tiltakozik az ellen, hogy abban az egyoldalú vitában, melyet a hosszúcimű foltosán, vagy feketén egymagában folytat részt vegyünk, de mikor a sajtószabadság, nagy gondolatához ily átlátszó durvaság­gal hozzé nyúlnak, nem hallgatunk és fel­emeljük tiltakozó szavunkat: ilyen újság több nem akad ebben az országban. Egy magyar újság, mely a cenzúráért kiált, nem a szellemi szegénységet, gondolatai­nak- kiszáradását illusztrálja a fehér fol­tokkal, hanem azt, hogy a legszentebb vív­mányt is képes feláldozni önző céljainak. A magyar újságírásnak szégyene ez, me­lyet kellően meg fog bélyegezni az u ság- irók grémiumja is. Két pászioHevél. Gróf Csáky Károly váci megyés püspök a XV. sz körlevelében ünnepélyes hangon emlékezik meg a szombaton tartandó ki­rályi koronázásról. A pásztorlevélben el­rendeli. hogy a koronázás előtti napon este fél órán át szóljanak az összes ha­rangok, a koronázás napján ünnepélyes istentisztelet tartassák, melyre az összes hatóságok, testületen, intézetek, egyletek meghivassanak és iskolai ünnepélyek tar­tassanak. — Sipéki Balás Lajos rozsnyói megyéspüspök körlevelében foglalkozik IV. Károiy királynak megkoronázásával. Körlevele élén a koronázási aktust mél­tatja, mint a vérszerződéssel rokon kétol­dalú szerződést, melyet a nemzet köt ki­rályával. Felszólitja ezután a püspök hiveit, hogy imádkozzanak az új királyért és meg­teszi a többi püspökéhez hasonlóan intéz­kedéseit a koronázásnak egyházmegyéje területén leendő méltó megünneplése cél­jából. Rekviráiás a jártásban. A szigorúbb katonai rekviráiás megelő­zése céljából a váci járás a főszolgabirói hivatalban népes gyűlést tartott, a melyen a jegyzők, a rekvirálók és a környékbeli gazdák nagy számmal vettek részt. Ivánka Pál főszolgabíró hosszabb beszédben ma­gyarázta meg a rekvirálásra vonatkozó rendeieteket és hivatkozva a járás lakos­ságának hazafiságára, annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy minden erősebb rendszabály nélkül be fogják szolgáltatni a felesleges élelmiszert és termést. Ezután dr. Preszly Elemér, a kerület orsz. kép­viselője buzdította a jelenvoltakat arra, hogy a győzelem érdekében a hadsereg­nek mindent adjanak meg, majd nagy tet­szés mellett polemizált gróf Zselénszkyvel, a ki a főrendiházban a kisbirtokos osz­tályról, mint árdrágítókról és gabonaelrej- tőkről beszélt. Rámutatott arra a nagy szol­gálatra, amelyet épen a parasztosztály nem­csak künn a harctéren, de idehaza is ta­núsított s a mely magában foglalja ennek az igaztalan vádnak cáfolatát. A szegények ingyen ebéde a koronázás napján. Hogy a szegény embereknél is mara­dandó emlékül maradjon meg a koronázás napja, Vác városa elhatározta, hogy dec. 30-án, szombaton ingyen ebédet ad a vá­ros szegényeinek. Az ingyen ebédre érde­mes szegényeknek az iparudvarban, a me­nekültek konyháján fognak főzni és min­den 12 éven aluli szegény fél adagot, a 12 éven felüliek pedig egész adagot fognak kapni, a miket a knnyháról haza kell vin­niük. Azok a szegények, a kik igényt tar­tanak a koronázási ingyen ebédre, csü­törtök délig jelentkezzenek a városházán, 5 Täuber Ferenc városi fogalmazónál, a ki helyzetüket mérlegelve, ki fogja adni az ingyen ebédre szóló’, utalványokat. Ha túl sok lesz a jelentkező, ügy, hogy egyszerre nem tudnak nekik főzni, akkor két részre osztva kapják az étkezést, délre az egyik turnus, estére a másik. Az uj király Vácon keresztül. Szerdán délután V2 2 órakor megy ke­resztül Vácon a szombati koronázásra az uj királyi pár egész udvartartásával külön udvari vonaton. Vác városa megtette az intézkedéseket, hogy — ha lehetséges— az udvari vonat esetleg meglassítaná menet­sebességét, hogy a királyi pár tiszteletére kivonuló közönség hódolatát láthassa az uj fejedelmi pár s a pályamenli épületek is fellobogóztassanak. Ha az udvari vonat meg fogja lassítani menetsebességét, úgy az iskolák növendékei, a hatóságok és a tiszteletadó közönség nagy számban fog kivonulni a fél két órakor Vác melleit el­haladó udvari vonathoz. Hdlosnástyok. A honvéd hadikórház beteg és sebesült katonái karácsonyfájára adakoztak : Jung János félsz, püspök 40 K, Váci hengerma­lom r. t. 25 K, Füredi Samu 20 K, Leyer József, Sáfár Béla, Szarnék József, Szarnék Manó, Váci őrt. hitközség 10-10 K, Kálmán József, Somogyi József, Srenker Adrás, Susilzky Ignác 5—5 K, Straus Leo 4 K, Sz. J. Pisti 3 30 K, Rosenfeld Vilmos, Ster­ner Hermann, Weisz Jakab lisztkereskedő 3—3 K, Bertalan István 2-30 K, Fábián La­jos ref. rektor Kösd, Kóró Vendel 1 — 1 K, dr Neumann Adolf segédorvos 50 liter bort adott a kórházban ápolt katonák ré­szére karácsony ünnepére. Zeneujdo^ság. Folyó év december első felében jelenik meg a Nádor-féie „Dalos karácsonyi al­bum“ IX-ik évfolyama az 1916—17. évre. A beküldött tartalomjegyzékből megállapít­hatjuk, hogy az idei kötet minden tekintet­ben méltóan sorakozhat az előző évfolya­mok mellé. A kb. 100 oldalas gyűjtemény­ben 50 szebbnél-szebb divatos darab lesz nagyrészt énekre és zongorára, tehát he­gedűn is játszható. A tartalmas kötet elő­fizetési ára fűzve 6 K, kötve 8 K, posta­költség a fűzött példányokra 80 f, a kötött példányokra 1 K 10 f. Előfizetést elfogad úgy a kiadóhivatal — Nádor Kálmán Bu­dapest, IV., Károíy-körut 8.— valamint bár­mely könyv- és zenemukereskedés. Aján­latos az előfizetést minél előbb beküldeni, mert — minta kiadó Írja az album csak korlátolt példányszámban jelenik meg és könnyen megeshetik, hogy az elkésett ren­delő példány nélkül marad. Érdeklődőknek tartalomjegyzéket készséggel küld a kiadó­hivatal. A'ranysarkanffús vitézek. Azok közül a magyar nemesi származá­sú katonatisztek közül, akik a különböző harctereken katonai szolgálatotot teljesíte­nek s kitűnő magatartásukkal kiváltak és ezért megfelelő legfelsőbb elismerésben és kitüntetésben részesültek, mintegy öívenet IV. Károly király a koronázás napján arany­sarkantyús lovaggá fog fölavatni. A Kiváló névsorban két váci ismerősünk nevét is megtaláljuk. Muslay Sándor m. kir 8. honv. huszárezredben zászlós az egyik, kinek arany- és 2. osztályú vitézségi érme van. A felavatandó aranysarkantyús vitéz pár évvel ezelőtt végezte a váci piaristáknál középiskolai tanulmányait és fia Muslay Gyula rádi nagybirtokosnak, a nógrádikerü­let országgyűlési képviselőjének. A másik

Next

/
Oldalképek
Tartalom