Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-11-26 / 48. szám
VÁCI HÍRLAP 2 Vigyáiats Ä fekete fiimid és kiütéses tífusz fellépett a károsban» A város lakosságát nagy veszedelem fe- nyegeli: a fekete himlőben, mely a valódi himlő, több megbetegedés fordult elő, sőt a napokban egy kiütéses tifuszos beteg is akadt. A fekete himlői, mint ismeretes, Erdélyből a menekültek hozták és azóta több esetben konstatálták. Eddig a felsővárosban fordult elő, de tegnapra már az alsóvároson, a hattyú-utcában is történi megbetegedés. A nem kevésbbé igen veszedelmes kiütéses tifuszos beteget pedig Nógrádverőcéről kaptuk. Óit egy katona betegedett meg és a váci honvédhadikór- házba szállították, a helyett, hogy Budapest valamelyik fertőző betegeket ápoló kórházába vitték volna. A városi hatóság, nagyon helyesen, nem akarja a veszedelmet eltitkolni, sőt egyenesen a közönséghez fordul, hogy védekezzék. A polgármester dr. Hörl Péter városi főorvosnak meghagyta, hogy a város minden áldozatra képes, csak a veszedelemnek tudjon gátat vetni. Egyúttal felhívással is fordul a lakossághoz, melyben a védekezés módját ismertetve felhívja a figyelmet a baj megelőzésére. A polgármester közérdekű felhívása így szól: Városom közönségének jól felfogott érdekében tudomására adom, hogy a város területén a valódi himlő (hólyagos, fekete himlő) fellépett. Az esetek ez időszerűit még szórványosak és miután a legszigorúbb óvintézkedések ellene foganatosítva lettek, reményiem, hogy ezen életveszélyes betegség nem fog nagyobb mérvben elterjedni, Felhívom azonban városom minden lakóját, hogy a legtöbbnyire rázó hideggel beköszöntő nagy láz, végtag, de különösen deréktáji fájdalmak esetén s főleg ha mär az arcon, a törzs és végtagokon lencse nagyságú vörös foltok keletkeznek, azonnal orvoshoz forduljon. Legfontosabb a betegségnek megelőzése, a mire nézve legbiztosabb a himlő elleni oltás, miért is felhívom a város közönségét, hogy himlő ellen oltássá be magát s e célból intézkedtem, hogy a városi orvosok folyó hó 25-től számítva egy héten át d. u. négy órától kezdve a városháza tanácstermében díjtalanul himlőoltásokat végezzenek. Aliuíán pedig a himlővei való fertőzésnek jelenben leginkább a Hunyadi- és Király-utca tájékán lakók vannak kitéve, különösen felhívom a Hunyadi-, Király-, Árpád- és Zrinyi-utcák, Vöröskereszt-sor és Krakkóban lakókat, hogy saját érdekükben a himlő ellen lehetőleg mindnyájan sürgősen olíassák be magukat. Elvárom mindenkitől, hogy felhívásomnak mindenki úgy a saját, mini főleg a város nagy közönségének érdekében készségesen meg fog felelni. Nincs ok a megijedésre, de van ok a félelemre és óvakodásra. — Vác, 1916. évi november hó 24-én. — Dr. Zádor János polgármester. A város ragály-kórházában, mely a Bubiban van, jelenleg hat valódi himlős beteget ápolnak. Nagyon természetes, hogy minden megbetegedésről azonnal távirati értesítést kapott a belügyminiszter. Valószínű tehát, hogy e hét folyamán a miniszter megbízásából a közegészségi felügyelőség orvosai fognak Vácra jönni és megvizsgálják az óvrendszabályokat és esetleg újabb, a veszedelmet megelőző rendszabályokat rendelnek el. intézkedések a király halálakor. Csak a szerda reggeli napilapok hozták hírül városunkba, hogy a király meghalt. A templomokra, a középületekre s több magánházra rögtön kitűzték a gyász- zászlókat. Az iskolák legtöbbjében a szerdai napon az előadások szüneteltek. Kalló rendőrkapitány felhívással fordult a város közönségéhez, hogy minden nyilvános, helyiségben, kávéházakban, vendéglőkben és színházakban a zenét három napra eltiltja s a gyász jeléül a vendéglőket esti 10 órakor, a kávéházakat pedig 11-kor be kell -zárni. Vác város tanácsa a szerda délelőtti ülésében foglalkozott a gyászesetről s a tanács tagjai elhatározták, hogy a legközelebbi közgyűlést a megboldogult király emlékének fogják szentelni. Csütörtökön reggel úgy a honvéd hadikórházban, mint a külső laktanyában a Vácon tartózkodó katonák (tisztek és legénység) felesküdtek az új királyra. A város a csütörtöki temetésen képviseltetni fogja magát. Visszajött menekülitek. Örömtől könnyes szemekkel mentek el városunkból vagy negyvenen még az előző héten, mindmegannyian brassóiak’, hogy viszontlássák elhagyott tűzhelyeiket. Öt napig utaztak a waggonokban, de csak Szolnokig jutottak el, mert ott érte őket a min. rendelet, hogy Brassóba niég nem szabad visszatérniük. Éhezve, fázva jöttek tehát vissza Vácra 39-en szerdán délután s azóta is várják minden nap, hogy mikor lesz szabad az út városukba. Jung püspök üdvözlése. Az elhunyt uralkodónak egyik utolsó intézkedése volt Jung János felszentelt püspöknek kitüntetése a Ferenc József- renddel. Vác város közönsége nevében vasárnap délelőtt üdvözölték dr. Zádor János polgármester és dr. Göndör Sándor főjegyző a kitüntetett püspököt a királyi kegy kiérdemelt megnyilvánulása alkalmából. ü menekültek konyhája. Vác városának egyik legérdekesebb hadi látványossága — a miről csak oly kevesen tudnak — az Iparudvarban lévő menekültek konyhája. A Herczog-féle hatalmas csónaképitő helyiséget alakíttatta át a város a mostani praktikus, csinos, Ízléses és tiszta, nagy konyhává, mely Milíényi Aurél tervei szerint 800—1000 ember számára létesült s a hol innen-onnan két hónapja főznek már az erdélyi menekülteknek és az internáltaknak. Bajkó Vilmos városgazda a felügyelője ennek a nagyarányú intézménynek s Perlusz Mártonnal együtt kettőjüknek a gondja az oda való bevásárlások nagy munkája. A múlt héten az erdélyi menekülteket gyámolitó országos bizottság részére, de hogy a városnak (múzeumunknak) is legyen róla maradandó emléke, lefényképezték a menekültek konyháját, a mikor az ebédet osztják. Most, hogy erdélyi véreink mind kevesebben lesznek városunk lakói s fogy az étkezők nagy száma, felmerüli a kérdés hogy mi legyen majd a konyhával, ha nem lesznek kosztosok ? Ügy halljuk, hogy szó van róla, hogy maradjon meg továbbra is közös konyhának s mint a hogy már egy pár magyarországi városban megvan, nálunk is fog a város úgynevezett „polgári konyhát“ létesíteni, a hol mérsékelt árakon étkezhetnek, majd a város lakói, illetve hazahordhatják onnan a nagy kvantumban mindig izletesebben elkészített s mégis olcsóbb, jó házi kosztol. Lisst Ferenc emíékesete. A váci zeneiskola szép, lélekemelő együttesben . ünnepelte meg Liszt Ferencnek 105 éves születésének évfordulóját. A növendékek és nagyszámú hallgatóság épülésére Halászy Elvira és Erzsiké játszották Liszt F. Szózat és Himnuszát, melyet a közönség állva hallgatott meg és a szép,, szabatos előadással mintegy ünnepies hangulatba lépett. Ezt követte Farkas Annus prológusa, melyet a díszesen megkoszorúzott Liszt F. arcképe előtt mondott el. Ságh József, a zeneiskola igazgatója ezután hatásos emlékbeszédet mondott Liszt Ferencről, melynek befejezíekor ifj. Farnek László szavalta el Vörösmarty Mihálynak Liszt Ferenchez irt kasszikus költeményét. A közönség nagy érdeklődéssel kísérte Laub István zongoraművész, az orsz. magy. kir. zeneakadémia tanárának zongorajátékát is, a kis Virágvölgyi Rózsika pedig Laub Istvánhoz irt költeményt szavalt, mely után átadta a művésznek a váci zeneiskola növendékei által felajánlott, nemzeti szalaggal diszilett babérkoszorút. Laub örömmel fogadta a koszorút és az igazgatónak egyik szerenádját játszotta el. A nagy tetszésnyilvánítás után még Lisztnek 6-ik rapszódiáját adta elő. Ezután szép beszédet mondott az iskola igazgatójához és a növendékekhez. Beszélt még dr, Farnek László és Erdélyi Dezső, előbbi a zenetörténelmi előadások fontosságát fejtegette, utóbbi pedig az igazgató érdemeit méltatta. Kassai Vidor befejezésül kedves epizódot mondott Lisztről, mint dirigensről, mellyel nemcsak a növendékeket, de a jeíenvolf közönségei is kellemes szórakozásban részesítette. Háciak oí'osz fogságban. Cs. Mészáros Ferenc Saratovból levelet irt a Váci Hírlapnak, melyben kéri, hogy tudassuk, miszerint korp. Kestler Sándor, gefr. Cs. Mészáros Ferenc, gefr. Hornyiczky, sapp. Síarec, Tolerián, Szabó János és Hidvéghy a 29-eshonvédektől, mindannyian váci fiúk, orosz fogságba estek és üdvözlik hozzátartozóikat, különben egészségesekHány sertése a Dacára annak, hogy hetenkint 10—12 drb sertést vágnak le és mérnek ki a városi sertésállományból, nem kelt félnünk, hogy kifogy a készlet és nem lesz zsírunk’ és disznóhúsunk. A hizlalóban ez idő szerint van még mintegy 80 darab érett sertés s a múlt héten vett a bizottság újabb 200 darab félig hízott állatot. Itt említjük meg, hogy a hatósági hússzék közönsége is türelmesebb már, nincsenek életveszélyes tolongások, a panaszok is szűnnek, nagyobb a rend és fegyelem, csak még olyan esetek adódnak elő, hogy egy család két-három tagját is elküldi külön-külön zsírért s igy iparkodik becsapni a kimérőket és megrövidíteni polgártársat. Az ilyeneket legjobb, ha maga a vásárló közönség fél jelenti a hússzékben s majd a visszaélők nem fognak többé kapni szalonnát, vagy hájat.
