Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-12-24 / 52. szám
VAC] HÍRLAP Egy ’váci újság, a mely a cenzúráért Kiálíozik. Megjelenik Vácon egy hetilap, a melynek a címét kevesen tudják, de ha azt mond juk. hogy „a hosszúcimű“, mindjárt rá fognak ismerni, mert ezen a találó címen emlegetik a „Peslmegye Vác és Környéke“ újságot. Ügy indult, legalább a címe azt sejteti, hogy a pestmegyei munkapárt lapja lesz, de miután az abszurd terv nem sikerült, legalább a váci mnnkapártnak akart a hivatalosa lenni. A publikum azonban nem volt kiváncsi a miniszterelnöki sajtóirodából szült állag vezércikkekre, az uj ság tehát fordítóit egyet és beállt ellenzékinek a — város vezetősége ellen. A főispán felé mutatta a munkapártiságol, a publikumnak az ellenzékiséget azok ellen, a kik ép a munkapártnak voltak Vácon min dig megbecsült1 és tisztelt tagjai, ezek között pedig éppen polgármesterünk ellen. Az még egy kicsit homályos, vájjon erre a froníváltoztatásra a váci munkapárt ott hagyta-e a hosszúcimüt, mint Ferdinánd az oláhokat, de az bizonyos, hogy egyszerre mérges kis harapós lett belőle. Nem történhetik semmi, a miért ne a város vezetőit. ne a polgármestert okolná. Ha egyszer szóba fog kerülni, hogy miért folyik a Duna Budapest felé, bizonyára Zádor Jánosok lesznek ennek is az okai. Puffog, sistereg, fenyeget, gorombásko- dik hélrői-hétre (kivéve, mikor „technikai akadályok miatt“ nem jelenik meg) újabban már izgat, már lázit, hogy miért oly csendes a váci nép, lám, Újpesten igy, meg úgy. A váci nép azonban nem akar megmozdulni a szavakra, hál most új trükkel próbálkozik. Mondhatjuk, egészen újjal, a milyenre még magyar újság nem vetemedett. A városról, a városházáról irt cikkei újabban kisebb, nagyobb fehér foltokkal jelennek meg, hogy azt a hitet keltse a naiv olvasóban: ni, ezeket a szegényeket már cenzúrázzák és nem engedik meg nekik az igazság megírását. Aminthogy pedig ép a városházáról szóló cikkek a fehér foltosak, bizonyos, hogy a városháza, talán épen a polgármester az, a ki megakadályozza, hogy a sajtó az igazat megírja. A váci újságokat a háború kezdetén életbe léptetett cenzúra elkerülte. Igaz, megfenyegettek bennünket, nem is egyszer, hogy megszüntetik egyik, másik lapot, de cenzúrát nem ígértek, a minek mindenki, a ki egyszer tollat vett a kezébe, őszintén örülni is tud. A magyar újságíróknak megvan a maguk véleményük a cenzúráról, a melyről még sok szó lesz a háború után. Az újságok ma félnek attól, hogy a gondolatot cenzúra alá kell bocsátani s a vidék lapjai szerencsések, hogy a sajtó berkeiben előkelő Idegenek nem tobzódnak ollóval, vörös ceruzával. És ime mégis akad egy, egyetlen egy újság az országban, a melyik felé a cenzor nem is néz, de a melyik önmaga csinál cenzúrát, hogy kis játékait úgy játszhassa, hogy érdekesebb, izgatóbb legyen! A magyar újságírásnak, mely a szabadságharc nagy vívmányát, a sajtószabadságot mindig szentnek hirdette és hirdeti ma is, a legnagyobb szégyene ez, ha mindjárt a legkisebbek és legnévtelenebbek közül is követik el. Jó- izlésünk tiltakozik az ellen, hogy abban az egyoldalú vitában, melyet a hosszúcimű foltosán, vagy feketén egymagában folytat részt vegyünk, de mikor a sajtószabadság, nagy gondolatához ily átlátszó durvasággal hozzé nyúlnak, nem hallgatunk és felemeljük tiltakozó szavunkat: ilyen újság több nem akad ebben az országban. Egy magyar újság, mely a cenzúráért kiált, nem a szellemi szegénységet, gondolatainak- kiszáradását illusztrálja a fehér foltokkal, hanem azt, hogy a legszentebb vívmányt is képes feláldozni önző céljainak. A magyar újságírásnak szégyene ez, melyet kellően meg fog bélyegezni az u ság- irók grémiumja is. Két pászioHevél. Gróf Csáky Károly váci megyés püspök a XV. sz körlevelében ünnepélyes hangon emlékezik meg a szombaton tartandó királyi koronázásról. A pásztorlevélben elrendeli. hogy a koronázás előtti napon este fél órán át szóljanak az összes harangok, a koronázás napján ünnepélyes istentisztelet tartassák, melyre az összes hatóságok, testületen, intézetek, egyletek meghivassanak és iskolai ünnepélyek tartassanak. — Sipéki Balás Lajos rozsnyói megyéspüspök körlevelében foglalkozik IV. Károiy királynak megkoronázásával. Körlevele élén a koronázási aktust méltatja, mint a vérszerződéssel rokon kétoldalú szerződést, melyet a nemzet köt királyával. Felszólitja ezután a püspök hiveit, hogy imádkozzanak az új királyért és megteszi a többi püspökéhez hasonlóan intézkedéseit a koronázásnak egyházmegyéje területén leendő méltó megünneplése céljából. Rekviráiás a jártásban. A szigorúbb katonai rekviráiás megelőzése céljából a váci járás a főszolgabirói hivatalban népes gyűlést tartott, a melyen a jegyzők, a rekvirálók és a környékbeli gazdák nagy számmal vettek részt. Ivánka Pál főszolgabíró hosszabb beszédben magyarázta meg a rekvirálásra vonatkozó rendeieteket és hivatkozva a járás lakosságának hazafiságára, annak a reményének adott kifejezést, hogy minden erősebb rendszabály nélkül be fogják szolgáltatni a felesleges élelmiszert és termést. Ezután dr. Preszly Elemér, a kerület orsz. képviselője buzdította a jelenvoltakat arra, hogy a győzelem érdekében a hadseregnek mindent adjanak meg, majd nagy tetszés mellett polemizált gróf Zselénszkyvel, a ki a főrendiházban a kisbirtokos osztályról, mint árdrágítókról és gabonaelrej- tőkről beszélt. Rámutatott arra a nagy szolgálatra, amelyet épen a parasztosztály nemcsak künn a harctéren, de idehaza is tanúsított s a mely magában foglalja ennek az igaztalan vádnak cáfolatát. A szegények ingyen ebéde a koronázás napján. Hogy a szegény embereknél is maradandó emlékül maradjon meg a koronázás napja, Vác városa elhatározta, hogy dec. 30-án, szombaton ingyen ebédet ad a város szegényeinek. Az ingyen ebédre érdemes szegényeknek az iparudvarban, a menekültek konyháján fognak főzni és minden 12 éven aluli szegény fél adagot, a 12 éven felüliek pedig egész adagot fognak kapni, a miket a knnyháról haza kell vinniük. Azok a szegények, a kik igényt tartanak a koronázási ingyen ebédre, csütörtök délig jelentkezzenek a városházán, 5 Täuber Ferenc városi fogalmazónál, a ki helyzetüket mérlegelve, ki fogja adni az ingyen ebédre szóló’, utalványokat. Ha túl sok lesz a jelentkező, ügy, hogy egyszerre nem tudnak nekik főzni, akkor két részre osztva kapják az étkezést, délre az egyik turnus, estére a másik. Az uj király Vácon keresztül. Szerdán délután V2 2 órakor megy keresztül Vácon a szombati koronázásra az uj királyi pár egész udvartartásával külön udvari vonaton. Vác városa megtette az intézkedéseket, hogy — ha lehetséges— az udvari vonat esetleg meglassítaná menetsebességét, hogy a királyi pár tiszteletére kivonuló közönség hódolatát láthassa az uj fejedelmi pár s a pályamenli épületek is fellobogóztassanak. Ha az udvari vonat meg fogja lassítani menetsebességét, úgy az iskolák növendékei, a hatóságok és a tiszteletadó közönség nagy számban fog kivonulni a fél két órakor Vác melleit elhaladó udvari vonathoz. Hdlosnástyok. A honvéd hadikórház beteg és sebesült katonái karácsonyfájára adakoztak : Jung János félsz, püspök 40 K, Váci hengermalom r. t. 25 K, Füredi Samu 20 K, Leyer József, Sáfár Béla, Szarnék József, Szarnék Manó, Váci őrt. hitközség 10-10 K, Kálmán József, Somogyi József, Srenker Adrás, Susilzky Ignác 5—5 K, Straus Leo 4 K, Sz. J. Pisti 3 30 K, Rosenfeld Vilmos, Sterner Hermann, Weisz Jakab lisztkereskedő 3—3 K, Bertalan István 2-30 K, Fábián Lajos ref. rektor Kösd, Kóró Vendel 1 — 1 K, dr Neumann Adolf segédorvos 50 liter bort adott a kórházban ápolt katonák részére karácsony ünnepére. Zeneujdo^ság. Folyó év december első felében jelenik meg a Nádor-féie „Dalos karácsonyi album“ IX-ik évfolyama az 1916—17. évre. A beküldött tartalomjegyzékből megállapíthatjuk, hogy az idei kötet minden tekintetben méltóan sorakozhat az előző évfolyamok mellé. A kb. 100 oldalas gyűjteményben 50 szebbnél-szebb divatos darab lesz nagyrészt énekre és zongorára, tehát hegedűn is játszható. A tartalmas kötet előfizetési ára fűzve 6 K, kötve 8 K, postaköltség a fűzött példányokra 80 f, a kötött példányokra 1 K 10 f. Előfizetést elfogad úgy a kiadóhivatal — Nádor Kálmán Budapest, IV., Károíy-körut 8.— valamint bármely könyv- és zenemukereskedés. Ajánlatos az előfizetést minél előbb beküldeni, mert — minta kiadó Írja az album csak korlátolt példányszámban jelenik meg és könnyen megeshetik, hogy az elkésett rendelő példány nélkül marad. Érdeklődőknek tartalomjegyzéket készséggel küld a kiadóhivatal. A'ranysarkanffús vitézek. Azok közül a magyar nemesi származású katonatisztek közül, akik a különböző harctereken katonai szolgálatotot teljesítenek s kitűnő magatartásukkal kiváltak és ezért megfelelő legfelsőbb elismerésben és kitüntetésben részesültek, mintegy öívenet IV. Károly király a koronázás napján aranysarkantyús lovaggá fog fölavatni. A Kiváló névsorban két váci ismerősünk nevét is megtaláljuk. Muslay Sándor m. kir 8. honv. huszárezredben zászlós az egyik, kinek arany- és 2. osztályú vitézségi érme van. A felavatandó aranysarkantyús vitéz pár évvel ezelőtt végezte a váci piaristáknál középiskolai tanulmányait és fia Muslay Gyula rádi nagybirtokosnak, a nógrádikerület országgyűlési képviselőjének. A másik
