Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-07-30 / 31. szám
MarmincadiK évfolyam 31 szám Vác 1916. július 30. VÁCI HÍRLAP PolitiKaí lap, megjeleniK szerdán es vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos- Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám A kik gabonát vásárolnak. A mindennapi kenyérről való gondoskodás, a minden eshetőséggel szemben való biztosítás meglehetős széles körben megmozgatta az embereket, tömegesen jelentkeznek vásárlási igazolványokért. A legideálisabb állapot az volna, ha mindenki vásárolhatna; a meglevő rendelkezések keretei között azonban még azok sem vásárolhatnak mindnyájan, a kiknek erre pénzük van. Házi szükségletre gabonát csak a város területén szabad vásárolni. Tudjuk, hogy például búza nem terem Vác határában annyi, a mennyi az egész lakosságnak elég volna, ami termelt, annak is csak egy része marad a váciaknak. A város az alispán útján már régen kérte az engedélyt a kormánytól, hogy a váciak a vármegye búzatermelő községeiben is vásárolhassanak; az engedély még nem érkezett meg, de a legnagyobb valószínűség szei-mt meg lesz. Vásárolni egyes feleknek október 15 ig szabad, tehát még van bőségesen idő arra, hogy az engedély megérkezése után másutt is vásárolhassunk. A kinek a részére már kiállították az igazolványt, de vásárolni nem tudóit s erre nincs is kilátása, az minél előbb, de legkésőbb szeptember 15-ig vigye vissza a vásárlási igazolványt, hogy a hatóságilag ellátandók jegyzékébe felvehető legyen. A kik egyáltalán nem vásárolnák, azoknak július 31-ig jelentkezniük kell a városházán, hogy aug. 15-től kezdve utalványt kapjanak. A saját gazdasági szükségletre való vásárlás látszólag könnyebben történhetik. A rendeletek szerint ugyanis gazdasági szükségletre rozsot, kétszerest, kölest, árpát, zabot az egész ország területén vásárolhat közvetlenül a termelőtől. Tekintve azt, hogy a vasúti vonalak nagyon igénybe vannak véve, a tengelyen való szállítás sokba kerül, mindenki helyben keresi azt a mennyiséget a nevezett terményekből, a mennyire szüksége van. Saját gazdasági szükségletre azonban öt métermázsánál kevesebb mennyiségről igazolványt nem szabad kiállítani. Ez a rendelkezés nagyon is megakasztja a helyben való vásárlást. A kinek kisebb mennyiségre van szüksége, arról a törvényhatóság gondoskodik, az közvetlenül a termelőtől nem vásárolhat; a kinek megfelelő állatállománya van, az egy tételben öt métermázsa terményt csak ritka esetben kap. A rendelet célja az, hogy ne aprózódjék fel a termés, igy a Hadi Termény is könnyebben láthatja el első sorban a hadsereget, a törvényhatóság is inkább tudja beszerezni azt a mennyiséget, a melyből a kisebb mennyiséget igénylő közönséget elláthatja. A vásárlás korlátozása mellett is sokan megszerezhetik egész évi szükségletüket; tekintve, hogy az uj termés kezdetén tervszerű intézkedések szabályozzák termés felhasználását, a nem vásáró közönség is nyugodt lehet, hogy ellátása zavartalanul fog megtörténni. Kinevezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a gazdasági műszaki hivatal felmérési személyzetének tiszti létszámában Brenner Marion kataszterifőmérnököt kataszteri felügyelővé nevezte ki. Orvos választás. A váchartyáni körorvosi állást kedden délután töltötték be egyhangú választással. Pályázó is csak egy volt, dr. Aurada Alfréd, ki négy éve belyeítesitett Vácharlyánbari s most, hogy megszerezte diplomáját, őt választották meg rendes körorvossá, a községek teljes megelégedésére. Dr. Aurada Alfréd jelenleg katonai szolgálatot teljesít s a mig be van vonulva, a váchartyáni körben dr. Hasenfeld Zsiga veresegyházi körorvos fogja őt helyettesíteni. A választás vezetője Ivánka Pál főszolgabíró volt. Gajáry Márta a budai Színkörben. A budai Színkörnek újdonsága, Ráskai Ferenc három felvonásos társadalmi színműve, „A hivatalnok leány“ e hét szerdáján kerül bemutatóba. A szereposztás már megtörtént s ilt találjuk P. Gajáry Márta asszony nevét, ki Erzsi szerepét játsza. Az újdonság iránt az érdeklődés oly nagy, hogy már a csütörtöki és pénteki előadásra is tömegesen veszik a jegyeket. Szent Anna napja. Szerdán szent Anna napján volt a piaristák templombúcsúja, melyet az idén is a hagyományos módon ültek meg a kegyesrendiek. Délelőlt ünnepélyes szt. mise volt, melyet Schandl Miklós házfőnök tartott s mely után Rassovszky Kálmán tanár ünnepi szent beszédet mondott a szépszámú ájlatos híveknek. Délután körmenet indult a Hétkápolnához. A váci vöröskereszt kórház javára kiadott király himnuszt újólag a következők váltották meg, illetve fizették felül: S. Balás Gyuláné 5 K, Vöröskereszt Hadikórház Pöstyén P50 K, Sárvári vörös- kereszt fiókegylet 450 K, Országos kaszinó 150 K, Geduly Lajos 1‘50 K, Trencséntep- lici fürdőigazgatóság 3 K. Halálozás, Rosenbach Ferenc, néhai József kir. hercegnek gazdatisztje, majd évtizedek óta Rétságon postamester s a nógrádmegyei törvényhatósági bizottságnak volt tagja, hosszú szenvedés után 96 éves korában meghalt. Dr. Rosenbach Emil nyug. tisztiügyész a megboldogultban testvérét gyászolja. A váci rokkantak javára a vöröskereszt kórházban rendezett jótékony estélyre utólag felülfizettek: dr. Forgó Kálmán 10 K-t, Blau Miksa 5 K-t. Ne igiQtalaiRodiuih. Két ember leült kártyázni. Az egyik folyton nyert, a másik mindig veszített. A vesztes fél végre is megunván a szerencsének ezt az egyoldalú részrehajlását, lecsapta a kártyát, felállt s igy szólt: Nem játszom tovább. És minden .rzékenyebb veszteség nélkül távozott onnan, hol nem terem számára babér. Más két egyén is kártyázott. Ezeknél már a szerencse istenasszonya nem adta minden szerelmét kedvelnének, hanem közbe-közbe kacéran rámosolygott a másikra is. Ez lett veszte a boldogtalannak. Mert a néha megnyert játszma szüntelenül szította játékszenvedélyét s a csábítástól elvakulva nem törődött vele, hogy minden egyes nyereség tizszeres-huzszoros bukást von maga után. így kergette őt a hazug mosolyú szerencse fejjel neki a falnak. Ha ennek a reánkszakadt világfelfordulásnak minden egyes — jelentékenyebb, jelentéktelenebb — mozzanatát tisztán csak magasabbrendű erkölcsi erők irányítanák s befolyásolnák, akkor — azt hisszük — győztes katonáink már rég«n visszatérhettek volna békés otthonukba. Akkor ellenfeleink már régen belátták volna, hogy céltalanul folytatják véres játékukat, dőre reménységgel fogyasztják életerejüket, hiába áldozzák fel valami el nem érhető délibábért fiaikat, vagyonukat, nemzeti becsületüket. Az egész földkerekségnek szerencsétlensége, de az antantosoké elsősorban, hogy ebbe a vérfagyasztó drámába s a cselekmény folyásába időközönkint — de mindig epizódszerűen — bizonyos másodrangú erők is beleavatkoznak. A Szerencse hellyel-közel felülteli szekerére ellenségeinket is, bizalmat önt a csüggedtekbe, bátorságot a bátortalanokba, vakmerőséget a gyávákba, finom ujjával odamulat az igére! földjére s a tömeg ingerlő vággyal eltelve, lihegve rohan, hogy elérje. Ám a tömeg csak későn veszi észre, hogy li- dércfény után szaladt, hogy a szerencse cserbenhagyta, hogy csak mókázott, kacérkodott, incselkedett vele, hogy annál biztosabban tönkretegye. így csábilotta el a Szerencse istenasz- szony az orosz óriást tavaly egészen a mi szent Kárpátainkig, hogy ott zúzza össze fejét, igy mosolyog rá ma is szemének hamis, de ellenállhatatlan tekintetével. Mosolya megfosztja eszétől a cár érzéki örömökre szomjas vezérkarát, megfeledkeznek a kárpáti temetőkről, a gorlicei napok borzalmairól, hatalmas orosz várak és erőségek kapitulációjáról és a — ha kell — Moszkváig való fejvesztett szaladásról, nekik minden áron offenziva kell. Valóban nagy igazság van abban, hogy
