Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-03-12 / 11. szám
ttarmincadih évfolyam 11. szám. Vác 1916. március 12. VÁCI HÍRLAP Politiliai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő es laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (íparudvar.) Nyiltter sora 6J fillér. Telefon-szám T. Reflexiók a liceumi hangversenyről. A szombati, izzóan forró hangversenyen szerzett impressziónkból nemes előkelőséggel emelkedik ki a Galcsek dr. prelá- tusnak, a nagy „szerveződnek alakja, a kire még abban az időben mondta az itt működő Walsch angol nyelvtanár, a mikor még azt hittük, hogy a világon csak két alkotmányos ország van, a Walsch mister hazája, meg a mienk: hogy „Galcsek dr. a legjobb tanítványom az bizonyos, de az is bizonyos, hogy az érintkezéssel mégis csak én nyertem legtöbbet, mert én megtanultam megismerni őt.“ Nem abban kulminál a Galcsek dr. érdeme, hogy a liceumi előadások keretében egy hatalmas összejövetelt, egy hangversenyt tudott ma rendezni, a hol két kerek esztendő óta először találkoztak a Kúria nagytermében Vác legelőkelőbbjei, hogy egy kevés időre elvonja figyelmünket a háborús borzalmak öldöklő sirámai elől, hanem abban, hogy egy ilyen nivós estét rendezett. Mert Magyarország szóló művészete az utolsó évtizedek alatt óriásit sű- lyedt, nem részletezzük ennek nivótlansá- gait, csak annyit mondunk, hogy a régóta romlásnak indult közélet kenyérként üdvözölte, karolta s emelte fel a divatművészetet, annak múló hóbortjaival s mulattató értéktelenségeivel, Galcsek dr, mint ezt máskor is tette, nem törődött a kisebb emberek ízlésével, a néhány évtized óta izmosodó irányzattal, hanem visszament az ideális s mindenesetre konzervatív múltba s felkereste a klasszikus művészetet és ebben a jelben fényes győzelmet aratva az értéktelen divatművészeten, bemutatta a klasszikusat, a mindig értékeset, mely nem elégszik meg a pillanatmulattató, szórakoztató értékeivel, hanem a maradandóság csillogó patinájával bevont, ragyogó zászlójával fel ej tli ellenül bevonult a szép estével szivünkbe. Ez dr. Galcsek érdeme. Az előadást Palló Imre Leoncavallo Ba- jazzójának prológusával vezette be, a kit közönségünk az idei ciklus első liceumi estélyéről, mint ismerőst üdvözölt s hálásan tapsolta a bájos muzsikájú prológust, melynél szebb és értékesebb prológus nincs a világon, a mit a kedves hangú baritonista keresetlen könnyedséggel bravúrosan énekelt s olyan meleg iníerieurra változtatta a fényes terem milieujét, hogy már akkor biztosra vettük az egész est sikerét. Már itt kell Vác legértékesebb zongoristáját, Hangay Rupperlet, a 32-ősök regimenf- páterjét megemlítenünk, a ki egy valóságos rejtély, hogy miként tudott eddig is elismert, nagy tudásából, nagy és idegölő elfoglaltsága mellett a zenei tökéletesedés felé, az utolsó másfél év alatt olyan elhatározó lépést tenni. Egész este ö ragyog- tatta gyönyörű teknikáját, virtuozitását a zongoránál. Éppen úgy Lévay Ilonka is, a kit nem féltettünk, hogy Verdi Troubadur Leonora áriáját, Mascagni Cavaleria Ruslicájának Saníuzza áriáját, majd a második számában Liszt Ferenc Loreleyét választotta, de óriási haladásával bámulatba ejtett. Jutalmát nemcsak abban kapta meg, hogy kitüntető tapssal honorálta a közönség, de még az előadás után a Kúriában maradlak is folyton felelevenítették témáikban a bájos művészkisasszony tudását. Ez. a tény az ő igazi jutalma. Az Opera fuvolása, Prasky Ferenc, obois- lája, Bynewelt Márton, klarinétosa, Förster Ferenc, kürtöse, Romagnoli Ferenc és a fagotíistája, Pethes Alfréd két számmal illeszkedtek be a gyönyörű programúiba. Az első szám a Beethoven Es dur zongoraötöse volt, a melyben Hangay Rupperí zongorázott, az oboa, klarinét, a kürt és a fagott szereplésével. A minden idők legnagyobb zeneköltőjének hatalmas koncepcióját nagy figyelemmel hallgatta a közönség, de még nagyobb volt a hatása az öt fúvós Klughardf Andantéjának és Pierne Pastor j raljának, melyek közül a bájos kis francia lirát, a Pasturellt meg is ismételte az emelt hangulatba bohém vérrel, nagy művészettel beleíalált kis zenekar. A régóta várt Geyer Stefi végre engedett dr. Galcsek hívásának és két számmal díszítette a fényes műsort- Az első számban Händel Largettoját, Leclair-Geyer Ländler- í jéf, melynek történetében discréten szerepel a Geyer név és Mozart Menüettjét, - a második számában Hubay egyik csárdajelenetét (Lengetegi csárda) mutatta be. A művészet az igazi élet, a hol az emberek elhagyják a szürke hétköznapiságot, felemekednek a poros szürke földről s az ihlettől kiváltott nagy gondolatokat, nagy érzéseket tolmácsolják. A művész mindig a lélekre hat s nem törődik emberi gyön- geségekkel. Csak nagy érzések vezethetik a művészt conceptiójában s csak azok számára nyitják meg a titkos kapuikat, a | kikben megvan az alap, a tudás ezeknek megértésére és tolmácsolására. Mintha a házas élet, az igazi élethivatás Istenhez közelebb emelő nagy érzései hatották volna át a művésznőt, mintha a házas élet nagyobb, önzetlenebb gondolatai adtak volna erőt és újabb felfogást az interpretálásában — ezt constaíálhattuk nála s csak annyit teszünk még hozzá, hogy fenomenális, biztos vonóját, csillogón tiszta játékát még visszakivánjuk s az őt nagy szeretettel ünneplő közönségről biztosan hisszük, hogy ünnepnapnak fogja tartani azt a napot, a mely essék minél közelebbre és adja Isten, hogy szerénykedhessék majd a babérkoszorú mellett egy ezüstszürke kis olajág Dr. Csongor Gergely. A váci ipiíi és iMm liítslssövetHezet múlt hó 27-én délelőtt 11 órakor tartotta 15. évi rendes közgyűlését, a szövetkezet hivatalos helyiségében a tagok impozáns részvétele mellett. A közgyűlésen dr. Lencsó Ferenc igazgatósági elnök elnökölt, az igazgatóság terjedelmes évi jelentését pedig Donovitz Ferenc ügyvezető igazgató adta elő. A jelentés kiemeli, hogy az 1100 tagol számláló szövetkezet a lefolyt háborús évben a tagok hitelellátásán kívül, különösen az árubeszerzés megkönnyítése céljából állt | tagjai szolgálatára. így a lefolyt év folyamán 170000 koronát meghaladó árúeladást eszközölt, melyből a tagok ellátására 100 waggon rakományt meghaladó különféle árút, nevezetesen tejet, lisztet, korpát, kőszenet, tűzifát, műtrágyát, rézgálicot, szőlőkarót, benzolint, valamint különféle szőlészeti és gazdasági gépeket és eszközöket hozatott tagjai részére elsőrendű minőségben mindenkor jutányos áron. Kölcsönöket egész év folyamán korlátozás nélkül folyósítóit s a hadikölcsönökre 150000 koronát jóval meghaladó jegyzést gyűjtött tagjai sorában. Ez utóbbi összegnél 50000 koronát meghaladó betétátutalást eszközölt s ennek dacára betétállománya mégis 17000 koronával emelkedeit. A szövetkezet öt millió korona összforgalom mellett 105000 K saját tőkével a hitelszövetkezet és borgazdaságnál együtt 14896 K 75 f tiszta hasznot ért el, az üzletrészek után pedig az alapszabályok értelmében megengedett legmagasabb, vagyis öt százalékos osztalékot fizet. Közgyűlés a jelentést megelégedéssel vette tudomásul s az igazgatóságba dr. Lencsó Ferenc és Donovitz Ferencet, a felügyelő bizottságba pedig Bajkó Vilmost újra egyhangúlag beválasztotta. Ezután dr. Preszly Elemér mondott magas nívójú beszédet, a szövetkezetek áldásos működéséről és nagy horderejű hivatásáról, kiemelve azon hatalmas erkölcsi, de nem kisebb anyagi erőt, melyet ma a szövetkezetek képviselnek, a melyről fényes tanúbizonyságot tettek akkor, midőn a három kibocsájtású hadikölcsönnél az orsz. központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek közel 200 millió K-t jegyeztek. Sáfár Béla f. ti. b. elnök lendületes szavakban köszönte meg a vezetőség nevében dr. Preszly Elemér ama kiválóan értékes szolgálatait, melyeket országgyűlési képviselői minőségében a szövetkezeti eszme szolgálatában a parlamentben alapos hozzáértéssel már több ízben mondott, altruisztikus beszédeinek keretében kifejtett. Végül dr. Lencsó Ferenc elnök megható szavakban emlékezett meg a harctéren elesett és küzdő hőseinkről, mely utána
