Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-10-29 / 44. szám
9 Jöjjetek mmű . , Irta: PINTÉR IMRE. Erdélyország, kincses Erdélyország! Testvér szivem oda dobban Hozzád. Átölellek reszkető karommal, veled sírok égő fájdalommal. Sajgó sebed én is érzem, Veled együtt én is kérdem: Ki a hibás? Ki az okozója? Hogy százmilliók vesznek ebadóba?... Hogy a Székely futva menekül, aljas rongynép, gaz román elül! Csodás Brassó ott a Czenk tövében hitted-e, hogy ily gyalázat érjen! . . . Hitted e, hogy igy sújthat az ostor, s szent földeden gázolhat a bocskor?... Hátunk megcsalt, kínunk százszoros . . . Elárult a Tömösi szoros, cserben hagyott Gyergyó, Csik hegylánca, uj 48 ugrott be a táncba! A kerek föld leghitványabb népe, mely nem méltó az ellenség névre, orvul rád tört, késsel támadt hátba, hogy a gyilok szivedet találja! . . . Még ma békés jobbot nyújtogat, holnap már öl, rabol, gyújtogat . . . És ha nem futsz . . . jaj, ha rád talál! Asszony, gyermek . . . biztos a halál! . . . Jöjjetek mind! Tárt torokkal várunk! Pihenjétek ki magatok nálunk! . . . Felszántjuk a szivárgó könyet, együtt hordái a keresztet könnyebb . . . Elférünk majd együtt szépecskén, hol párosán, hol meg négyecskén . . . Lágy kenyér is kerül az asztalra . . . Bor is, mely bánatunk vigasztalja. Jöjjetek mind! Pihenjetek itten abban a szent, megdönthetien hitben, hogy egy gonosz álom szakadt rátok, s el fog tűnni mi hamar az átok . . . Ei fog tűnni, s jön az ébredés a vérbosszú, a nagy fizetés Czine mintye! . . . jogos szent haraggal leszámolunk rettentő kamattal. Minden könnycsepp, mit szemünkbe loptak, minden fűszál, melyre rátapodíak, minden vérnyom, mely utukon vezet, vasökölbe szorifja a kezet! Reszkessetek oláh banditák, tigrist szültek a magyar anyák! Tigrist, amely mikor Erdélyt védi, támadóját cafatokra tépi! Megbékülünk az egész világgal, orosz, angol, szerbbel, franciával! . . . Tán az olasz bűnt is elfeledjük s fájó jajunk lelkűnkbe temetjük, de te néked hitvány oláh had magyar soha meg nem bocsájlhat, gyűlölni fog mi csak neved hallja, mig az Istent hiszi, féli, vallja! . . . Ha imára kulcsoljuk kezünket; ha álomra hajtjuk le fejünket; jóban, rosszban, bármily sorsra jutunk, titek faííyak, csak gyűlölni tudunk. Örökségül ez marad mi ránk, ez lesz a mi káténk, bibliánk, gyűlölni a hetediglen Ízig . . . nászágyunkon keresztül a sírig. Oda! . . . arra! . . . Halljátok honvédek ! . .. Minden más front harmadrangú érdek. Nincs Déllirol, nincsen Lengyelország, Galíciát védje meg az osztrák . . . .VÁCI HÍRLAP Mikor Erdélyt szegzik keresztre, ki gondolna Póla, Triesztre? . . . Idegenben már elég vér omlott, cseréljetek a csehekkel frontot. Mind, mind haza, mi is oda állunk! S ha fegyver nincs, bunkósbottal vágunk ... Fogainkkal harapjuk át torkát . . . Vissza vesszük Gyergyót, Csiket, Tordát! Vissza vesszük, arra esküszünk! Vissza, vagy egy szálig elveszünk! . . . . . . Ne sírjatok háromszéki lányok, fog még a nap otthon sülni rátok. AsSéfásHÜböS—aíktiv tüzériigzt. A háború kitörésekor azonnal bevonult a varasdi közös tüzérezredhez Lakaíy Vilmos tüzérhadnagy, a váci kir. adóhivatal adólisztje Résztvett az oroszországi előnyomulásban, majd a kárpáti téli hadjáratban s mire rövid pihenőre két évi harctéri szolgálat után hazakerült, három kitüntetés ékeskedett a mellén. Időközben a közös hadseregből am kir. honvédséghez helyezték ál és a veszprémi honvédtábori tüzérezrednél főhadnaggyá nevezte ki a király. A harctéren is oly kiváló tüzértisztet felszólították, hogy aktiválfassa magát. A hivatalos lap múlt heti száma ad hirt arról, hogy Lakaíy az adóhivatali pályának búcsút mond, mert a honvédtüzérség kötelékébe végleg felvették. A posta meglette a ie^kár>>házai. A postakincstár is belátta már, hogy a váci posta és távíró hivatal oly helyiségekben van elhelyezve, hogy az egyenes, merénylet tisztviselői és a közönség egészsége ellen. Ezért iparkodik menekülni a Kossuth-ufcai épületből. Ismeretes, hogy a várostól a Koronával szemközt levő vásártéri sarkot kérte, de akkor még nem volt megegyezés apüspök és a város között a vásártér megváltására. Később a káptalani sörház tetszett meg a postakincstár képviselőinek, de azt az árat, amit a város kért, nem adták meg. Újabban az Eötvös-utcai volt Benkár-féle házat és jókora telket, amely dr. Rótt Frigyes budapesti ügyvéd tulajdona, ajánlották a posta céljaira. Most ezt a házat 48000 koronáért megvették a posta céljaira, amely vásár sem a postánknak, sem a mi közönségünknek nem lesz mindenben ízlésére. Színházi hét. Az elmúlt héten Mildósy Gábor társulata négy estén kötötte le az érdeklődést a Mágnás Miska előadásával, mely mind a négy esetben nagy publikumot vitt a Kúriára. Hétfőn a Kisasszony férje, kedden a AAarci, szerdán a Rocambole párisi csavargó, pénteken este a Gyimesi vadvirág, tegnap, szombaton a Csodacsók került színre, melyekben a már ismert főerők: Kovács Terus, Szabó Mili, Fáskerti Maca, a két Miklósy, Bartos és Ágothai nagy ambícióval játszottak. A társulat gondolt az iskolás gyermekek szórakozására is: csütörtökön délután a Gyimesi vadvirágot adta elő s a kis nebulók örömmel nézték végig az előadást. Ma este ismét a Csodacsókot adják. Hősi halott a SCobrakban, Vasárnap éjjel a honvédhadi kórházban sebesüléseibe belehalt Dilena Antal 19 éves, r. kath. vallású, nőtlen, földmives, Chiopris- Gradiska községi születésű, cs. kir. 5-ös landwehr gyalogezredbeli népfelkelő. Iriűsök gps^emíék iapja. A héten a városhoz hivatalosan jött egy gyászkereíű, Ízlésesen kiállított, kemény- papirosú emléklap, hogy azt kézbesítsék ki a lapon említett elesett hős hozzátartozójának. Az emléklapon felül az ezred teljes cime volt, alatta művésziesen megrajzolt, szép fekete kereszt babérkoszorúval övezve „Pro Patria 1914—1916 “ felírások közölt elhelyezve. A kép alatt a következő szöveg magyarul: „Hivatalos jelentés szerint az 1896. évbeli születésű és Vác városi illetőségű cs. és kir. 23. gyalogezredbeli Senk Antal népfelkelő 1916. aug. 16-áiv a Zborow melletti ütközetben a hazáért hősi halált halt.“ Apróbb nyomtatott betűkkel a következő sorok voltak még az emléklapon : „Elmúltával az ezred egy derék harcosát gyászolja. Megannyi bajlársával együtt, a Haza iránt való kötelességének tudatában, mindenkor hősiesen megállotta helyét a becsület mezején és szolgáljon vigasztalásul, hogy életét egy nemesebb ügy érdekében áldozta fel!“ Kelt Zombor- ban stb. N. N. pótzászlóalj parancsnok. Hivatalos pecsét. — Ügy látszik, hogy az egyes ezredek most ilyen emléklappal adják iudtul elesett hőseik halálát s egyben vigasztalni iparkodnak ezzel a hozzátartozók szomorúságán. SVlakkay városbiró öi- wegye maghalt Az elmúlt szombat éjjel Eszterházy-utcai házában hosszas betegség után elhunyt özv. Makkay Imréné szül. Pleszl Klotild 91 éves korában. A megboldogult felesége volt néhai Makkay Imrének, Vác város egykori városbirájának, ki az 50-es években a váci püspök után első embere volt a városnak. A legnagyobb tisztség volt akkoron Vácon a városbiróság, a mit bizonyít az is, hogy például Makkay Imrét á nagytemplomban avatták fel ünnepélyesen Vác város birájává s a nemes tanács tagjai vállukon vitték a városházára az installációra. A mikor a császár Vácon járt, Makkay Imre városbiró fogadta őt a tanács élén s mikor azt kérdezte tőle a császár, hogy mi kellene nemes Vác városának, Makkay ugyancsak röviden felelt meg neki, hogy: „eső felséges uram“. Az elhunyt városbiró özvegyét vasárnap délután temették nagy részvét mellett s temetésén a város polgármestere is megjelent hivatalosan. $3égy darabban a síneken. Vácbottyánban a vasúti síneken hétfőn hajnalban egy férfi holttestét találták négy darabban. A villanyos által elgázolt emberen katona ruha volt s a csendőrség megállapította, hogy az illető Werner Nándor népfelkelő, váci péksegéd, ki — előéletéből Ítélve — a legnagyobb valószínűség szerint ittas állapotban került a vonat kerekei alá. Siyen is van már. Hogy még mi mindennel nem kell foglalkoznia a városi hatóságoknak, arra a legújabb példa az az értesülésünk, hogy Faragó József kir. tanácsos, eperjesi polgármester hatósági cipőtalpalást tervez a közhatóságok és közintézmények részére. E célra megfelelő talpbörről gondoskodott, amelyet hatóságilag megállapított áron fognak kimérni. A felszegezést és sarkalást az egyes cipészek megállapított áron fogják végezni. Városi cipőjavilöműhelyt nyitott Zólyom városa is, amelyben orosz fogoly cipészek önköltségi árban a szegényebb lakosok cipőjavitási munkálatait végzik.
