Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)

1916-08-06 / 32. szám

váci hírlap 3 „Csak cukrot nem adunk.“ — Eyy panaszos levél. — Tisztelt Szerkesztőség! Mindjárt a rend­őrséghez nem akarunk fordulni, mert ízlé­sünk és jó érzésünk ellen való volna, ha egyébként régi, jó nevű és szolid fűszer­kereskedőkkel is kellene találkoznunk eb­ben a kellemetlen ügyben. Azonban min­denesetre szóvá tesszük itt a nyilvánosság előtt — ha a tek. Szerkesztőség megen­gedi — hogy bizony nem eljárás az, a mit egyes kereskedők megcselekszenek a kö­zönséggel. Panaszunk röviden annyi, hogy a mikor manapság bemegyünk cukrot vásárolni, csak úgy kaphatunk s akkor is csak nagy könyörgésre és protekcióval egy keveset, ha más egyéb árút is veszünk, mint pél­dául kávét, fűszert, gyertyát stb., pedig szemünk láttára roskadozik az állvány a sok cukortól. „Csak cukrot nem adunk, tessék mást is vásárolni“, igy felelnek ma ezek a kereskedők. Mi tudjuk, hogy miért teszik ezt, meg is mondjuk: A cukron csak kevés hasznuk van, mert annak az árát az állam szabja meg, de a kávé és más egyeben aztán annál több. Bizony ez nem illendő dolog s most csak azért pa­naszkodunk, hogy talán meg fogják szív­lelni ezt azok a kereskedők, a kiket illet a panaszunk. Levelünk szives közléséért előre is há­lás köszönetét mondunk a V. H. tek. Szer­kesztőségének: Többen a vásárló közön­ség köréből. Oroszok a Naszálban. Hirrmann Lajos váci gyári művezető két más vadásztársával lesre ment a na- száli hegyekbe július 30-án este. A vadá­szok felálltak s nagy reménységgel várták, lesték a régen óhajtott vadat. Múlt az idő, eljött az éjfél is, de zsákmány csak nem akadt. Hajnalban végre az egyik bokorban megmozdult valami. A fővadász figyelmessé lesz reá s fegyverét a bokorra irányítja, Már éppen el akarja sütni a mikor legnagyobb csodálkozására egy orosz katonai sapkát pillant meg a bokor­ban. Jobban oda néz, hát még egy sapkát lát. No, ennek fele se tréfa, gondolja ma­gában és jelet ad a másik két vadásznak is. Fegyvert lövésre készen tartva közeled­tek a bokorhoz a vadászok, mely mögött három oroszt találtak. Burgonyát hámoztak a vitézek s egy kis vallatás után elbe­szélték, hogy a bécsi fogolytáborból szök­tek meg, 18 napig bujkáltak, mig végre ide értek. Azért keltek útra, mert hallották, hogy az oroszok a Kárpátokban vannak s elfogta őket a honvágy. A Naszálról azt hitték, hogy az már Galicia határa. Nagyon lehangolódtak, a mikor megtudták a valót. A jószivű vadászok elemózsiájukból jól tartották az éhes oroszokat, a kik vallo­másuk szerint, a mezőn talált ennivalókkal, nyers krumplival stb. táplálkoztak szökésük egész ideje alatt. Azután közre fogták a szökevényeket és bekísérték a rendőrségre. Innen kihallgatás után átküldték őket a katonai hatóságoknak. Itt említjük mea, hogy egy rendelet szerint, a ki szökevény hadifogoly nyomára vezeti a hatóságokat, vagy azt elfogja 10 — 25 K jutalomban ré­szesül minden hadifogoly után. A szerkesztő távolléte alatta szer­kesztésért felelős: BORBÉLY ISTVÁN. A lump búcsúja. Szervusztok fiúk, vidám cimborák, én már megyek egy házzal tovább, undorral tölt a hegy leve, bora; nem iszom fiúk, nem én már soha! De még mielőtt valóban megyek, bejárok itthon mindegyik helyet, a hol a tőke oly dúsan terem, regényes völgyben, napsütött hegyen. És a mig járok erre és arra, nyílik az ajkam panaszos dalra: Hogy az ifjúság mért nem is örök? S közbe a csontom rémesen zörög. Sápadó arcom bú lepi, szántja, könypatak zuhog sok ezer ráncra, úgy fáj a szivem, reszket az ajkam, elhalt a nótám, zokogok halkan. Intek a völgynek, intek a dombnak, ki tudja merre, hol járok holnap?! Cimborák, búsan nektek is intek s közben kiiszom egy vizes pinfef. Andris. Tűz. Vasárnap reggel hét órakor Deákváron a Domahidy-féle villában szobatűz volt. A városi tűzoltó egy géppel kivonult, de ak­korra a közelben lakók elfojtották. Dunába ugrott. Weisz Margit 22 éves hajadon, egy Vá­con lakó szegénysorsú zsidónak, Weisz Hermannak a leánya csütörtökön este a 10 órai vonattal hazajött Budapestről, a hol egy kis kocsmát kellett volna átvenniük, de mert ez nem sikerült, az anyagi bajok miatt már amúgy is igen elkeseredett le­ány ezt annyira a szivére vette, hogy ön­gyilkossági szándékból a Dunába ölte ma­gát. Egy kis rokonával jött haza Vácra, azt elküldte atyjához azzal, hogy mondja meg neki, hogy ő is megjött, de egyelőre el­ment egy orvoshoz, mert rosszul érzi ma­gát. Weisz Margit azonban egész éjjel nem volt otthon, mert a vonatról egyenesen a fegyház felett a Horváth Mihály-utcaijejá- rcnál levő uszályhajóhoz ment, a honnan Dunába vetette magát. Pénteken hajnalban az öngyilkos leány nővére már nagyon nyugtalankodott miatta, rosszat sejtett s ő is lement a Dunapartra, a hol meg is ta­lálta nővérének hulláját, a mit a nagy szél már a part felé vert ki. Az életunt leány még este elölte magát s az uszályon levő hajósok is csak hajnalban látták a vizen az öngyilkos ruháit. Anyakönyvi kivonat. 1916. julius hóban. Születtek: Néhai Novák József ács leánya Erzsébet r. k. —, Mihalik Béla csizmadia fia Ferenc r. k. —, Borovi József cipész mester fia Bertalan r. k. —, Hecsei Julianna fia Ist­ván r. k. —, Schubert Lipót mészáros fia Miksa izr. —, Mészáros Pál kaptaíakészitő leánya Mária r. k. —, Hevér Mihály föld- mives fia József r. k. —, Tóth György ci­pész fia György r. k. —, Rácz Mihály pa- pirraktári munkás leánya Ilona r. k. —, Szatmári Mihály városi helypénzszedő fia László r. k. —, Gyurajcsek Károly urasági béres fia Sándor r. k. —, Vörös János földmives leánya Hermin ref. —, Nuíanson Mózes órás (orosz internált) leánya Rózsa izr. —. Pertzián Gusztáv üveges leánya Magdolna r. k. —, Udvardi Imre városi rendőr leánya Anna r. k.—, Seres Ferenc földmives leánya Anna r. k. —, Hazafi Géza máv. irodakezelő ikrei Mária és Mag­dolna r. k. —, Közel Rudolf asztalos ikrei Rudolf és Irma r. k. —, Homonnai János napszámos leánya Erzsébet r. k. —, Pau- lusz István földmives leánya Rózsa r. k. —, Kalácska György cipész mesler fia Sándor r. k. —, Lapos István dunai mol­nár mester fia Dezső r. k. —, Weisz Éliás hitoktató leánya Szidónia izr. —, Krizsek György építőmester leánya Magdolna r. k. —, Schurdilovics Radoszláv villanyszerelő (szerb internált) leánya Natália g. kel. —, Csiíári János cipész mester leánya Anna r. k. —, Csömör János napszámos fik Já­nos r. k. —, legifj. Egyiid József ács leánya Zsófia ref. —, Miskár János fegyőr leánya Mária ág. h. ev. —, Nell Pál kőműves fia Ferenc r. k. —, Szabó Dániel cipész mes­ter fia Dániel r. k. —, Botiik Antal lemez­gyári munkás leánya Mária r. k. —, Boczkó Imre cipőfelsőrészkésziíő mester fia Sán­dor ág. h. ev. —. Meghaltak: Sz. Kozma Lajosné Együd Mária 53 éves ref. (szivizomelfajulás) —, Sülé Mária 2 hónapos, r. k. (görcsök) —, Kozma Ju­lianna 11 hónapos, ref. (bélhurut) Schneller Jakab alkusz 82 éves, izr. (vese- loo) —, Breies Pál hadifékező (vég- tagroncsolás) —, Mészáros István 15 hó­napos, r. k. (bélhurut) —, özv. Kisparti Istvánné, Kiss Ágnes 62 éves, r. k. (geny- vérüség) —, özv. Mikó Mikiósné Kapás Zsófia 75 éves, r. k. (aggkór) —, Bugarin Zsiva földmives (fegyenc) 33 éves, g. kel. (tüdővész) —, Dúdi Tóth Mária 10 hóna­pos, r k. (bélhurut) —, Mikó Józsefné Gordián Julianna 40 éves, r. k. (szervi szívbaj) —, Farkas István 2 hónapos, r. k. (bélhurut) —, özv. Rappensberger Jó­zsefné Kulcsár Anna 74 éves, r. k. (bél­rák) —, Lantos Borbála 17 éves, r. k. (szivbénulás) —, Mészáros Julianna 15 hónapos, r. k. (bélhurut) —, dr. Pauer Béla nyug. m. kir. honv. törzsorvos 70 éves, r. k. (íüdőgümőkór) —, Brandl Mór házaló 54 éves, izr. (májrák) —, Hajdú György ács 66 éves, r. k. (tüdőlob) —, özv. Bojtos Mártonné Fekete Franciska 93 éves, r. k. (aggkór) —, German Jolán 8 éves, r. k. (tüdőgümőkór) —, Kardos Endre 5 hónapos, ref. (bélhurut) —, Hor- vát Borbála 3 hónapos, r. k. (bélhurut) —, Közel Rudolf 2 napos, r. k. (veleszületett gyengeség) —, Krausz István 11 hónapos, r. k. (bélhurut) —, Kókay Erzsébet 20 hó­napos, r. k. (bélhurut) —, Mogyorús Kál­mán 8 hónapos, r. k. (görcsök) —, Králik István földmives, 72 éves, r. k. (szivhü- dés) —, Prettenhoffer Ferenc nyug. máv. szertárnok 79 éves, r. k. (májzsugor) —, Domaniczky Vincéné Pintér Mária 79 éves, r. k. (szivhüdés) —, Közel Irma 8 napos, r. k. (veleszületett gyengeség) —, Cseh Tibor 15 hónapos, izr. (bélhurut) —, Do- brova Teréz szövőgyári munkás 43 éves, ág. h. ev. (gyomorrák) —, Hazafi Mária 16 napos, r. k. (veleszületett gyengeség) —, Paulusz Istvánné Pálinkás Rozália 40 éves, r. k. (tüdőlob) —, Géczi Lajosné An­tal Borbála 23 éves, r. k. (méhgyuladás) —. \ Házasságot kötöttek: Dunai János tájképfestő r. k. és Balko- vics Verona r. k. —, Drahon Ferenc (özv.) kőműves r. k. és Venkovics Mária r. k. —, Kis Sándor géplakatos ref. és Gönczöl Teréz r. k. —. Nyilttér. Köszönetmyilvámiás. Az összes rokonainknak és mind­azon jóakaróinknak, kik felejthetetlen drága gyermekünk elhunytakor elvi­selhetetlen fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni iparkodtak, ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki. Vác, 1916. aug. 4. Göllner Mihály és neje cs. és kir. hadnagy, G. t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom