Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-06-04 / 23. szám
VÁCI HÍRLAP 3 A Fürgéről. Éppen most, amikor a megvásárolt „Frigyes“ csavargőzöst hazahozták és elfoglalta a jó, öreg Fürgénknek helyét, hallottunk hirt róla. Még 1914. év őszén rekvi- rálta a hadvezetőség kis propellerünket s személyzetével együtt levitte Belgrad tájára, hadi szolgálatra. A kis Fürge azóta is lent van és sok viharos napot látott Belgrad előtt. A hajó vezetője most itthon járt pár napi szabadságra s ő beszélt egyet mást a Fürgéről. Alig merjük elhinni, de mégis igy van, hogy kis propellerünk nagy megtiszteltetésben részesült, mert alighogy levitték, rögtön előléptették segédcirkálóvá s azonnal vaspáncéllal látták el. Az 1914. év őszén a Szávába és Dunába lerakott almák felszedése volt a dolga, majd mikor a Belgrádba való első bevonulásunk történt, a Fürge a bevonuló csapatokat kompokon vitte át a belgrádi partokra, de csakhamar szomorú kötelességet kellett teljesítenie, mert sietett vissza a csapatokkal. Azután jó darabig nem volt veszedelmes munkája, mert a szerbeknél csend volt, csak mikor az 1915. év őszén újból megindult a nagy offenziva, akkor lépett elő ismét a kis Fürge. Állandóan a monitorok előtt cirkált, szedte fel az aknákat s nem egyszer lövés érte a gyenge, de megpáncélozolt alkotmányt. A lövések nem rá voltak irányozva, hanem az utána jövő monitorokra, de ilyenkor - egy-egy lövés után — hatalmasakat bukdácsolt a kis Fürge. A hajóvezető büszkén dicse- kedte el, hogy Vác város propellerje mindig „kivágta a rezet“, s bár sok veszély környékezte, de megmaradt épen, sértetlenül. Néha-néha találkoztak váci katonákkal, kik örömükben majd megcsókolták a csöppnyi hajócskát, mint kedves ismerősüket. Most már leszedték róla a vaspán- célzatot s jelenleg a hires Cigány-szigetről hordja a szerbektől elhagyott hadianyagot. Egyre büszke még Király Lajos hajóvezetö, hogy a kis Fürgét nem igyekeztek sem elosztrákositani, sem elnéme- íesiteni, sem elbolgárositani, mert máig is megmaradt a neve „Fürgédnek s úgy ő, mint a hajócska gépésze, Gutsik Ernő egy percre sem hagyták el a nehéz napokban sem a kedves alkotmányt, mely dicsőséget szerzett Vác városának is. Most értesültünk róla, hogy a Fürge hazajön. A hadvezetőség ugyanis táviratozott a városnak, hogy a Fürgére már nincs szüksége és két héten belül visszaérkezik Vácra. Így hát most a városnak két propellerje is van egyszerre, ami természetesen luxus dolog, de ha majd az egyiktől meg kell válnunk, már mégis csak inkább a Fürge érdemli meg, hogy mint leszerelt hadihajó a várost szolgálja s díszére váljék. A kaszinó költözködik. A héten kezdte meg a kaszinó a Kon- stantintéri helyiségéből a nagysörház épületébe való költözködését. Az uj helyiséget már teljesen átalakították, a szobákat szépen kifestették, átpadlózták, a kerthelyiséget kellemessé tették s e héten már minden bútorával átmegy a kaszinó kényelmes és kedves uj helyiségébe. Úgy tudjuk, hogy a vendéglő megmarad továbbra is s azt a kaszinó kezelteti a szolgájával. A vendéglő helyiségeit a nem kaszinó tagok is látogathatják majd, de ezek a helyiségek teljesen el lesznek különítve a kaszinó helyiségeitől, a hová a tagoknak külön bejárásuk is lesz. El — Amerikába. Ezzel a jelszóval készül városunk közönsége az első szárazföldi amerikai utazásra, melyet Bánffv Gyula rendez jövő vasárnap, június 11-én a Lőházban. Csak egy kellemes sétából fog állani ez az utazás és mégis az újvilágban fogjuk magunkat érezni, ha látjuk Báiiffynak legújabb vigjá- tékát, melyben a kivándorolt magyar tipikus alakja tűnik fel a színen. Alig érkezik meg rokonához, máris elő tör leikéből a dollárok megszerzése utáni vágy, melyet csakhogy elérhessen: megtagadja magyar voltát és néger lesz. Ám a sors — talán büntetésből — ellene szegül, börtönbe jut és megfosztva szegénységében gazdagságra vágyó reményétől, a szabadság földjén, a hová pénzsóvár lelke vezette, most fogságban él. Azonban a magyar faj szabadságszerető érzése erőt vesz rajta, börtönéből megszökik s a sok balszerencse közt akad egy gyönge nő, a ki szivére hallgatva vállalja a fogház nehéz büntetését abban a reményben, hogy kiszabadulása után a felesége lesz. De a magyar szive a messze idegenben is azzal az izzó, rajongó szeretettel tudja szeretni a selyembe öltözött, gazdag családok lányait, mellyel itthon a pozsgás képű, rövid szoknyás falusi népét. És mert odakinn nem építettek válaszfalakat a társadalom tagjai közé, feleségül is veszi gazdájának leányát, de házaséletében sincs öröm, felesége félti őt és ez elég ahhoz, hogy az amerikai törvény az asszony védelmére álljon. Hónapok mennek tova a boldognak nem mondható házaséletben; naponkint perpatvar támad uj otthonában s egy ilyen családi zivatar után keresi fel őt az a nő, a ki már elszenvedte azt a büntetést, melyet magára vállalt. De ez felesége lelkében csak tápláló anyag a féltékenységre, mely annyira indulatossá teszi, hogy a védelmére álló törvényben keres magának utat az elválást követő élet bizonytalan ösvényén. A néző közvetlen a másik pillanatban látja, hogy a férj lelki világára miképen hat az elválás : számot vet azzal, hogy helytelenül cselekedne, ha nem venné most már feleségül azt a nőt, a ki szabadságát visszaadta. A magába szállás emez idejében pillanat műve csak, hogy átlássa a minden jóval és széppel, gazdagsággal és könnyű megélhetési móddal lelekürtölt újvilági életet, melyekből azonban valójában egy szó sem volt igaz: haza gondol, elfogja szivét, lelkét a honvágy keserű érzése, mely bűnbánóan vezeti vissza a megtagadott, az elhagyott szép Magyarországba... Mindezt élőképekben, a négy felvonáson végig vonuló, derűt és mosolyt termelő jelenetekben fogjuk látni pünkösd vasárnapján s ha még hozzá tesszük, hogy az iró és rendező Bánffy uj jelmezekkel, uj színpadi díszletekkel emeli az amerikai est erkölcsi sikerét, mondhatjuk, méltán megérdemli az anyagi sikert is, mert itt sem fog elmaradni a jótékonyság nemes gondolata. Közgyűlés. , A vöröskereszt egylet múlt hó 30-án tartotta a nőegyleti ovoda helyiségében közgyűlését meglehetős kevés számú érdeklődő jelenlétében. A közgyűlés kimagasló részét képezte a kórházi jelentés az 1915. évről. A kórház az elmúlt évben 613 beteget bocsájtott ki hajlékából, kiket 34773 betegnapon át ápolt. Az egylet 50000 kor. névértékű 5V29/o-os hadikölcsönt jegyzett. Az egylet szegénykonyhát nem nyitott a múlt évben, mert minden idejét a hadegészségügy szolgálatába állította. A kórház működéséért magas helyről legteljesebb elismerést és dicséretet kapott, mert mig a hadvezelöség számos kórházat megszüntetett, addig a váci vöröskereszt kórházát meghagyni rendelte. A beteg harcosok szamára a múlt évben is tartatott karácsonyfa ünnepély, urihölgyeink pedig lelkesen szorgoskodtak a fehérnemű stop- polás, javítás nagy munkájában. A választmányi tagok kisorsolása után, miután indítvány nem tétetett az igazán nagyobb érdeklődést érdemlő közgyűlés véget ért. Hangverseny. Lapunk múlt számában megemlékeztünk már a tüdőbeteg katonák szanatóriuma javára rendezendő hangverseny előkészületeiről. A közreműködő Horváth Attila világhírű vak zongora művészen kívül Lumpe Gizella vak énekesnő is szerepel, a ki külföldi nagy sikerei után itthon telepedett le. Elsőrendű művészi esemény az ő szereplése. Látszólag teljesen épszemű művészek együttes közreműködése iránt igen nagy az érdeklődés. A hangverseny befejező számát Simon—Pikethy—Wolkóber trio adja elő. A rendezőség azonkívül egy oly szenzációs meglepetés létrehozásán fáradozik, a mely ha sikerül, a szanatórium javára rendezendő hangverseny országos érdeklődést fog kelteni. Lapunk legközelebbi számában a részletes műsort is fogjuk közölni. A Magyarvédő Egyesület Vác rokkantaiért. A Váci Magyar Védő Egyesület 10 év óta hirdeti a háborút; azaz izgatja a lelkeket, hogy erősítsük meg magunkat iparilag, ne küldjük pénzünket külföldre, elégedjünk meg a magunkéval, s becsüljük meg jobban a magunkét. Á „ki nyugtot óhajt, harcra kél“ elve alapján ébresztgetett, szólifgatott s gazdasági harcra tüzelt — mikor mindnyájan tétlen nyugalomban, békés nemtörődömségben éltünk. A háború zajában és izgalmai között ázó-fázó katonáink testi védelmezésében találta meg feladatát: ezerszámra s szekérszámra küldötte a harctérre a meleget adó ruhadarabokat Most a háború megrokkantjai javára kivan alapot kezdeni. E végből junius 8-án, csütörtökön a koronázás évfordulóján mozgó- szinház előadást csinál a Pannónia épületében. Muszkaország politikai, gazdasági s társadalmi életéből mutat be számos érdekes és tanulságos képet, hogy ismerjük meg alaposabban azt a nagy északi kolosszust, mely állandó ránkdüléssel fenyeget már évtizedek óta, de amellyel — mint mindenki tudja — két év óta dicsőséggel álljuk a küzdelmet. Ez előadásnak értékét nagyban emeli az, hogy a képeknek bemutatója és magyarázója Dobieczky Sándor országgyűlési képviselő, a nagyérdemű és nagynevű központi magyarvédő egyesületi alelnök lesz, ki Oroszországban tett utazásai s személyes tapasztalatai alapján fogja érdekfeszitő ismertetését közkincscsé tenni. Ezenkívül lesznek harctéri képfelvételek is. Két előadás lesz. Egyik V2Ó-kor, a másik 729-kor kezdődik. Mindkét előadás jövedelme a váci rokkant katonák javára forditlatik. A helyek számo- zoftaC A jegyek az egyesület pénztárosánál (Borbély István anyakönyvvezető, Városháza) kaphatók. A szerkesztő távolléte alatta szerkesztésért felelős: BORBÉLY ISTVÁN.
