Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-11-19 / 47. szám
VÁCI HÍRLAP 3 Végzetes baleset a villamos telepen. Lesz-e nappali áram? Kikapcsolják a nagyfogyasztókat! Ma, mikor se petróleum, se gyertya nincs a városban, mikor mindinkább megyünk bele a (élbe, a sölélségbe, olyan végzetes baleset történt a villamos telepen, mely nagy veszedelemmel fenyegeti úgy a város világítását, mint a motorárammal dolgozó, immár szépen felszaporodott ipartelepeket. Mielőtt szólnánk a következményekről, röviden be kell számolnunk a villamos világításunk mai állapotáról. Éppen tiz esztendeje, hogy egy csendes őszi estén először gyulladt ki Vác utcáin és lakásaiban a villamos lámpa. A Ganz- épitette két hatalmas gőzgép fejlesztette az áramot s akkor még ott tartottunk, hogy Verőce, Nagymaros, esetleg Szentendre villamos árammal való ellátásáról beszél-, tünk, mert oly kevés volt a fogyasztó. A petróleum világításról azonban mind többen mondottak le, a villamos világiiást mind többen vezettették be s a megnyitás után két esztendőre már nemhogy a szomszédos községek kiszolgálásáról nem beszéltek, hanem arról, hogy immár e két gőzgép annyira túl van terhelve, hogyha csak az egyiken is baj történik, az egész város sötétségben marad (Most elárulhatjuk, hogy akkor elővigyázatosságból a régi leszerelt utcai lámpákat a város nem adta el, hanem kéznél tartotta minden eshetőségre készen). Nehogy talán egy szép napon bekövetkezzék a villamos telep csődje, (mert bgy géptörés esetén áram nélkül maradiunk volna) a polgármester előterjesztést tett a közgyűlésnek egy harmadik garnitúra beszerzésére. Ebben az időben már fényesen kiállották a próbát a Diesel-motorok, tehát nem a harmadik gőzgépet állították be, hanem a nyersmotorhajtásra berendezett Diesel-gépet. Hasznát látta a város. Először is mert igen sokat takarítottak meg a szénen, másodszor mert a nyersolajat, mely a gép hajtásához szükséges, sokkal olcsóbban és nagyobb mennyiségben szerezhettek be úgy, hogy a zavartalan üzemmenetet biztosíthatták. (És a mi fő, minden eshetőségre készen volt egy tartalékgépünk.) Egészben 110 ezer koronába került a Diesel-motor és a mellett, hogy olcsóbb volt, mint a gőzgép, most, a háború idején különösen hasznos befektetésnek bizonyult. Említettük, hogy nyersolaj termelte ebben a villamos áramot s a kőszén igy mellékes volt a váci telepen. Mig a többi városok az országban a szénhiány miatt egymás után szüntették be a nappali áramot, addig a váci villamos mű zavartalanul szolgálta ki rendelőit egészen november 8-ikáig. Ekkor történt az a baleset, melynek kihatását — sajnos — hosszú ideig fogjuk érezni az áramszolgáltatásban. A Diesel-motor, mely 1910 óta szakadatlanul fut és termeli az áramot telepünkön, volt „szolgálatban“ a végzetes éjszakán is. Pont éjfél volt, mikor iszonyú roppanás zavarta meg a munkát: a motor dugatlyú- rúdja összetört és összetörte a gépezet nagy részét. A városban — mert éjjel volt — mit sem tudtak az áram megszakadásáról, rögtön fűtötték a gőzgépeket s azóta a két régi gép végzi hűségeién az áramszolgáltatást. A Diesel-motor ma úgyszólván romjaiban hever. Ez magában is elég baj, mert j a szakértők becslése szerint a mai munkaárak mellett kijavítása közel százezer koronába kerül, de még nagyobb baj, hogy ez, a legoptimistább számítás szerint is, csak hat hónap alatt történhetik meg és akkon már tavasz lesz, világos lesz, az áramra nem lesz oly nagy szükség, mint télen. De mi lesz a télen ? Hát a télen nagyon rossz helyzetben leszünk. A telepet bérlő Ganz féle villamos társaságnak a városhoz intézett átiratából idézünk: Be kellett fogni mind a két gőzgépet az üzembe, ha ezeknek csak az egyikén is havaria történik, a régi veszedelem újul fel és a város sötétben marad. Most a téli estéken, a peiróleummizéria közepén! De nem is kell, hogy törjön valami a gőzgépeken, elég, ha a mai nehéz szállítási viszonyok közt a szén nem érkezik meg. Naponta a két gőzgép nem kevesebb, mint 15000 kg. szenet eszik meg, tehát naponta 14—15 Ionná waggon szénre van szüksépe. A telepen van ugyan 6—8 napra való szén, de a hófúvások idején ki garantálja, hogy naponta befut az egy waggon szén és rövid hét alatt nem fogy el a tartalék ? A széninség és a baleset megelőzése miatt gondoskodni kellett az üzemvezetőségnek, hogy a'zavarokat lehetőleg megelőzze. Már is sole iparos üzem nagy kárára délelőtt kilenc órától délután három óráig az áramtermelést teljesen megszüntette a Ganz. Egyben még azt is megtiltotta, hogy a motortulajdonosok az esti órákban dolgozhassanak. Ez azonban nem elég baj, a mit fejünkre zúdiíott. Arról beszél a Ganz, hogy az utcai világítást korlátozni fogja. Kevesebb lámpát fog égeí- tetni amúgy is sötét utcáinkon. No meg, hogy egy kicsit srófoljon: hát kijelenti, hogy a nagyobb fogyasztóknál (vendéglőkben, Uávéházakban. magánosoknál) lámpákat fog kikapcsolni pl. >a hol 8—10 láng ég, 4—5 lámpát. És tetejébe: szaladjon a város szén után, mert ha szén nem lesz, világítás sem lesz ! Gyönyörű kilátások villamos világításunk évtizedes fordulóján!- Mikor éppen arról beszélhettünk volna a legközelebbi közgyűlésen, hogy megváltsa-e a város a villamos telepet, vagy továbbra is a Ganz kezében hagyja, miután ez a joga most, a tizedik év végén éledt fel a szerződés alapján. Szerintünk ez a nagyon kellemetlen baleset épen azok véleményét erősiti, a kik azt követelik, hogy vegye ki a város a Ganz kezéből a villamos művet, legyen teljesen övé ennek jövedelme. Megbízható, jó tisztikara és műszaki személyzete van most a villamos műnek, legyenek Vác város alkalmazottai, gazdájuknak, Vácnak fognak dolgozni és nem egy nekünk teljesen idegen részvénytársaságnak, melynek viselkedésével tiz év alatt tökéletesen beteltünk ! Végül még arról is szóljunk, hogy a mai baleset miatt ki fizessen ? A mint a hatalmas kalamitás megtörtént, a pénzügyi bizottság ott volt a helyszínén. Néztek, vizsgáltak és kimondották, hogy a város — nem fizet. A Ganz a bérlő, neki kell a zavartalan üzemről gondoskodni. A Ganz azt mondja, hogy igaz, én vagyok az üzembérlő, de a telep nem az enyém, a gépet sem én szállítottam. A Nicholson-gyár pedig nem is fütyül a balesetre. Ő gyártotta, átadta, nem ő kente, kezelte a gépet, mi köze hozzá?! Százezer korona nem remélt kiadás, csinos kis meglepetés, majd a bíróság dönti el, hogy ki fizessen. Addig a polgármester a liszt, cukor és mi más mellé felvette programjába a szén dolgát is Már biztosították arról, hogy a máv. fog a váci villamos telepnek szenei szállítani Hacsak a katonaság a máv. jóindulatát nem húzza keresztül. Mert most minden a katonáéiból függ, Egyelőre reménykedjünk, hogy a katonai parancsnokság nem hagyja Vácot sötétben! * A váci villamoslelep bérlőjétől, a Ganz- féle villamossági részvénytársaságtól azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a nappali áramnak mai korlátozása csak időleges. Egész bizonyosra veszik, hogy a legközelebbi hetekben kellő mennyiségű szenet kapnak és a teljes nappali üzemet ismételten felvehetik. Arról szó sincs, hogy a nappali áramot teljesen beszüntessékk. Katonai előléptetések és kitüntetések. A király 1916. nov. elsejével gömöri Havas Gábor m. kir. honv. huszár őrnagyot alezredessé, dr. Schűrger József 2-od oszt. honv főtorzsorvost 1-ső oszt. fölörzsorvossá Schandi Géza m. kir. honv. huszár száza dost őrnaggyá, gömöri Havas Péter közöshadseregbeli századost őrnaggyá, Lövészy György m. kir. honv. nfk. főorvost ezredor- vossá, Tiba Béla honv. gazdászati főhadnagyot századossá, dr. Donovitz Tibor fő- hadnagy-hadbizót százados-hadbíróvá. Krak- ker Béla honv. hadnagyot főhadnaggyá, dr. Oberländer József nfk. hadnagyot főhadnaggyá, Szabó Miklós honv. tüzér hadnagyot főhadnaggyá, Lukács Béla m. kir. honv. gazdászati hadnagyot főhadnaggyá, Rázmán Ferenc m. kir. honv. tüzér zászlóst hadnaggyá és Tarnay Sándor m. kir. honv. huszár állaíorvos-hadapródot zászlóssá léptette elő. A király az ellenség előtt tanúsított bátor és vitéz magatartásuk elismeréseid Bauer Mihály m. kir. honv. nfk főhadnagynak a signum laudist, Szabó Miklós honv. tüzér főhadnagynak pedig a hadidisziíményes III. oszt. katonai érdemkeresztet adományozta. A Reitter-gyár katonai felügyelet alatt. Reitter Ödön kocsigyárát, mely békében is javarészt a hadseregnek készített kocsikat, épp úgy mint a Hirmann-féle gyárat, a hadvezelőség katonai felügyelet alá helyezte, illetve kimondta a gyárra, hogy mivel az a hadseregnek dolgozik, munkásai katonai fegyelem alá tartoznak s a felügyeletet felettük Kállay Ubul cs. és kir. huszár-főhadnagy, a váci vöröskereszt kórház katonai parancsnoka gyakorolja. A régi, jóhirnevű kocsigyárnak természetesen továbbra is Reitter Ödön a tulajdonosa. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az Országos Közoktatási Tanács tagjává több tudományos tanférfiú között 1916, okt. 1-től újabb őt évre dr. Hénap Tamást, a magyar kegyes-tanitórend tartományi főnökét is kinevezte.
